Sokat késik a repülő – jár a kártalanítás

Sokat késik a repülő – jár a kártalanítás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Európai Közösségek Bírósága szerint a jövőben járatkésés esetén is jár kártalanítás. Az utasok ezt mindezidáig csak járattörlés és a beszállás visszautasítása esetében igényelhették, késéskor nem. A bíróság jogértelmezése hozott most újat, az okfejtés kulcskérdése az „időveszteségben” és az utasokat megillető „azonos elbánásban” rejlik.

 

repulo 


Eddig is ismert lehetett a fogyasztók számára, hogy a repülőgép-társaságtól kártalanítás illeti meg őket egy repülőjárat törlése, valamint az ún. visszautasított beszállás esetén. Az összeg mértéke az utazás kilométerben vett hosszától és Unión belüli vagy kívüli voltától függ: ennek alapján 250, 400 vagy 600 eurót köteles a cég az utasnak megfizetni. Vannak bizonyos esetek, amikor a kártalanítás összege 50 százalékkal mérsékelhető, de ennek alapvető feltétele, hogy a társaság találjon egy alternatív járatra olyan átfoglalási lehetőséget, amit az utas is elfogad, és a késés nem jelentős az eredeti tervezett érkezéshez képest.

AZ EK Bírósága a fogyasztók javára döntött

Az Európai Közösségek Bírósága 2009 végén meglepő döntést hozott: a kártalanítási kötelezettséget kiterjesztette a járatkésések eseteire is. Az ítélet azért meglepő, mert a 261/2004/EK rendelet nem kötelezi a társaságokat, hogy járatindulások késése esetén kártalanítást fizessenek az utasoknak, sőt, még utalásszerűen sem rendeli alkalmazni e jogkövetkezményt. A bíróság azonban jogosult arra, hogy értelmezze az uniós jogforrásokat – így a fenti rendeletet is –, s nem ez az első eset, hogy EU-s jogszabályokat az írott szövegtől eltérően, a fogyasztók javára kiterjesztően értelmezett.
A bíróság az ítéletben kimondta: a késéssel érintett járatok utasai hivatkozhatnak a kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késés következtében három órás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, és végső célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest legalább három órával később érik el. Természetesen az ítéletét hosszasan indokolta, ami a józan ész logikáját követi.

Egyformán kell kezelni a járattörlést és a járatkésést

A bírák szerint a légi közlekedésben részt vevő utasok számára jogokat biztosító 261/2004/EK rendeletet (ezen belül a kártalanítás iránti jogot biztosító rendelkezéseket is) tágan kell értelmezni. A közösségi jogszabályok értelmezését az egyenlő bánásmód alapelvével összhangban kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy két összehasonlítható helyzetet (jelen esetben a járatkésést és a járattörlést) nem szabad eltérően kezelni. A bíróság szerint a kellemetlen helyzeteket az utasok által elszenvedett kényelmetlenségek és károk szempontjából kell összehasonlítani.
Az időveszteség következtében bekövetkezett kárt a késéssel érintett járatok utasai értelemszerűen ugyanúgy elszenvedik, mint a törölt járatok utasai, ha az eredetileg meghatározotthoz képest hosszabb utazási idővel kell számolniuk. Vagyis miért ne illetné meg a kártalanítás őket ugyanúgy? A kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából az utasok helyzete mindkét esetben összehasonlítható, mivel hasonló időveszteséggel kell számolniuk.

Mikor mentesül a légitársaság?

Összegzésül: késéssel érintett járatok utasai ugyanúgy követelhetik a kártalanítást, mint a törölt járatok utasai, amennyiben a késés következtében három órás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, és végső célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest legalább három órával később érik el. A cégek tehát a 250, 400 vagy 600 eurót ugyanúgy kötelesek az utasnak megfizetni.
A bíróság szerint a légitársaság – a járattörlésekhez hasonlóan – a járatkésések esetén is mentesül a kártalanítás alól, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is, valamint a 2010 áprilisában bekövetkezett izlandi vulkánkitörés hatásai is. A „rendkívüli körülményeket” pedig mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e. A bíróság azonban továbbra is megerősítette korábbi álláspontját: a légi jármű műszaki hibája nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát nem alapozza meg önmagában, hogy kibújhasson fizetési kötelezettsége alól.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.