Magyar vagy nem magyar?

Magyar vagy nem magyar?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyes felmérések szerint minden második magyar fogyasztó fontosnak tartja, hogy az általa vásárolt termék magyar legyen. Ha módunkban áll, szívesen vásárolunk tehát magyar tejtermékeket, húst stb. De vajon minden esetben meg tudjuk-e állapítani a csomagoláson feltüntetett információkból, hogy a választott termék honnan származik A fogyasztók az esetek nagy többségében a márkanévből vagy a megnevezésből következtetnek arra, hogy a kiválasztott termék magyar-e. Napjainkban azonban nem mindig lehet ilyen egyszerűen, a márkanév alapján meghatározni a termék konkrét származási helyét.

 

magyar termek

 

Mitől magyar a termék?

A termékek eredetével kapcsolatban több kérdés is felmerülhet azokban a tudatos fogyasztókban, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, és szívesebben vásárolnak hazai árut. Hazainak tartják-e a fogyasztók például azokat a termékeket, amelyek márkaneve ugyan magyar, de külföldi gyárban készítették Esetleg akkor is magyarnak tartják a terméket, ha azt külföldi alapanyagokból, de Magyarországon gyártották Minden esetben megtudja a fogyasztó a csomagolás alapos áttanulmányozása után, hogy az adott termék melyik országban készült
A téma kapcsán annak próbáltunk utánajárni, hogy az egyes régi, közkedvelt magyar élelmiszerek közül az elmúlt évtizedekben hazánkban végbement privatizációk után melyek gyártása maradt továbbra is az ország határain belül, és ez minden esetben kiderül-e a fogyasztó számára a csomagolásról. Több termékcsoport számos termékének csomagolásán feltüntetett információkat megvizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.

A Tibi itthon készül. A Boci nem. És a Balaton?

Az édesipari termékek között található a legtöbb, évtizedek óta a piacon lévő, közkedvelt magyar márkanév, azonban ezek igen kis hányadát állítják elő Magyarországon. Csokoládék közül a Bonbonetti Kft. által forgalmazott termékeket készítik hazai gyárban, amelyek közül a legismertebbek a Tibi márkacsalád, a Cherry Queen termékek, valamint a francia drazsé és a Duna kavics. Nosztalgia termékekként jelentek meg újra a piacon az Egerben készített Stühmer csokoládék.
A sokak által még mindig magyarnak vélt Boci és Szerencsi Szerecsen csokoládékat azonban már Csehországban, a Piros Mogyorós termékeket pedig Szlovákiában állítják elő. Ezeket az információkat a körültekintőbben vásárló fogyasztók a termékek csomagolásán megtalálhatják, kivéve a Boci Bársony csokoládék esetében, mivel ezeken csak a forgalmazó adatait tüntetik fel. Szintén nem állapítható meg a Kraft Foods Kft. által forgalmazott csokoládé szeletek – Sport szelet, Lottó, Kapucíner stb. – származási helye a termékek csomagolásáról. A Balaton szelet esetében a forgalmazó mellett származási helyként az EU van megjelölve, ami ugyan jogszerű, de a vásárlónak kevés információt jelent.
A Győri márkatermékek nagy részének gyártása továbbra is hazánkban, Székesfehérváron folyik, azonban a Jó reggelt kekszek, a Dörmi kismackók, a Zabfalatok és a Pilóta Piskóták külföldön (Csehország, Lengyelország) készülnek.

Bébiételek és konzervek

A Kecskeméti bébiételek – bár a nevükből logikusnak tűnne – ma már nem Kecskeméten, de továbbra is hazánkban, a külföldi márkanevű Hipp termékekkel együtt a Hipp Kft. hanságligeti gyárában készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban is állítanak elő még bébiételeket, amelyek Univer név alatt kerülnek az üzletek polcaira. Tehát a piacon fellelhető közismertebb bébiételek mind hazai gyártásúak.
A Globus készétel konzervek vásárlásakor is érdemes elolvasni a címkén feltüntetett származási helyre vonatkozó információkat, hiszen többségük már nem hazánkban készül, hanem a közeli Csehországban állítják elő őket.

A Traubisoda és a Dreher is itthon készül

Az üdítők piacán hagyományos magyar termékeknek tekinthető Sió, Márka, Traubisoda gyártása továbbra is itthon történik. Ezen termékek esetében elmondható, hogy a jól ismert magyar márkanév valóban hazai előállítású termékeket takar.
A sörök tekintetében pedig a nem feltétlenül magyaros hangzású márkanevek mögött is vannak magyar termékek, amelyekkel az átlagfogyasztó nem minden esetben van tisztában. Egyes felmérések szerint a vásárlók többsége úgy gondolja, hogy a Dreher nem magyar előállítású sör, holott hazai sörgyárban készítik.

A címke sem ad egyértelmű felvilágosítást

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi szabályozás a termékek eredetét tekintve nem feltétlenül kedvez a tudatos fogyasztóknak. A jogszabályok mindössze azt követelik meg, hogy az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az előállító vagy a forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét. Az eredet vagy származási hely feltüntetése csak abban az esetben szükséges, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől. A fentiekből következően sajnos még azokban az esetekben sem mindig derül ki, hogy mely országból származik a termék, ha a gyártó a vonatkozó jogszabályoknak eleget tesz.
Mivel egyre nagyobb a hazai előállítású termékek iránti kereslet, ezért mindenképpen indokolt lenne részletesen szabályozni a magyar termék kérdését, a nemzeti jelképek használatát az élelmiszerek csomagolásán.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}