Magyar vagy nem magyar?

Magyar vagy nem magyar?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyes felmérések szerint minden második magyar fogyasztó fontosnak tartja, hogy az általa vásárolt termék magyar legyen. Ha módunkban áll, szívesen vásárolunk tehát magyar tejtermékeket, húst stb. De vajon minden esetben meg tudjuk-e állapítani a csomagoláson feltüntetett információkból, hogy a választott termék honnan származik A fogyasztók az esetek nagy többségében a márkanévből vagy a megnevezésből következtetnek arra, hogy a kiválasztott termék magyar-e. Napjainkban azonban nem mindig lehet ilyen egyszerűen, a márkanév alapján meghatározni a termék konkrét származási helyét.

 

magyar termek

 

Mitől magyar a termék?

A termékek eredetével kapcsolatban több kérdés is felmerülhet azokban a tudatos fogyasztókban, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, és szívesebben vásárolnak hazai árut. Hazainak tartják-e a fogyasztók például azokat a termékeket, amelyek márkaneve ugyan magyar, de külföldi gyárban készítették Esetleg akkor is magyarnak tartják a terméket, ha azt külföldi alapanyagokból, de Magyarországon gyártották Minden esetben megtudja a fogyasztó a csomagolás alapos áttanulmányozása után, hogy az adott termék melyik országban készült
A téma kapcsán annak próbáltunk utánajárni, hogy az egyes régi, közkedvelt magyar élelmiszerek közül az elmúlt évtizedekben hazánkban végbement privatizációk után melyek gyártása maradt továbbra is az ország határain belül, és ez minden esetben kiderül-e a fogyasztó számára a csomagolásról. Több termékcsoport számos termékének csomagolásán feltüntetett információkat megvizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.

A Tibi itthon készül. A Boci nem. És a Balaton?

Az édesipari termékek között található a legtöbb, évtizedek óta a piacon lévő, közkedvelt magyar márkanév, azonban ezek igen kis hányadát állítják elő Magyarországon. Csokoládék közül a Bonbonetti Kft. által forgalmazott termékeket készítik hazai gyárban, amelyek közül a legismertebbek a Tibi márkacsalád, a Cherry Queen termékek, valamint a francia drazsé és a Duna kavics. Nosztalgia termékekként jelentek meg újra a piacon az Egerben készített Stühmer csokoládék.
A sokak által még mindig magyarnak vélt Boci és Szerencsi Szerecsen csokoládékat azonban már Csehországban, a Piros Mogyorós termékeket pedig Szlovákiában állítják elő. Ezeket az információkat a körültekintőbben vásárló fogyasztók a termékek csomagolásán megtalálhatják, kivéve a Boci Bársony csokoládék esetében, mivel ezeken csak a forgalmazó adatait tüntetik fel. Szintén nem állapítható meg a Kraft Foods Kft. által forgalmazott csokoládé szeletek – Sport szelet, Lottó, Kapucíner stb. – származási helye a termékek csomagolásáról. A Balaton szelet esetében a forgalmazó mellett származási helyként az EU van megjelölve, ami ugyan jogszerű, de a vásárlónak kevés információt jelent.
A Győri márkatermékek nagy részének gyártása továbbra is hazánkban, Székesfehérváron folyik, azonban a Jó reggelt kekszek, a Dörmi kismackók, a Zabfalatok és a Pilóta Piskóták külföldön (Csehország, Lengyelország) készülnek.

Bébiételek és konzervek

A Kecskeméti bébiételek – bár a nevükből logikusnak tűnne – ma már nem Kecskeméten, de továbbra is hazánkban, a külföldi márkanevű Hipp termékekkel együtt a Hipp Kft. hanságligeti gyárában készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban is állítanak elő még bébiételeket, amelyek Univer név alatt kerülnek az üzletek polcaira. Tehát a piacon fellelhető közismertebb bébiételek mind hazai gyártásúak.
A Globus készétel konzervek vásárlásakor is érdemes elolvasni a címkén feltüntetett származási helyre vonatkozó információkat, hiszen többségük már nem hazánkban készül, hanem a közeli Csehországban állítják elő őket.

A Traubisoda és a Dreher is itthon készül

Az üdítők piacán hagyományos magyar termékeknek tekinthető Sió, Márka, Traubisoda gyártása továbbra is itthon történik. Ezen termékek esetében elmondható, hogy a jól ismert magyar márkanév valóban hazai előállítású termékeket takar.
A sörök tekintetében pedig a nem feltétlenül magyaros hangzású márkanevek mögött is vannak magyar termékek, amelyekkel az átlagfogyasztó nem minden esetben van tisztában. Egyes felmérések szerint a vásárlók többsége úgy gondolja, hogy a Dreher nem magyar előállítású sör, holott hazai sörgyárban készítik.

A címke sem ad egyértelmű felvilágosítást

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi szabályozás a termékek eredetét tekintve nem feltétlenül kedvez a tudatos fogyasztóknak. A jogszabályok mindössze azt követelik meg, hogy az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az előállító vagy a forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét. Az eredet vagy származási hely feltüntetése csak abban az esetben szükséges, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől. A fentiekből következően sajnos még azokban az esetekben sem mindig derül ki, hogy mely országból származik a termék, ha a gyártó a vonatkozó jogszabályoknak eleget tesz.
Mivel egyre nagyobb a hazai előállítású termékek iránti kereslet, ezért mindenképpen indokolt lenne részletesen szabályozni a magyar termék kérdését, a nemzeti jelképek használatát az élelmiszerek csomagolásán.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.