A nagy kékség

A nagy kékség

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nincs megnyugtatóbb, mint a díszhalak világát kémlelni egy kényelmes fotelból. Egy jól megtervezett és ápolt akvárium valóban a legszebb dísze lehet lakásunknak, és talán ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a természetet otthonunkban tudjuk.

 

 

Mindjárt itt az első kérdés: mekkora legyen akvárium - Az esztétikai szempontokon messze túlmutat a kérdés, ezért vegyük sorra a legfontosabb tudnivalókat. A kicsi akváriumban nagyon könnyen változhat a vízminőség, a hőmérséklet, amit a viszonylag kis mennyiségű víz nem tud egyensúlyban tartani. Túlságosan felszaporodhatnak benne a halak anyagcseretermékei és a szerves anyagok. Emiatt kevesebb lesz az oxigéntartalom, ami algásodáshoz, és akár a halak tömeges elhullásához vezethet. A nagyobb méretű akváriumot többféle növény- és állatfajjal telepíthetjük be, így változatosabb, izgalmasabb lesz. Figyelem! Egy 300 literes tartály súlya, ha betelepítettük és feltöltöttük vízzel, akár 400-450 kilogrammot is nyomhat, és ráadásul viszonylag kis alapterületen. Egy ilyen tömeg tartós elviseléséhez speciális bútorzat szükséges. Legjobb, ha az akváriumot előregyártott bútorral együtt vásároljuk meg.

 

Az akvárium méretével arányosan természetesen növekednek a költségek is, viszont csökken a gondoskodásra fordított idő, ugyanis minél nagyobb a víztömeg, annál jobban „beáll” az akvárium. Tartós lesz a biológiai egyensúly, így ritkán kell tisztítani az akváriumot, kisebb az esélye a halhullásnak és az algásodásnak. Ezért a régi mondás az akvaristák körében: „Kis akvárium nagy gond, nagy akvárium kis gond.”

 

Kezdő akvaristaként egy legalább ötven-hatvan literes üvegmedencét érdemes beszereznünk, öt milliméteres falvastagsággal. Célszerű erre szakosodott kereskedésben megvenni, ahol világítást, szűrőt, melegítőcsövet is ajánlanak hozzá. Komplett akváriumszettet is vásárolhatunk, ahol a gyártók ezeket profi módon és esztétikusan beépítik. A méretek függvényében számolhatjuk ki, hogy milyen fajta és hány darab halat tarthatunk majd benne. Ehhez az adott fajok igényeit is figyelembe kell vennünk, de általánosságban a halak minden centiméterére számoljunk legalább egy liter vizet.

 

 

A betelepítés

 

A munkát az aljzat és a háttér elrendezésével kezdjük. A kőzetek alá (vagy két réteg közé) helyezzünk növényi táptalajt (speciális akváriumi tőzeg), ezután jöhetnek aljzatként kisebb-nagyobb kavicsok. A vulkáni kőzetek zúzaléka a legjobb, de nagyon fontos, hogy a behelyezést megelőzően alaposan mossuk át, hogy ne maradjon rajtuk tisztítószer-maradvány (ajánlott napokig áztatni). A következő lépés a vízi növények beültetése. Úgy rendezzük el őket, hogy hátul legyenek a nagyobbak, középen a kisebbek, az elülső harmadban pedig hagyjunk elég teret a halaknak. Túl sok növényt amúgy sem célszerű ültetni, mert azzal is számolni kell, hogy később növekednek, szaporodnak, és ezzel szintén hasznos teret vehetnek el. Ha már minden növény a helyére került, feltölthetjük az akváriumot vízzel. A berendezett akváriumba lassan, óvatosan töltsük a vizet (esetleg egy nagyobb kőre irányítsuk a vízsugarat), hogy ne kavarjon fel sok tőzeget, vagy ne ássa ki a gondosan beültetett zöldeket.
Ahhoz, hogy a kényes egyensúly kialakulását elősegítsük, így, állatok nélkül pihentessük a díszmedencét, és ellenőrizzük a víz minőségét (például vízkeménység), és ennek megfelelően kezeljük vízelőkészítő szerekkel. A csapvíz például biztosan tartalmaz klórt, amit feltétlenül el kell távolítani speciális szerrel. Csak ezután szerezzük be a halakat, vízi csigákat vagy egyéb vízi élőlényeket!
A halakat általában egy vízzel telt nejlonban vihetjük haza. Ha zord az időjárás, érdemes a zacskót egy hungarocell vagy egyéb jól hőszigetelő anyagú doboz védelmében szállítani, nehogy hirtelen lehűljön a vízhőmérséklet.
Az állatokat otthon a nejlonnal együtt süllyesszük bele a feltöltött akváriumba, s várjunk néhány órát, hogy szép lassan átvegye a medence hőfokát a zacskóban lévő víz is. Ezután már beereszthetjük az akváriumlakókat új otthonukba.

Rendszeres teendők
A halakat a biológiai igényeiknek megfelelő táppal, napi rendszerességgel etessük, de az sem baj, ha néha kihagyunk egy-egy napot. Sokkal rosszabb, ha túletetjük őket. Az eledel lehet tubifex, vízi bolha, vörös szúnyoglárva, jó minőségű szárazeledel, vagy egyéb, állatkereskedők által ajánlott táplálék. Ha gyakran vagyunk napokig távol az otthonunktól, szerezzünk be automata etetőt.
Másik rendszeres teendő az akvárium tisztítása. Gyakorisága attól függ, hogy mennyire áll be a biológiai egyensúly. Ha jól eltaláltuk, és tartósan egyensúlyban van a medence, akkor elég havonta egyszer-kétszer lecserélni a vízmennyiség egyharmad részét. Ha nagyon algásodik, merjük át egy kis tartályba a halakat, és az akváriumot erre a célra rendszeresített kefével súroljuk ki.
A visszatelepítést ekkor is olyan fokozatosan kell elvégezni, mint a betelepítésnél. Az egészségmegőrzés érdekében időnként fertőtlenítő oldatokat cseppenthetünk a vízbe.
Ha e néhány egyszerű szabályt betartjuk, akkor az akvárium állandóan változó, élő dísze lesz a lakásunknak, no és hobbinak sem utolsó.

Hova tegyük az akváriumot?

A legjobb, ha a lakás egy nyugalmas helyére kerül, oda, ahol nincs útban, és nem árad be túl sok természetes fény. A napfénynek több hátulütője is van: egyrészt nem érvényesül a halak színe, másrészt a növények a fény felé kezdenek fordulni, harmadrészt pedig elszaporodnak az algák. Arra is oda kell figyelni az elhelyezésnél, hogy a kifröccsenő, lecsorgó víz ne tegyen kárt az akvárium közelében lévő berendezési tárgyakban. Látvány szempontjából szemmagasságban ideális elhelyezni a medencét.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.