Miniatűr számítógépek

Miniatűr számítógépek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A PDA (Personal Digital Assistant) közismertebb nevén kéziszámítógép. Ahogy a magyar elnevezése is mutatja, ez az eszköz tulajdonképpen egy komplett számítógép, speciális, külön a számukra kifejlesztett operációs rend-szerrel. Ezeknek a tenyérnyi eszközöknek (szokták nevezni tenyérgépeknek is) a legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy egyben tartalmazzák a megjelenítő eszközt (képernyő) és az adatbeviteli eszközt (érintőképernyő).

 

 

A kéziszámítógépek funkcióit alapvetően két szempontból közelíthetjük meg. Egyrészt bizonyos funkciók a PDA-ra telepített programoktól függenek, másrészt a számítógépünkbe beépített hardwerelemektől.

 


Operációs rendszer
Amikor megveszünk egy ilyen eszközt, akkor azon mindenképpen található operációs rendszer, ami minimális szinten magában foglalja az alábbi alkalmazásokat:
- az úgynevezett PIM-alkalmazást (Personal Information Management = Személyi Információ Kezelés), amely tulajdonképpen a PDA-k egyik fő funkciója (névjegyzékből, naptárból, jegyzetfüzetből és a feladatkezelőből áll),
- az operációs rendszerrel együtt különféle irodai alkalmazásokat (szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.), multimédia lejátszót, interneteléréshez szükséges programokat, játékokat,
- a szinkronizációs szoftver, melynek segítségével szinkronizálhatjuk adatainkat az asztali számítógépünkkel. Ez azt jelenti, hogyha a PDA-n, vagy a számítógépünkön módosítunk valamilyen adatot (pl. névjegyzék, feladatok, levelezés), akkor azok a szinkronizáció során módosításra kerülnek a másik egységen is. Ezen kívül ennek segítségével tudunk programokat telepíteni kéziszámítógépünkre.
A fentieken kívül még telepíthetünk számtalan más programot is a legkülönfélébb kategóriákban (szótárak, játékok, adatbáziskezelők, hang- és videólejátszók, elektronikus könyvek olvasására szolgáló programok, képnézegető, képkezelő programok, térképek, navigációs szoftverek stb.).

Hardverelemek
Ha hardveres szempontból vizsgáljuk a PDA-k használhatóságát, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gyártók igyekeznek minél több funkciót belesűríteni az általuk fejlesztett eszközbe.

Fényképezőgép funkció. A mai fényképező funkcióval is rendelkező PDA-kba minimálisan 1,3 Mpixeles kamerát építenek be, de nem ritka a 2, a 3, vagy akár a 4 Mpixeles felbontás sem (Mpixel=Millió képpont). A fényképezőegység alkalmas állóképek és kisebb felbontásban videofelvételek készítésére is.

Mobiltelefon funkció. Egyre nagyobb számban jelennek meg azok a kéziszámítógépek, melyekbe 2, 3, vagy 4 sávos (850, 900, 1800, 1900 MHz) GSM egységet építenek be. Ezeknek az
a nagy előnyük, hogy szerencsésen ötvözik a mobiltelefon és
a PDA funkcióit, így például a PDA-ban tárolt névjegyzéket használhatjuk telefonhívásoknál, mobil adatátvitel segítségével kapcsolódhatunk az internetre, letölthetjük a postafiókunkban található leveleinket stb.

GPS funkció. A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer a föld körül 20200 km magasan
keringő 24 műholdból álló rendszer. Jeleit egy alkalmas vevőkészülékkel véve meghatározhatjuk helyzetünket a földön. A PDA-nkba beépített GPS-vevő segítségével készülékünk alkalmassá válik a műholdak által sugárzott adatok vételére, és egy térkép-alkalmazással együtt tulajdonképpen navigációs rendszerként használható.

Bluetooth. Kis hatótávolságú, rádiófrekvenciás kommuniká-ciós eszköz, ami vezeték nélkül nagy sebességű adatcserét tesz
lehetővé a különböző elektronikus eszközök között. Leggyakoribb területe: szinkronizáció az asztali számítógépünkkel, amennyiben abban is található Bluetooth egység, vezeték
nélküli kapcsolat a PDA és egy fülhallgató között, adatátvitel másik számítógép és a PDA között, nyomtatás, egyéb külső
egység csatlakoztatása.

WiFi eszköz. A WiFi egy vezeték nélküli hálózati eszköz, melynek segítségével csatlakozhatunk az internetre vagy vezeték nélküli helyi hálózatra (WLAN). Ha tudjuk, hogy hol található egy Wi-Fi vagy WLAN hálózat, máris böngészhetünk az interneten, elolvashatjuk e-mailjeinket.

Infravörös eszköz. Az egyik legelterjedtebb vezeték nélküli kommunikációs eszköz, melynek segítségével más készülékekkel (másik PDA, számítógép, nyomtató, mobiltelefon) tudunk
maximum 1-2 méteres távolságban kapcsolatot létesíteni. Jelentősége az egyéb (Bluetooth, WiFi) eszközök elterjedésével egyre
inkább csökken.
Amennyiben GPS, Bluetooth, Digitális kamera és WiFi eszköz nincs a készülékbe beépítve, külön is megvásárolhatók, és csatlakoztathatók számítógépünkhöz.

Kinek milyen PDA-t?
Vásárlás előtt tisztázni kell, hogy mire szeretnénk használni.
- Amennyiben úgynevezett belépő szintű készüléket vásárolunk (200 MHz-es processzor, 32/32MB RAM/ROM, 320x240 pixeles felbontás), akkor ez az alapvető igényeken túl (névjegyzék, naptár, feladatkezelés) alkalmas egyszerűbb szövegszerkesztési, táblázatkezelési feladatokra, zenehallgatásra, elektronikus könyvek olvasására és más egyszerűbb programok használatára.
- Ha főleg szórakozásra szeretnénk használni, akkor gyorsabb processzorra, nagyobb memóriával ellátott készülékre lesz szükségünk. A nagy mennyiségű adat (zene- és videofile-ok) tárolására egy nagy kapacitású memóriakártyát is be kell szereznünk.
- Üzleti célú felhasználásnál a nagyobb sebességen és memórián túl a GSM telefonnal egybeépített, valamint WiFi és Bluetooth adapterrel is rendelkező készülékeket ajánljuk.
- Ha sokat utazunk, célszerű olyat választani, amelyben beépített GPS egység van, így az alapvető PDA funkciókon túl - megfelelő navigációs szoftver telepítése után - egy navigációs berendezés is a rendelkezésünkre áll.

Legfontosabb jellemzők
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a jellemzőket, amelyek az üzletben, az interneten általában a rendelkezésünkre állnak, és segítséget nyújtanak abban, hogy a megfelelő készüléket tudjuk kiválasztani.

Processzor/sebesség. A PDA-k legfontosabb egysége a processzor. Több gyártó gyárt különféle órajel frekvencián működő processzort. Minél nagyobb számítási igény lép fel (több alkalmazás egyidejű futtatása, több beépített eszköz, navigációs szoftver használata), annál nagyobb frekvencián működő processzorra van szükség.

Memória (ROM/RAM). A beépített memória 16/16 MB-tól akár 256/512 MB-ig terjedhet. Itt is elmondható, hogy több program és eszköz használata nagyobb memóriát igényel.

Képernyő (fajta, felbontás, méret). A mai PDA-kban a legelterjedtebb az úgynevezett TFT-kijelző, 16 bites színmélységgel, amely 65 ezer szín megjelenítésére képes, 320x240 pixeles felbontásban. Az érintőképernyő mérete az olvashatóság szempontjából fontos paraméter. Ez általában az átlóban mérve 3,5" (kb. 89 mm), azonban a telefonnal egybeépített modellekben kisebb, 2,7-2,8" (kb. 70 mm). Az újabb operációs rendszerek lehetővé teszik a fekvő képernyős üzemmódot is (a PDA-k formájukból adódóan alapvetően álló képernyőformátum-
ban működnek), sőt a legújabb készülékek már akár VGA (640x480) felbontással, és fekvő üzemmódban is működhetnek.

Billentyűzet. A legtöbb PDA-n nem található billentyűzet, szöveg bevitelére a virtuális billentyűzet szolgál, amely a képernyőn jelenik meg, és az úgynevezett „stylus“-szal történik a szövegbevitel. A stylus egy műanyag vagy fém pálca, amely nem sérti meg az érintőképernyő felületét.
A legtöbb kéziszámítógép tartalmaz kézírásfelismerő programot, amely a képernyőre kézzel írt betűket ismeri fel, és a gép által értelmezhető karakterekké alakítja.
Egyes PDA-kban beépített billentyűzet is található, nagymértékben megkönnyítve az adatbevitelt, bár ez által a készülékek mérete növekszik.

Memóriabővítés. A legelterjedtebb az SD, esetleg CF kártyahely, amely akár 4 GB kapacitású kártyák fogadására is alkalmas, nagy mennyiségű adat (zene, video) tárolására.

Akkumulátor (cserélhető/kapacitás). Mivel a PDA mobil eszköz, így tápellátása akkumulátorral történik. Általánosságban 900-1800 mAh kapacitású akkumulátorokat alkalmaznak a gyártók.
- Tartozékok: Szinkronizációs bölcső vagy szinkronkábel, hálózati töltőkészülék, használati útmutató, telepítő CD, készüléktok, pót „stylus“, autós töltő, autós tartó stb.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}