Pirulás nélkül a napozószerekről

Pirulás nélkül a napozószerekről

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A napfény ultraibolya-sugárzásának előnyös biológiai tulajdonságain kívül káros hatásai is vannak: a bőr korai öregedése, szemkárosító hatása, a túlzásba vitt napozás okozta bőrpír vagy bőrgyulladás. E kellemetlenségek megelőzhetők a jól megválasztott napozószerekkel.

 

 

Az emberi szervezet védekezik az ultraibolya-sugarak káros hatása ellen, például pigmentképződéssel (barnulás), verejtékezéssel, a bőr szarurétegének megvastagodásával. A természetes védekezési folyamat lassan fejlődik ki, ezért megfelelő fényvédő hatású napozószereket kell használni.

 


Fényszűrő
adalékok

A napozószerek védik a bőrt a nap, illetve a mesterséges napfény (szolárium) sugarainak káros következményeitől, pótolják a napozás okozta zsír- és vízveszteséget, elősegítik a kívánt mértékű lebarnulást.
A napozó-fényvédő készítmények olyan fényszűrő anyagokat tartalmaznak, amelyek a bőrgyulladást okozó sugarakat részlegesen kiszűrik, de nagymértékben átengedik a barnító hatásúakat. Ideális fényszűrő anyag nincs, mivel a bőrpírt (gyulladást) és a közvetlen barnulást okozó sugarak hullámhossza részben fedi egymást.
A fényszűrő anyagok hatékonyságát általában a biológiai fényvédő faktor feltüntetésével fejezik ki. Ez egy viszonyszám, amely megmutatja, hogy ugyanazon személy azonos körülmények között hányszor hosszabb ideig tudja kitenni bőrét - bőrpír keletkezése nélkül - napsugárzásnak, mint kezeletlen állapotban.
A napozószerek változatos megjelenésűek. Legrégebben használatos a napolaj, ezt követik a gélek, zselék. Legelterjedtebbek a napozó emulziók, krémek, naptejek. Újabb megjelenési formájuk az aeroszol.

Mire
figyeljünk?

A napozás megkezdésére a kora délelőtti vagy a késő délutáni órák a legalkalmasabbak.
A napozás időtartama a napfény erősségétől, az egyén tűrőképességétől függően fokozatosan növelhető. Célszerű eleinte magasabb, majd a barna szín elérése után alacsonyabb faktorszámú napozót használni.
Hosszabb ideig tartó napozás közben a test felmelegedése és a verejtékezés miatt ajánlatos többször zuhanyozni, majd a napozószert ismételten alkalmazni. A lehűlt bőrfelület zuhanyozás után, szélben könynyebben leég, ezt is tanácsos figyelembe venni.
A fokozott verejtékezés hatására a testhajlatokban könnyen bőrgyulladás keletkezik, ami megfelelő testápolással, dezodorok, hintőporok alkalmazásával megelőzhető.
A vörös vagy világosszőke hajúak, a fehér bőrűek érzékenyebbek a fényre, ezért magasabb fényvédő faktorú napozót használjanak.
Ha tengerparton vagy a hegyekben (sziklás vagy havas helyen), esetleg erős szélben napozunk, nagyobb fényvédő faktorú készítményt kell használni az erőteljes ibolyántúli sugárzás miatt.
A túl sok napfény öregíti (kiszárítja, cserzi) a bőrt, ezért gondoskodni kell a bőr megfelelő védeleméről. Napozás után le kell mosni a bőrt, és nappali krémmel vagy testápolóval vékonyan be kell kenni. Így a barna bőrszín is tovább megmarad, mivel a barnaság csökkenése a bőr kopási folyamataival függ össze.
Néhány napozókrémben, emulzióban már pigmentanyagokat is használnak (kaolint, cink-, titán-oxidot). Fontos, hogy e készítmények egyenletes rétegben kerüljenek a bőrfelületre, máskülönben foltos lesz a barnulás.

Csak
egyenletesen

A hosszú ideig tartó, túl erős fényben történő napozás hatására bőrhúzódás, viszketés, enyhébb bőrgyulladás tapasztalható. Ez a jelenség napozás utáni krémekkel, emulziókkal - amelyek félzsírosak és bőrnyugató hatásúak - csillapítható. Súlyosabb esetekben (napszúrás) orvoshoz kell fordulni.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a következőkre hívja fel a fogyasztók figyelmét:
- Vásárlás előtt gondolják át, hogy a napozószert felnőtt vagy gyerek részére vásárolják-e, milyen bőrtípusra és hol (strandolásnál, hegymászásnál, síelésnél, stb.) kívánják használni.
- Figyelmesen olvassák el a használati utasítást.
- Győződjön meg a gyártó/forgalmazó nevének és címének meglétéről az esetleg szükséges elérhetőség érdekében, az összetevők feltüntetéséről, különösen az érzékeny, allergiára hajlamos egyének esetében.
- Ellenőrizni kell a lejárati időt, mivel a fényvédő anyagok idővel elbomlanak, a növényi, állati eredetű olajok, zsírok megavasodnak.
- A terméken feltüntetett OÉTI szám tájékoztat annak egészségügyi megfelelőségéről.
- Ne vásároljunk bizonytalan eredetű napozószert.
- Ügyelni kell arra, hogy a termék csomagolása ép, tiszta, jól zárható legyen.
- A fizetési bizonylatot meg kell őrizni, mert minőségi kifogás esetén csak ennek bemutatása után köteles az üzlet a terméket cserélni vagy a vételárat visszatéríteni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}