A bútor beszerzése, tekintettel a vele szemben támasztott igényekre és a lakásban betöltött esztétikai szerepére, a kereskedelemben található szélsőséges kínálatra, nem tartozik az egyszerű feladatok közé.
A bútorvásárlást alapvetően meghatározó körülmény a reá fordítható összeg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlók jelentős része a lehetőségei határát súroló, sőt azt meghaladó kiadásra szánja el magát. Az – ilyen jelentős” kiadás után bosszantó, ha később derül ki, hogy a választás nem volt igazán átgondolt.
Az átgondolt vásárlás
A nagy bútorgyártó cégek megszűnése miatt vált lehetővé, hogy számos kis létszámú vállalkozás, bútorgyártó és -importáló cég kezdje meg működését. Ez örvendetes a választék bővülése szempontjából, nem megnyugtató azonban a megváltozott reklamációs panaszrendezés szempontjából.
A jogharmonizáció jegyében hazánkban 2003 november 22-től a bútorokat a tartós fogyasztási cikkek kategóriájából kivették. Minthogy a hatósági minőségellenőrzés (forgalomba hozatalt megelőző kötelező minőségvizsgálat) már évekkel ezelőtt megszűnt, a vásárlóra hárul a feladat, hogy a vásárlás előtt több információt szerezzen be a bútorról, valamint a kiválasztásnál és átvételnél a minőségellenőrzést is elvégezze.
A vásárlóknak a piacgazdasághoz való alkalmazkodása várhatóan hosszú és anyagilag is – fájdalmas” folyamat lesz.
A legtöbb problémát az olcsó bútorok okozzák, melyek a silány alapanyag felhasználásának, és a szakmai kiviteli követelmények hiányának köszönhetik alacsony árukat. Az ilyen bútorokat előállító cégek a reklamációk intézésében sem járnak elöl, ha egyáltalán megtalálhatók, s így válik az olcsó bútor drágává. Sokszor azonban a magas ár sem garancia a kifogástalan minőségre.
A vásárlás egyik indoka általában a régi bútor lecserélése, amelyet – ha nem az elhasználódás az oka – érdemes alaposan megfontolni. Az új bútorok ugyanis – kevés kivétellel – a divatos formai megjelenés és mutatós szövetek ellenére, belső szerkezeti összeépítésük tekintetében elmaradnak a régi mögött. Utólag sok vásárló bánkódik azon, hogy miért nem a régi bútorát újíttatta fel.
Vásárlás előtt érdemes néhány fogalommal tisztában lenni.
Funkció
Ez a fogalom lényegében azt takarja, hogy mire kívánjuk a kiválasztott bútort használni.
Példaként vegyük a székeket, melyek két fő csoportra bonthatók, az étkező- és a munka-székekre. Az étkezőszékek egyenes támláinak különböző díszítései sokszor elég kényelmetlenek, de az étkezőszék nem kényelmi bútor, szerepe az, hogy étkezés alatt megfelelő helyzetben tartsa az étkezőt. A munkaszékektől már elvárható, hogy figyelembe vegye a testi adottságokat, az ülés és támla magassága külön állítható legyen, a derék is megfelelő támaszt kapjon.
Egy asztal kiválasztását nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló terület, a lakás mérete. Az étkezőasztal kiválasztásánál a legtöbbet használt funkció legyen a döntő szempont. Ha van hely, és szükség van rá, válasszuk a nagyobb fix lapú asztalt; a nagyobbítható asztal nyitószerkezete, ha sűrűn kell nyitni-csukni, várhatóan mindig kényes pontja lesz a szerkezetnek.
Fekvőhelynek lehetőleg egyszemélyes heverőt válasszunk, vagy ha franciaágyat szeretnénk, akkor olyat keressünk, amelyikben a fekvőbetét két darabból áll. Az egybeépített fekvőpárnákon, ha az egyik alvó nyugtalanul alszik, a másik is érzi minden mozdulatát.
További tudnivalók, melyről az üzletek eladói a vásárlás alkalmával nem, vagy csak alig adnak tájékoztatást.
Az ülőbútorokból kialakítható fekvőhelyek (nyitható rekamiék) fekvő funkciójukban csak időszakos használatra alkalmasak. A több részből kialakított fekvőhelyek által nyújtott komfortérzet messze elmarad egy állandó használatra készült ágyétól. Ha viszont a vásárló csak otthon olvassa el a használati, kezelési útmutatóban a tájékoztatást, már hiába reklamál. Ilyen esetben az eladó az átadott írásos tájékoztatás védelmében a vásárlót hibáztatja. Általános gyakorlat, hogy a bútor árának kifizetése után a számlával együtt kapja meg a vásárló az útmutatót, amiben apró betűkkel található meg a kanapéágyak fekvőfelületének időszakos használata.
Az előzőektől eltérően, ha a vásárló a kellemetlen, tagolt fekvőhely tulajdonságait, kényelmetlenségét kifogásolja, és a kritikus – időszakos használatú” meghatározás hiányzik az útmutatóból, ez ügyben reklamációval élhet.
A tárolóbútorok (szekrények) kiválasztásánál fontos az elhelyezendő tárgynak az előzetes átgondolása. Például, ha valaki televíziót szeretne a szekrényén elhelyezni, akkor ezt az igényt közölni kell az eladóval, mert a TV részére szánt polcokat megerősítve készítik a gyártók a várható nagyobb terhelés miatt. Ha a vásárló olyan polcon tartja a televízióját, amely azt a terhelést nem bírja, és maradandóan lehajlik, a reklamációját jogosan elutasítják a nem rendeltetésszerű használat miatt.
A kárpitozott bútorok kiválasztásánál is figyelemmel kell lenni a funkcióra. A nagyobb gyakorisággal használt bútoroknál, tévéfoteleknél, franciaágyaknál nem javasolt a plüss szövetek alkalmazása. Ennek oka, hogy a plüss szövetek díszítő flórszálai a gyakori használat következtében lelapulnak, változik a szín, a felület, mely többnyire reklamációs vitákhoz vezet. Tény, hogy az esetek többségében a nagyobb strapára gyártott szövetek általában kevésbé mutatósak.
Helyigény
Úgy vélnénk, hogy ez csak a kis lakások problémája lehet, de a reklamációk gyakorlata bizonyította, hogy sok esetben okozott gondot az elnézett vagy kifelejtett falkiszögellés, fűtéscső, gázcső, ajtó vagy ablak.
A helyigény tervezésénél, méréseknél gondolni kell a nyitható és működő szerkezetek, és a működtető személy helyigényére is. Ezért például a szűk előszobák, hálószobáknál a tolóajtós szekrény beszerzése az ajánlott.
A nagyobb terjedelmű bútorok esetében gondolni kell az ajtók méreteire is, s azoknál a kárpitozott bútoroknál, amelyeket térbe kívánunk állítani, meg kell győződni arról, hogy a kanapék hátfala is megfelelő bevonattal készült-e.
A nagyobb kereskedőházak foglalkoznak azzal is, hogy – a lakás méreteit és a vásárló igényeit figyelembe véve – a legoptimálisabb bútorelemekből állítsák össze a konyhagarnitúrát.
Szavatosság, vásárlói tájékoztatás
Rendeletek kötelezik a kereskedőt, hogy a bútorhoz az eladáskor a vásárlást igazoló számla mellett minőségi bizonyítványt és használati, kezelési útmutatót mellékeljen.
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet értelmében, ha minőségi kifogást észlel a vevő, úgy a vásárlási számlával a terméket eladó üzletben kell a reklamációját bejelentenie.
Általános információként elmondható, hogy a gépkocsinál elfogadott gyakorlattal ellentétben a bútorjavítás után nem igényelhető értékcsökkenés. A gyakorlat szerint a javítás akkor fogadható el, ha a termék a javítás után úgy néz ki, mint egy vele azonos ideig használt első osztályú bútor. Ha a javított bútor ennek az elvnek, illetve gyakorlatnak nem felel meg, úgy a vásárló nem köteles újabb javítást elfogadni, kérheti a termék cseréjét. Ha a vásárlástól számított hat hónapon belül a termék vagy a javítás minőségének megítélésében a vásárló és a kereskedő között vita alakul ki, úgy a kötelezett a vita eldöntésére szakvéleményt köteles beszerezni.
Minőségi bizonyítvány
A bútorok minősítését rendelet írja elő. A bútorok minőségét egy garnitúrán belül bútorelemenként is tanúsítani kell. E tanúsítvány a minőségi bizonyítvány, amely tájékoztatja a vásárlót a termék tervezett minőségi tulajdonságairól, úgymint stabilitás, szilárdság, tartósság, és a felületek ellenálló képességéről a különböző (hő, víz, vegyszer, klimatikus és mechanikai) hatásokkal szemben. Továbbá tanúsítania kell a kiviteli minőséget, melyet az osztályba sorolással kell minősíteni.
Használati- kezelési útmutató
A használati-kezelési útmutató alkalmazását a minőségi bizonyítvánnyal együtt írja elő a rendelet. A használati-kezelési útmutató tartalmazza azokat az információkat, amelyeket még a vásárlás előtt tudnia kell a vásárlónak (például a kiválasztott szekrény mennyi szerelést kíván, és ezt kinek kell elvégeznie). Konyhabútornál különös tekintettel kell lenni a mosogató környékén kívánatos szigetelési munkákra, mert a helytelen szigetelésből származó oldal- és munkalapdagadások sok vásárlónak okoztak reklamációs problémát.
Fontos meggyőződni a szekrénypolcok terhelhetőségéről, mielőtt súlyos és értékes tárgyakkal teleraknánk.
Célszerű tehát még vásárlás előtt elkérni a bútorhoz tartozó használati-kezelési útmutatót.
Bútorátvétel
A vásárolt bútor hibáinak megállapításával és a hibákkal kapcsolatos reklamáció intézése során sok bosszúságot takaríthatunk meg, ha a lehetőségeinkkel és jogainkkal tisztában vagyunk. Kezdjük a szállítással kapcsolatos problémákkal.
Ha saját fuvarral (fogadott teherautóval) szállítjuk a bútort, a minőségi átvétel helye a bolt raktára. Itt a tüzetes ellenőrzés céljából ki kellene csomagolni minden darabot, mert ha kiviszik a raktárból, már nem lehet bizonyítani, hogy a későn felfedezett sérülést nem a vásárló követte-e el.
A vásárló szempontjából előnyösebb, ha a bolt szállítja haza a bútort. A leszállítást követően el kell végezni a részletes minőségi vizsgálatot. A szállítók általában nem lelkesednek ezért a számukra időrabló tevékenységért. Ekkor kell feltenni a kérdést, hogy vagy megvárják a részletes minőségellenőrzést, vagy az átvételt igazoló aláírás mellé odaírjuk, hogy csak a darabszám szerinti átvételre volt lehetőség, a szállítók a minőségi átvételt nem tudták megvárni. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor azokat az úgynevezett szállítási sérüléseket is kifogásolni tudjuk, amelyeket egyébként csak akkor tudunk megtenni, ha az eredeti csomagolás kibontásánál a bolt vagy megbízott képviselője jelen van.
A szállítások terén egy új jelenségre hívjuk fel a figyelmet. Több alkalommal panaszolták a vásárlók, hogy a bútort késő este szállították, amikor sem a késői idő, sem a fényviszonyok nem kedveztek egy alapos minőségi átvételre. Másnap aztán jött a felismerés, hogy a késői szállításnak oka volt, és kezdődhet a hosszú reklamációs ügyintézés. A szállítás megrendelésekor ajánlatos kikötni, hogy hány óráig hozhatják a bútort.
Minőségi hiba
A minőségi hiba a gyártáshoz felhasznált hibás anyag vagy a gyártás során keletkezett technológiai mulasztás következménye.
Például anyaghibák a természetes faanyagnál, göcsök a szabványban megengedett mértéken túl, fanövekedési hibák, rovar és gomba okozta fahibák stb. Technológiai (gyártási) hibának nevezzük a szerkezeti összeépítésnél az anyagok megmunkálásánál, a felületek kialakításánál keletkezett sérüléseket, eltéréseket. Ilyen például az illesztési hézag és pontatlanság, ragasztószenynyeződés, a felületeken látható faipari gépnyomok, felületkezelési hibák stb.
Szállítási sérülés és szavatosság
Szállítási sérülés: mindazok az ütések, karcolások, törések, melyek többnyire a termék szállítása, mozgatása következtében keletkeznek.
Ha a szállítási sérülést nem jelezzük a bolt képviselőinek, illetve nem észleljük a szállítók jelenlétében, akkor nem sok reményünk van kifogásunk érvényesítésére.
A minőségi hiba az, amelyre a szavatosságot érvényesíteni lehet. A rendeltetésszerű használat közben keletkező hibákat lehetőleg azonnal be kell jelenteni az üzletben, ahol a terméket vásároltuk. A késedelmes hibabejelentésből származó halmozott károkért a szavatosságra kötelezett nem köteles helytállni, reklamációnkat a késedelemre, illetve az eredeti hiba továbbrongálódására hivatkozva elutasíthatja.
Amennyiben a kereskedő a szavatossági reklamációnk ellenére nem mutat hajlandóságot panaszunk rendezésére, úgy bejelentést tehetünk a kamarák mellett működő területileg illetékes Békéltető Testületekhez, végső esetben polgári peres úton szerezhetünk érvényt reklamációnknak.
Hozzászólások