Hurrá, nyaralunk! - Avagy hasznos tanácsok utazás előtt

Hurrá, nyaralunk! - Avagy hasznos tanácsok utazás előtt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mindannyiunk óriási örömére végre bátran kijelenthetjük, hogy beköszöntött a tavasz, így a nyár és a várva-várt pihenés is belátható közelségbe került. Habár az utazási irodák számtalan előfoglalási, úgynevezett first minute kedvezménnyel csábítják az utazni vágyókat, amelyek lényege, hogy nyári utunkra már az év elején kedvezményes áron befizethetünk, a legtöbben mégis csak az utazás előtt egy-két hónappal kezdik el tervezgetni nyaralásukat. Az utazás során nem várt események mindig bekövetkezhetnek, de kellő körültekintéssel a rizikófaktorok csökkenthetők.

 

nyaralas


Az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében Magyarországon utazásszervező és utazásközvetítő tevékenységet kizárólag az az utazási vállalkozó folytathat, akinek az erre irányuló tevékenységét a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezte. A tevékenység folytatásához szükséges engedély mellett az utazási vállalkozóknak meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal is rendelkezniük kell. A vagyoni biztosíték lehet bankgarancia, biztosítóval kötött biztosítási szerződés, és az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött pénzbeli betét. A vagyoni biztosíték arra az esetre nyújt fedezetet, ha az utazási vállalkozó anyagi helyzete miatt az utasai hazaszállításáról gondoskodni nem képes, illetve nem tudja az utasok kényszerű tartózkodásának költségeit fedezni, továbbá az utasok által befizetett előleg vagy részvételi díj visszafizetését sem tudja teljesíteni. Amennyiben utazásunkat sajnálatos módon az utazási vállalkozó fizetésképtelensége árnyékolja be, közvetlenül az iroda által megjelölt biztosítóhoz vagy hitelintézethez fordulhatunk, amelynek nevét az utazási vállalkozó köteles az utazási szerződésben feltüntetni!

A szerződést mindig olvassuk el!

Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Kormányrendelet értelmében az utazási szerződést – beleértve annak valamennyi kikötését – írásban kell megkötni, és azt az utas rendelkezésére kell bocsátani. A szerződés utas részére történő átadása megtörténhet papíralapon, de elfogadható más tartós adathordozón is, amennyiben a szerződést elektronikus dokumentumba foglalták. Ha a szerződés a megkötése után módosul, az utazási vállalkozónak szintén a fentiek szerint kell eljárnia.
Annak érdekében, hogy az utazási szerződés megkötése előtt az utas minden, a részvételi díjon kívül felmerülő pluszköltségről tudomást szerezhessen, az utazási vállalkozót az utazási szerződésben széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli. Az utazási szerződést – amelynek tehát az utazással kapcsolatos minden lényeges körülményre ki kell térnie –, mindig javasolt alaposan átolvasni az aláírás előtt!

Mit kell tartalmaznia a programfüzetnek?

Az utazási szerződésen kívül érdemes azonban az utazási vállalkozó általános szerződési feltételeit és a programfüzetét is áttanulmányozni, amelyben az utazással kapcsolatos kiegészítő információkat találhatunk. A programfüzetnek egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell például az úticélt, útvonalat és jelentősebb tartózkodási helyeket; tartalmaznia kell a szálláshely helyét, típusát, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát, amennyiben pedig a komfortfokozat a hazaitól eltér, erről az utast tájékoztatni kell, és meg kell jelölni, hogy az melyik hazai besorolásnak felelne meg.
A katalógusban kell továbbá tájékoztatást adni arról a legalacsonyabb létszámról is, amely az utazás elindításának feltétele, és meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó köteles az utazás ilyen okból történő elmaradásáról értesíteni az utast. Az utazással érintett ország útiokmány- és vízumelőírásairól, valamint az egészségügyi előírásokról is köteles a katalógus felvilágosítást adni.

Hogyan és mikor mondhatjuk le az utazást?

Amennyiben az utas a befizetett úton mégsem tud részt venni, az utazási szerződéstől bármikor elállhat, elállási nyilatkozatát pedig írásban kell megtennie. Az utas elállása esetére az utazási vállalkozó bánatpénzt kiköthet ugyan, de annak mértéke a részvételi díj mértékét nem haladhatja meg. Amennyiben azonban az utas a szerződést az utazást megelőző harmincöt napnál korábban (szálláshely igénybevételére irányuló szerződés esetében negyvenöt napnál korábban) bontja fel, bánatpénz címén kizárólag a részvételi díj 10 százalékát köteles az utazási vállalkozónak megfizetni. Abban az esetben, ha az utas elállása az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban történik, az utazási iroda bánatpénzt egyáltalán nem követelhet az utastól!

És mikor mondhatja le az iroda?

Az utazásszervezőnek legkésőbb az utazás előtt húsz nappal van lehetősége elállni a szerződéstől, elállási nyilatkozatát ugyancsak írásban kell megtennie. Ilyen esetben az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra (utazásra) tarthat igényt, ha pedig ezt nem tudja az utazási vállalkozó teljesíteni, a szerződés megkötésétől számított kamattal együtt köteles a befizetett teljes díjat az utasnak visszafizetni.
Fontos még kiemelni, hogy amennyiben az utazással kapcsolatos vitás helyzetet nem tudja az utas és az utazási iroda rendezni, a bíróság vagy a peres út alternatívájaként működő békéltető testület tud a leghatékonyabban fellépni.

Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály
Fogyasztóvédelmi Osztály


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.