Vásárlási tanácsok - nyílászárókhoz

Vásárlási tanácsok - nyílászárókhoz

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az energiaárak növekedése, a választék rohamos bővülése miatt örökzöld kérdés, hogy az épület formai és műszaki jellemzőihez milyen alapanyagból és milyen szerkezeti felépítéssel kialakított nyílászárót alkalmazzunk.

 

 

Nehezebb helyzetben van az a vásárló, aki egy régi épület felújítása alkalmával kíván nyílászárót cserélni. Egyrészt azért, mert korunk piaci viszonyaira jellemzően számtalan, olcsó szolgáltatással kecsegtető, házaló kisvállalkozás kínálja sokszor bizonytalan műszaki és szerkezeti kivitelű termékét. Másrészt a minőségi különbségek ismeretének hiányában könnyen kiválasztható egy alacsonyabb színvonalú termék.

 

A választás ezen túlmenően is nehéz, mert a termékskálát számtalan alapanyagú - pl. fa, fém, műanyag és ezek kombinációival készített - termék képezi.
Sokan előtérbe helyezik a műanyag szerkezetű ablakokat, ajtókat a fa nyílászárókkal szemben, talán arra gondolva, hogy az nem vetemedhet el. A mai korszerű gyártási eljárások (hossztoldásos rétegelt faszerkezetek) azonban biztosítják azokat a feltételeket, hogy a nyílószárnyak épek maradjanak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a fa szerkezetű termékek javíthatóságának lehetősége nincs korlátozva a műanyaggal szemben.

n Műszaki
jellemzők
A nyílászárók fontos szerepet töltenek be az építmény formai megjelenésében, funkcionális kiszolgálásában, illetve vagyonvédelmében, ezért arra kell törekedni, hogy olyan terméket válasszunk ki, amelynek műszaki jellemzőit a gyártó tanúsítja.
Fontos, hogy ne tévesszen meg bennünket a - hőszigetelt" elnevezés, mert igen nagy csalódás érhet, ha a hagyományos - bár divatjamúlt - kapcsolt gerébtokos ablak helyett egy alacsony hőátbocsátási tényezővel rendelkező ablakot vagy ajtót választunk. A megfelelőségi skálán az a termék tekinthető a legjobb hőveszteséget - csökkentő" nyílászárónak, amelynek - k" értéke = 2,9 jelzeti szám felől az 1,1 értékhez közelít.
A nevezett paraméteren kívül még számos műszaki jellemzőnek kell megfelelni a termékeknek, így pl.:
n léghanggátlás,
n légzárás,
n vízzárás,
n szélteherrel szembeni
ellenállás,
n mechanikai tartósság,
n tisztíthatóság.

n Kötelező
jelölések
Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 41. §-a és az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet egységesen előírja, hogy az építési anyagok közül a nyílászárók úgy kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha a terméket az alábbiakban részletezett dokumentációval látták el.
Minőségtanúsítás, amely tartalmazza a gyártó nevét, elérhetőségi címét, a termék fantázianevét, az egyes minőségkülönbséget meghatározó műszaki paramétereit (pl. Építőipari Műszaki Engedélyét) és az osztályba sorolás jelzeti számát.
Használati-kezelési útmutató, amely tájékoztatja a vásárlót a beépítés során figyelembe veendő fontos szempontokról, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükséges feltételekről.

n Alkalmassági idő
Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet értelmében a nyílászárók tartós fogyasztási cikknek minősülnek, alkalmassági idejük öt évben van meghatározva, tehát öt éven belül szavatossági jogérvényesítési időt kell biztosítani a vásárló számára.

Mire ügyeljünk vásárláskor?
n Vásárlási szándékunkat előzze meg egy jól megtervezett piackutatás, mert a minőség nem mindig a fogyasztói ár velejárója.
n Fontos, hogy a nyílászárót olyan szakboltban vásároljuk, ahol a tárolás külső környezeti hatásoktól mentes zárt raktárban (bemutatóteremben) történik, mert csak így látjuk biztosítottnak a termékek alakváltozástól mentes állagmegóvását. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az eladók tejes körű szakmai hozzáértéssel segítsék a vásárlókat.
n Gyakran előfordul, hogy az építményhez csak egyedi méretű és kialakítású terméket tudunk felhasználni. Az esetek többségében a késztermék végminőségének jellemzői már a megrendelés pillanatában eldőlnek.
n Azt tanácsoljuk, hogy csak úgy rendeljünk terméket, ha a gyártó (forgalmazó) vállalkozási szerződésbe foglalja a minőségi elvárásaink alapját képező műszaki jellemzőket, illetve a termékhez felhasznált alapanyagokat, és rögzíti a fő méreteket. Szerződéskötéskor arra is ki kell térni, hogy a beépítést, illetve a beszabályozást vállalja-e a szállító fél.
n Típustermék vásárlásakor csak bontatlan csomagolású, fóliával zárt terméket válasszunk. A fólián keresztül ellenőrizzük a termék külképi minőségét, és hogy tartalmaz-e írott műszaki dokumentumokat (1?2. számú fénykép).
n Ne felejtsük el a vásárlást igazoló nyugtát megőrizni, mert csak ennek birtokában van lehetőségünk a reklamálni.

n A leggyakoribb hibák
A hiányos szakmai ismeretek miatt a sajátkezű beépítés, a vásárlói tájékoztató előírásainak figyelmen kívül hagyása az áru visszafordíthatatlan károsodásához (deformálódásához) vezethet.
Minőségi kifogás tárgya lehet az újonnan felépített lakóház hőszigetelt nyílászáróinak téli időszakban történő párásodása. Ezt a jelenséget nem a nyílászáró minőségi hibájának kell tulajdonítani. Ez egyrészt a lakótérben lévő magas páratartalom és hőmérséklet egyensúlyának hiányára, másrészt a nyílószárnyak közelében (párkányán) elhelyezett zöld növények párásodást elősegítő tulajdonságaira vezethető vissza. Az állandósuló páralecsapódás penészesedéshez vezethet. Megoldás a gyakori szellőztetés, illetve az épület falazatán keresztülvezetett - bimetálos rendszerű" szellőző kürtő beépítése, amely akkor tölti be átszellőztető szerepét, ha a páratartalom a kritikus 65 százalék fölé emelkedik.
Hőszigetelt üvegezésű terméknél csak az tekinthető gyártási hibának, ha a két üveg között keletkezik páralecsapódás.
Gyakran előforduló minőségi kifogás, hogy a megrendelést követően beépített műanyag nyílászáró üvegfelülete (bevilágító fénymennyisége) lényegesen kisebb a régi hagyományos ablakénál. Különösen igaz ez akkor, ha az újonnan legyártott terméket a meglévő tokszerkezetbe építik be. Tudnunk kell, ha a gyártó és a forgalmazó nem is hívja fel a figyelmünket, hogy a PVC műanyag ablakok, ajtók szerkezeti elemeinek szélességi méretei - a szerkezeti szilárdság biztosítása érdekében - lényegesen nagyobbak, ezért az üvegfelület is kisebb lesz.
Számtalan probléma adódik abból, hogy a hagyományos technológiával nagyon rövid idő alatt felépített lakóházban lévő fa nyílászárók dagadási, majd a visszaszáradás közben repedezéssel együtt járó károsodást szenvednek (3. számú fénykép).
A hagyományos építkezés során a habarccsal együtt nagy mennyiségű víz kerül a falazatba. A folyamatos nedvességvesztés évekig tart, különösen akkor, ha a falazatot hőszigeteléssel is ellátták, mert ebben az esetben a nem kívánt pára csak a lakótér irányába tud eltávozni. A fa, higroszkopikus tulajdonsága miatt alakváltozásnak és az ezzel együtt járó károsodásnak van kitéve, éppen ezért csak akkor építsük be a fa nyílászárókat, ha a falazat már légszáraz.
A beépítés során minden esetben kövessük a gyártó utasításait. Nehogy előforduljon, hogy a tokszerkezet ne legyen függőbe állítva, illetve a tok rögzítéséhez az előírástól eltérően nem térkitöltésű poliuretánhabot, hanem habarcsot alkalmazzanak. Ezzel ugyanis maradandó károsodást (deformálódást) idéznek elő a tokszerkezeten, s hátrányosan befolyásolják a nyílószárnyak működését.

n Hasznos
tanácsok
Mindenkinek egyéni az ízlésvilága, de mindenképpen megszívlelendő tanács, hogy a nyílászárók csak akkor töltik be hibátlanul szerepüket, ha felületkezelésük megválasztására, ápolásukra különös hangsúlyt fektetünk.
A natúr fa szerkezetű nyílászárók külső felületéhez olyan elasztikus jellegű fedőfestéket célszerű használni, amely a fa nedvszívó tulajdonsága ellenére sem repedezik be, illetve nem válik le a fa felületéről.
A nyílászárók gumitömítéseit (a rugalmasság biztosítása érdekében) minden év telének kezdetén célszerű szilikonolajjal bekenni.
A műanyag szerkezetek tisztán tartásához súrolószertől és oldószertől mentes, enyhén lúgos tisztítószert használjunk.
n Minőségi reklamáció
Előfordul, hogy hibás teljesítés, vagy vélelmezetten elégtelen műszaki tartalom miatt meg kell kifogásolnunk a termék minőségét.
A minőségi kifogások intézésének módját a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályozza. A rendelet 3. §-ának értelmében a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni.
A bizonyítási teher a vásárlást követő első hat hónapban a forgalmazót érinti, az ezt követő időszakban pedig a vásárlónak kell bizonyítani a vélelmezett termékhibát.
Minőségvita esetén konfliktust és polgári peres eljárást feloldó lehet az a szakértői vélemény, amelynek megállapításai viszont sem a forgalmazóra, sem pedig a fogyasztóra nézve nem lehetnek kötelezőek.
Megoldatlan minőségvita esetén jogorvoslatért fordulhatunk a megyei központokban lévő Békéltető Testületekhez.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}