Váltsak-e gázszolgáltatót?

Váltsak-e gázszolgáltatót?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hatályos jogi szabályozás értelmében a lakossági fogyasztók előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy válasszanak a különböző kereskedők ajánlatai közül, és vándoroljanak a jobb tarifák reményében. Feltéve, ha találnak kedvező ajánlatot a piaci kínálatban.

 

 

 

Hogyan működik? 

Egymástól jogilag elkülönülten működnek a gázvezetékek üzemeltetői (elosztók) és a földgáz értékesítői (szabadpiaci kereskedők és egyetemes szolgáltatók). A kereskedő értékesíti a földgázt, az elosztó feladata pedig eljuttatni azt minden háztartáshoz. A meglévő gázhálózaton keresztül nemcsak egyetlen kereskedő szolgáltathat a fogyasztóknak, hanem annyi, ahány arra engedélyt kap a Magyar Energia Hivataltól. Több szolgáltató egymáshoz képest kedvezőbb ajánlatokkal állhat elő, elkezdődhet a verseny a fogyasztókért. A szolgáltatóváltáshoz tehát nem kell új csatlakozási pontokat létesíteni, a gázmérő is a régi marad: csupán egy szabályozott, jogi folyamatot kell türelmesen végigjárnunk.

A kereskedőváltás lépései

A folyamat megértéséhez szükséges néhány alapvető jogviszonyt tisztázni. A fogyasztónak az eredeti kereskedőjével (ami rendszerint a régi közüzemi szolgáltatója, új elnevezéssel: egyetemes szolgáltató) fennáll egy szolgáltatói szerződése. Ahhoz, hogy a fogyasztó a jövőben mástól, egy új kereskedőtől vásárolhassa a földgázt, fel kell mondania a meglévő szerződését, el kell számolnia a fogyasztásával, tartozásaival, majd szerződést kell kötnie az új kereskedővel. Az új kereskedő a fogyasztást onnantól kezdve számlázza ki a saját tarifái szerint, amikor a fogyasztó régi szerződése megszűnt, és az új szerződés életbe lépett.

1. lépés: szerződés felmondása a régi kereskedőnél, az új előkészítése

A fogyasztó jogosult a szerződését egyoldalúan felmondani, ezt írásban kell elküldenie az eredeti kereskedőjének. Mivel a kereskedővel való elszámolás bonyolult, a szerződés csak a felmondást követő 2. hónap első napján szűnik meg. Vagyis akár június 1-jén, akár június 30-án mondjuk fel a szerződést, akkor is augusztus 1-jén szűnik meg a szerződés az eredeti kereskedővel, emiatt érdemes a szerződést mindig hónap végén felmondani. A szolgáltató csak akkor fogadja el a felmondást, ha annak időpontjában a fogyasztónak nincs fennálló, lejárt tartozása. Az új kereskedővel a régi szerződés tervezett megszűnésének napjától (pl. augusztus 1.) kezdődően kell szerződni, azonban az új szerződés előkészítését már a régi szerződés írásbeli felmondása előtt érdemes megkezdeni, nehogy végül szolgáltató nélkül maradjunk. Feltétlenül tájékozódni kell a szolgáltatás feltételeiről is.

2. lépés: előlegszámla rendezése

Miután az eredeti szolgáltatónk kézhez vette az írásos felmondást, kötelessége azt 8 munkanapon belül visszaigazolni nekünk. A visszaigazolással egy időben köteles tájékoztatást adni az elszámolás részletes feltételeiről, és megküldeni nekünk az előlegszámlát. Az előlegszámla egy becsült számla, amit a szolgáltató a saját maga „bebiztosításául” állít ki, hiszen a szerződés csak 1-2 hónap múlva szűnik meg, a lakossági felhasználó pedig addig is fogyasztja a gázt. Az előlegszámla kibocsátását a jogszabályok is lehetővé teszik. A gyakorlatban a szolgáltató a kereskedőváltás napjára nézve előre megbecsüli a várható fogyasztás mennyiségét, a becslés alapját az előző év hasonló időszakának fogyasztási jellemzői képezik. Tehát ha a fogyasztó június 30-án e-mailben felmond, neki július 10-ig kapnia kell egy visszaigazolást arról, hogy augusztus 1-jén megszűnik a szerződése, továbbá kap mellé egy előlegszámlát, aminek mértékét az előző év augusztusi fogyasztása és az ún. fogyasztási jelleggörbék határozzák meg.
Az előlegszámlát a kereskedőváltást megelőző 15. napig köteles a fogyasztó megfizetni, esetünkben július 15-ig. Ha a fogyasztó elmulasztja a fizetési határidőt, az eredeti szerződése fennmarad, nem szűnik meg, emiatt az új szolgáltatóhoz sem tud „átigazolni”.

3. lépés: végleges elszámolás

Miután a fogyasztó régi szerződése megszűnt, és már egy új kereskedőtől vásárolja a gázt, az eredeti szolgáltató és a fogyasztó a kereskedőváltást követő 8 napon belül kötelesek egymással teljes körűen elszámolni. Vagyis utólag mód van a megbecsült fogyasztás ténylegeshez való igazítására: ha a fogyasztó azt észleli, hogy az eredeti kereskedő túlbecsülte a fogyasztást, tehát az óra a vártnál kevesebben állt a szerződés megszűnésekor, akkor jelezheti a régi szolgáltató felé, általában a szerződés megszűnését követő 2. napig. Fordított eset is előfordul: ha a szolgáltató munkatársa a kereskedőváltás napján leolvassa az órát, és megállapítja, hogy kevesebbet becsült (mert az óra többet mutat a becsültnél), akkor ő is korrekciót kezdeményezhet.
A korrekciók a végleges elszámoló számlában öltenek testet. A végső elszámolás részletes szabályai azonban kereskedőnként eltérhetnek, mivel azt az egyes üzletszabályzatok tartalmazzák. A jogszabály azonban kimondja, hogy csak akkor lehet minden tartozást rendezettnek tekinteni, ha az előlegszámla és a végleges elszámoló számla is teljesítve van.

Csak saját felelősségünkre!

A lakossági fogyasztók rendszerint csak a kedvezőbb tarifák reményét tartják szem előtt, amikor kereskedőt váltanak, míg az egyetemes szolgáltatáshoz fűződő garanciákat és minőségi előírásokat nem. Az egyetemes szolgáltatásról tudni kell, hogy egy sajátos földgáz-kereskedelmi mód, amire különleges jogszabályi előírások vonatkoznak, legtöbbször a fogyasztók javára. Amennyiben a fogyasztó átlép az egyetemes szolgáltatótól egy szabadpiaci kereskedőhöz, jogszabályi garanciákat veszít, a másik oldalról azonban kedvezőbb gázárat nyerhet. A fogyasztónak ennek mérlegelésével kell eldöntenie, hogy érdemesnek tartja-e a kilépést a szabadpiacra.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.