Klímavásárlás előtt

Klímavásárlás előtt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A nyári hőségben sokakban merül fel az igény a légkondicionált helyiségek nyújtotta kellemes környezet iránt, és természetesen ilyenkor a hirdetési újságokban is megjelennek a klímaberendezések reklámjai. Tekintve, hogy a készülék beszerzése és üzemeltetése költséges vállalkozás, érdemes a vásárlást megelőzően néhány kérdést átgondolni.

 

 

 

A megfelelő teljesítmény

Nagyon fontos, hogy olyan teljesítményű készüléket válasszunk, amely megfelel a lehűteni kívánt helyiség adottságainak: elsősorban is a légköbméterben számított méretének, de figyelembe kell venni a fekvését (egy déli tájolású lakást kétszer akkora hőterhelés ér, mint egy ugyanolyan méretű északit), az elhelyezkedését (földszint, tetőszint), a falak, a nyílászárók, a tető szigeteltségét is. További fontos szempont lehet, hogy hányan tartózkodnak a helyiségben, és működnek-e ott jelentősebb, hőt termelő készülékek, például számítógép, televízió. A klímaberendezések jelentős áramfogyasztása miatt mindenképpen mérjük fel a rendelkezésre álló elektromos hálózat állapotát. Legyünk körültekintőek, mert a szükségesnél kisebb teljesítményű klíma nem, vagy csak nehezen tudja lehűteni a helyiséget, ami nagyobb fogyasztást eredményez. A túl nagy teljesítményű készülék többet fogyaszt, mint amennyire ténylegesen szükség van, ráadásul nagyobb a megfázás veszélye is. Vásárlás előtt tehát érdemes tájékozódni, illetve szakember tanácsát kérni!

A mobil klíma

Alapvetően kétféle légkondicionáló berendezést különböztetünk meg. A mobil klímaberendezés esetében egyetlen gépházban található az összes berendezés. Nagy előnye a mozgathatóság, és jó megoldás lehet, ha egy kisebb méretű teret kívánunk hűteni, illetve ha más készülék elhelyezésére nincs lehetőség. Hátránya a viszonylag kisebb teljesítmény, és a kompresszor működésével járó zaj. Figyelni kell arra, hogy a meleg levegőt ki kell juttatni a szabadba, ami egy nagyobb átmérőjű csövön történik. Ha ezt a csövet egy nyitott ablak résébe tesszük, a résen beáramló kinti meleg levegő miatt a gép igen drágán folytat kilátástalan harcot a hőséggel szemben.

A split klíma és beszerelése

Nagyobb hatásfokkal működnek az osztott típusú, vagy úgynevezett split klímák. Az épület külső falán elhelyezett kültéri, és a hűteni kívánt helyiség belső falán található beltéri egység között összekötő vezeték biztosítja az áram és a hűtőközeg áramlását. Egy légkondicionáló berendezés felszereléséhez, beüzemeléséhez megfelelő szakértelem és szerszámok szükségesek: az épület falát át kell fúrni, csöveket, elektromos vezetékeket kell összekötni, a kondenzvíz elvezetését meg kell oldani. Mindenképpen szakember végezze ezeket a munkákat, már csak azért is, mert a nem szakszerű beszerelésből eredő hibák esetén az eladók vitatják a készülékre vonatkozó felelősségüket. A klímaberendezés használatba vételéért fizetendő végső árba azonban a beszerelés, üzembe helyezés munkadíját be kell kalkulálni.
A klímaberendezés helyét úgy érdemes kiválasztani, hogy a beltéri egység ne olyan helyre fújja a hideg levegőt, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk (fotel, kanapé, ágy, íróasztal stb.).
A kültéri egységek felszerelésével kapcsolatban fontos tudni, hogy műemlék épületek homlokzatára gyakorlatilag nem telepíthetők. Nem műemlék épületek esetében a hatályos szabályozás alapján elhelyezésükhöz alapvetően nem kell hatósági engedély, de a kellemetlenségek megelőzése érdekében a lakóhelyünk szerint illetékes önkormányzat építésügyi osztályán érdeklődjünk, mert városképi vagy egyéb szempontok miatt helyi rendelkezés szigorúbb feltételt szabhat. A társasházban lakóknak annyival bonyolultabb a helyzetük, hogy a társasházakról szóló törvény rendelkezése szerint az ingatlantulajdonosok négyötödének hozzá kell járulnia a ház külsejét érintő változtatásokhoz. Tanácsos tehát a közös képviselővel egyeztetni a vásárlás előtt.

Az energiatakarékosság és a zajszint

A klímaberendezéseket energiatakarékosságuk alapján „A”-tól „G”-ig terjedő skálán sorolják be, amelyen a legkisebb fogyasztásúak az „A” osztályba kerülnek. Ne legyenek azonban túlzott elvárásaink, valójában ezek is jelentős mennyiségű energiát használnak fel: tudnunk kell, hogy a klímaberendezés a legtöbbet fogyasztó háztartási berendezések egyike. Az energiaosztály jelölésére az energiacímke szolgál.
Vételárát tekintve drágább, ellenben gazdaságosabban üzemeltethető az ún. inverteres klíma. Ezekben a készülékekben mindig csak annyit üzemel a kompresszor, amennyi teljesítményre szükség van a beállított hőmérséklet megtartásához. Ahol sokat használják a klímát, ez a berendezés akár 30 százalékkal kevesebb energiát igényel a hagyományos készülékekhez képest. Az energiafelhasználás mellett érdemes a zajszintet is figyelembe venni, mert a magas zajszint bennünket és a kültéri egység miatt a szomszédokat is zavarhatja.
Asztmás, allergiás betegségben szenvedők számára különösen fontos lehet, hogy a készülék szűrők beépítésével nem csak hideg levegőt állít elő, hanem a levegőt tisztítja is, az abban található port, polleneket, gombákat, baktériumokat stb. kiszűri.
A másik „extra felszereltség”-et az jelenti, hogy sok légkondicionáló berendezést a hűtő mellett fűtő funkcióval is árulnak. Ez ne befolyásolja választásunkat, ugyanis nem igazán lehet kihasználni, hiszen a lakást klímával fűteni kétségtelenül a leggazdaságtalanabb megoldás lenne.

A használat

A klímaberendezés használata során ügyeljünk arra, hogy a külső és a hűteni kívánt helyiség közötti különbség ne haladja meg a 10 fokot, ugyanis a nagy hőmérséklet-különbség megviselheti a szervezetet, meghűléshez vezethet.
Ha a légkondicionálót bekapcsoljuk, a helyiség ablakait tartsuk zárva, ezzel megakadályozva a forró levegő beáramlását. Időközönként rövid ideig szellőztessünk, hogy friss levegőhöz jussunk. Fontos, hogy a lehűteni kívánt helyiség ablakain kívül az elválasztó ajtókat is csukjuk be, és tartsuk zárva, különben a szomszédos helyiségek levegőjét is hűtenie kell a készüléknek, ami rontja a hatásfokot, és könnyen lehet, hogy ez a feladat már meghaladja a teljesítményét.
Fontos tudni, hogy a lakásunkat érő hőterhelést a klímaberendezésen kívül más módon is csökkenthetjük. A legfontosabb, hogy megakadályozzuk a napsugarak és a meleg közvetlen bejutását a lakásba különböző árnyékolástechnikai eszközök segítségével: sötétítő függöny, reluxa, zsalu, redőny, roló, ponyva stb. A leghatásosabbak a kültéri eszközök, az ablakon belül alkalmazott megoldásoknál ugyanis a felfogott, visszavert hő az ablaküveg miatt már nem tud eltávozni a helyiségből, ezáltal a belső hőmérsékletet növeli. További fontos körülmény az ablakok megfelelő szigeteltsége és hőszigetelő-képessége, amely távol tartja télen a hideget, nyáron pedig a meleget.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.