Háztartási vegyszerek - nem árt az óvatosság

Háztartási vegyszerek - nem árt az óvatosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igen ritkán gondolunk bele, hogy olyan vegyszerek vesznek körül bennünket, amelyek az egészségre is ártalmasak lehetnek. A szakértők óvnak a túlzásba vitt tisztaságmániától, a tisztítószerek ugyanis többet árthatnak, mint használnak: a vegyi hatóanyagok allergiás tüneteket, bőrirritációt okozhatnak. A túl steril környezet a gyermekek számára sem egészséges, hiszen a nem velük született immunitás csak a baktériumokkal való érintkezés hatására tud kialakulni.

 

vegyszer

 

A szintetikus tisztítószerek térhódítása a környezetre is károsan hat: a vegyszerek a felhasználásuk során a lefolyón keresztül a szennyvízbe kerülnek. A vegyi anyagok önmagukban is allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyekből, sok anyag pedig egymással kölcsönhatásban járul hozzá az allergiás megbetegedés kialakulásához. A szintetikus vegyszerek emellett mérgezést is okozhatnak.

Mosogatószerek, súrolók, vízkőoldók, lefolyótisztítók

Közös jellemzőjük, hogy irritálják a bőrt, a szemet, egyesek erős savakat, lúgokat tartalmaznak, amelyek maró hatásúak, a bőrre kerülve égési sebet okozhatnak. Használatuk előtt olvassuk el az útmutatót, és annak megfelelően járjunk el. A helyiségben gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről. Semmi esete se keverjük a szereket egymással, mert keverésük során mérgező klórgáz szabadul fel. Az otthoni tisztítás egy általános tisztítószerrel, mosogatószerrel és a vízkő oldásához alkalmas ecettel elvégezhető. A lefolyó eldugulását előzzük meg szűrő elhelyezésével, dugulás esetén próbáljuk meg pumpával elhárítani a víz útjában levő akadályt.

 

 

Mosószerek

A mosószerek nagy mennyiségben tartalmaznak kémiai összetevőket: felületaktív anyagokat, kémiai fehérítőket, vízlágyító anyagokat, fertőtlenítőszereket, illatanyagokat. Emiatt inkább lebomló, foszfátmentes mosóport vásároljunk. Előfordul, hogy a mosóporok csomagolásán a szükségesnél nagyobb adagolási mennyiséget tüntetnek fel, ezért kísérletezzük ki a kellő mennyiséget. Az öblítők illatanyagai allergiát válthatnak ki, ezért kerüljük az illat- és színezőanyagot tartalmazó öblítőszereket.

Növényvédő és rovarirtó szerek

Mivel a peszticidek mérgek, az emberi szervezetben irritációt okozhatnak, megzavarhatják az ideg- és a keringési rendszert. Használat során fokozottan ügyeljünk a használati útmutató betartására, védőkesztyű használatára, és arra, hogy gyermek ne legyen a közelben. Törekedjünk a megelőzésre, a konyha és a szemetes tisztán tartásával, az ételmaradékok eltakarításával, a falakon, a csövek mellett lévő rések elzárásával. Szereljünk fel szúnyoghálót, tartsuk zárva az ablakokat, ajtókat, mellőzzük a villanyvilágítást. Használjunk inkább illóolajokat (citromfű, levendula, eukaliptusz, kámfor, rozmaring, kerti kakukkfű, borsosmenta, fokhagyma).

Festékek, lakkok, ragasztók

A festékek, lakkok, ragsztók illékony vegyszereket és oldószereket tartalmaznak, amelyek könnyen a levegőbe kerülnek, belélegezve irritáló hatásúak, fejfájást és hányingert, rosszullétet okozhatnak. Válasszuk inkább a vízbázisú festékeket és ragasztókat, vagy a kevés szerves oldószert tartalmazó termékeket. fogyasztói szolgáltatás 29 hirdetési oldal Gondoskodjunk a helyiség alapos szellőztetéséről, használjunk védőkesztyűt. A pillanatragasztó különösen sok egészségkárosító anyagot tartalmaz.

Gyógyszerek

Nem megfelelő felhasználás esetén könnyen mérgezést okozhatnak a gyógyszerek. A kisgyermekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve, mivel a tablettákról – formájuk, színük alapján – azt gondolhatják, hogy édesség. A gyógyszereket feltétlenül gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani, eredeti csomagolásban, betegtájékoztatóval együtt.

Illatosítók

A különböző illatosítók jelentős mennyiségben juttatnak a levegőbe vegyi anyagokat. Sok spray propán-bután hajtógázzal működik, ami fokozottan tűzveszélyes. A szagok ellen szellőztetéssel, szobanövények beszerzésével, gyümölcsökkel, szárított növényekkel védekezhetünk.

A vegyszerek hulladékai

A háztartási vegyszerek csomagolása veszélyes szilárd hulladéknak tekinthető a bennük levő vegyszermaradékok miatt. Sajnálatos tény, hogy jelenleg a hazai háztartásokban keletkező veszélyes hulladék begyűjtése nem megoldott. Az egyetlen megoldás lehet, ha a tisztítószerek hulladékait is az erre a célra fenntartott hulladékudvarokon, hulladéktelepeken, vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék visszagyűjtési akciók során adjuk le.

Tisztítás vegyszerek nélkül

Szintetikus tisztítószerek helyett az előző generációk által is alkalmazott megoldásokhoz fordulhatunk: ecettel, mosószódával, konyhasóval, szódabikarbonáttal vehetjük fel a harcot a szennyeződésekkel szemben. Megjelent a tisztítószerek új nemzedéke is, amely sav, lúg, és foszfát nélkül is ugyanolyan tisztító hatást ér el, mint a vegyszerek. Egyelőre a gyártók és a fogyasztók még nem ismerték fel jelentőségüket, mindezek ellenére az új, környezetre és az egészségre nem káros, lebomló anyagokat tartalmazó tisztítószerek már néhány üzletben megvásárolhatók.

Általános tanácsok

Egészségünk és a környezetünk védelme érdekében kerüljük vagy csökkentsük a vegyszerek használatát. Ha mégis elkerülhetetlen, felhasználás előtt olvassuk el a használati utasítást, a figyelmeztetést, a feltüntetett veszélyszimbólumot. A vegyszereket az élelmiszerektől elkülönítetten, gyermekek számára nem elérhető helyen kell tárolni, eredeti csomagolásban, az összecserélhetőség veszélye miatt. Használat közben ügyeljünk arra, hogy gyermek ne tartózkodjon a közelben, a veszélyes anyagot ne hagyjuk kinyitva, felügyelet nélkül. Ha baleset történne, azonnal forduljunk orvoshoz!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.