Divatcikk vagy védőeszköz a napszemüveg

Divatcikk vagy védőeszköz a napszemüveg

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kérdésre bátran válaszolhatjuk, hogy mindkettő. Ezt igazolja az a tény is, hogy függetlenül esőtől vagy naptól, egyre több napszemüveget viselő embert látunk. Különösen a hölgyek szeretik a sötét színű szemüvegeket. Mindemellett el kell ismerni, hogy egy-egy szép, a ruházathoz ízlésesen megválasztott napszemüveg öltöztetni is tud. Míg egyesek csupán divatcikként viselik ezen eszközöket, addig mások a szemük védelme érdekében hordják.

 

napszemuveg 

 

Mitől is véd tulajdonképpen a napszemüveg

A nap által kibocsátott elektromágneses sugárzás egyaránt tartalmazza a környezetünk vizuális észleléséhez szükséges látható fényt (380–780 nm közötti hullámhosszúságú sugárzás), a barnulásunkhoz szükséges 380 nm hullámhosszúság alatti UV sugárzást és a meleget adó 780 nm hullámhosszúság feletti infravörös sugárzást. Egyes napszemüvegek képesek mindhárom sugárzástól bizonyos mértékig védeni a szemünket. A védelemre azért van szükség, mert az ózonréteg csökkenésével a szemünket károsító, és a bőrrák kialakulását elősegítő 280–315 nm közötti hullámhossztartományba eső UV-B sugárzás is egyre jobban eléri földünk felszínét. A szemünket érő ilyen jellegű sugárzás rövid távon kötőhártya-gyulladást, hosszú távon a szaruhártya, a kötőhártya és a szemlencse visszafordíthatatlan károsodását idézheti elő, amely kúszóhártya, szürkehályog, látásromlás és időskori makuladegeneráció (ideghártya elfajulás) kialakulásában nyilvánulhat meg. Ezen indokok alapján a Tanács a 89/686/EGK irányelvében a napszemüvegeket egyéni védőeszköznek sorolta be.

Jogi szabályozás

Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (2) pontja szerint a napszemüvegek olyan egyéni védőeszközök, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. Felhasználói oldalról nézve ez nagyon hízelgő ránk nézve, de mit tesz ezért a gyártó
A hivatkozott jogszabály 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a védőeszköz forgalomba hozatala előtt a gyártó, vagy annak az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles nemzetközi szerződés ez irányú rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott, 1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében az EK típusvizsgálatot elvégeztetni, és az EK-típustanúsítvány kiadását kezdeményezni. A típusvizsgálat egy adott védőeszköz típusát jellemző minta megvizsgálása alapján annak megállapítását jelenti, hogy a védőeszköz védelmi szintje kielégíti-e a jogszabályi követelményeket, nem jelent-e kockázatot a használó munkavállaló egészségére, más személyek vagy a háziállatok számára. A vizsgáló szervezetek a vizsgálatokat az MSZ EN 1836:2005+A1:2008, Személyi szemvédő eszközök; Napszemüvegek és napfényszűrők általános célú alkalmazásra, valamint szűrők a nap közvetlen megfigyelésére című szabvány alapján végzik. E szabvány öt kategóriába sorolja a napszemüvegeket, mint szűrőket, amelynek alapja elsődlegesen a látható tartományon (380–780 nm) belüli fényáteresztési érték. A kategóriák szerinti követelmények táblázatunkban láthatók.
Az UV és a látható fény áteresztésének ellenőrzését bízzuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumára. Az NFH munkatársai minden évben rendszeresen ellenőrzik a forgalomban lévő termékeket, és kellő szigorral járnak el az esetlegesen nem megfelelő védelmet biztosító, vagy a 100%-os UV védelmet ígérő, de ténylegesen nem tudó napszemüvegek gyártóival és forgalmazóival szemben. Az eddigi tapasztalatok alapján szerencsére ez ritkán fordul elő.


Mire figyeljünk vásárláskor
A terméken az alábbiak szerepeljenek:
• CE megfelelőségi jelölés,
• kategóriaszám,
• az EN 1836 szabvány jelzete,
• a gyártó vagy a forgalmazó megjelölése,
• legyen hozzá gyártói tájékoztató,
• ha 4. kategóriájú, a terméken, a mellékelt tájékoztatóban vagy a csomagoláson figyelmeztetés, amely szerint a napszemüveg vezetéshez nem használható. Ez utóbbi tájékoztatás jelképpel is jelölhető;
• figyelmeztetés, mely szerint a napszemüveg nem alkalmas a nap közvetlen megfigyelésére. (Ezt mindig tartsuk be, még akkor is, ha ezt a tájékoztatást nem mellékelték a napszemüveghez.)
• ha feltesszük a napszemüveget, a színeket lehetőleg ne lássuk másként, mint napszemüveg nélkül.
• a napszemüveg lehetőleg úgy illeszkedjen a fejünkre, hogy az oldalról érkező UV sugárzás behatolását is megakadályozza a szemünkbe.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.