Csaptelepektől a kádakig

Csaptelepektől a kádakig

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A fogyasztóvédelem szanitereket, kádakat, zuhanyfülkéket, összesen több mint félszázezer terméket vizsgált meg a közelmúltban 220 üzletben, az ellenőrzés során a kiszabott bírság 15 és félmillió forint volt.

 

 

2007. május 21. és június 4. között a piacfelügyeleti hatóságok fokozottan ellenőrizték a hazai gyártású és import csaptelepek, szaniteráruk, kádak, zuhanyfülkék és kabinok alapvető forgalmazási körülményeit, tárolási feltételeit és az ezekkel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását a Tüzép-telepeken, barkács-áruházakban, építőanyagot árusító kis- és nagykereskedelmi egységekben, mintaboltokban, szaküzletekben. Az ellenőrzésben a hét magyarországi régió 13 megyei felügyelősége vett részt azzal a céllal, hogy feltárják azokat a hiányosságokat, amelyek lehetőséget teremtenek a fogyasztók megkárosítására.

 


Áraktól a jelölésekig

Az általános kereskedelmi feltételek közül kiugróan magas volt az árakkal kapcsolatos szabálytalanságok száma. A többi feltétel a korábbi ellenőrzések eredményeihez hasonlóan alakult.
Vizsgálták még:
- a termékekhez szükséges megfelelőség igazolások meglétét, tartalmi megfelelőségét, vásárlónak történő átadását,
- a jelöléseket,
- a tárolási körülményeket.
Összességében 220 kereskedelmi egységben (5646 terméktételt, azaz) 50 777 terméket ellenőriztek.

Termékválaszték

Az ellenőrzött termékkörből széles választékot csak a megyeszékhelyek és a nagyobb városok fürdőszoba-szaküzleteiben és barkácsáruházaiban lehet találni. Az áruválaszték az üzletek típusától, nagyságától függően eltérő, de minden termékkörben túlkínálat figyelhető meg.
A vizsgált üzletek kb. 30 százaléka nem rendelkezett raktárkészlettel, itt az összes kínált árut az eladótérben helyezték el. Nagyobb készletet általában csak az olcsóbb szaniteráruból tartanak, a drágább, helyigényes fürdőkádakból, zuhanyfülkékből csak 1-1 mintadarabot mutatnak be. Ezekből a termékekből megrendeléssel lehet vásárolni.
Szinte már minden üzletben csak fehér színű szaniter termékeket kínálnak a két évvel ezelőtti vizsgálat során tapasztalt 8-10 féle színválasztékkal szemben.

Megfelelőségigazolás

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet alapján a honosított harmonizált termékszabvány, vagy az érvényes Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) írja elő az ellenőrzött termékekhez szükséges megfelelőségigazolási módozatot.
A rendelet 5. számú melléklete határozza meg a megfelelőségigazolások tartalmi követelményeit. Az igazolások megléte tekintetében a 2005. évi hasonló ellenőrzés eredményeihez képest a zuhanyfülkéknél és a szaniter termékeknél némi javulás már tapasztalható. A felügyelők a legtöbb hiányosságot a csaptelepek és kádak esetében tapasztalták. Az 50 777 vizsgált termékből 24 150 termékhez (48%) nem tudták bemutatni a megfelelőségigazolást.
Az előírt megfelelőségigazolások a készlettel rendelkező telepek, üzletek nagyobb részénél rendelkezésre álltak, tartalmuk azonban sok esetben kifogásolható volt. A bemutatott nyilatkozatokon általában több terméktípus szerepelt, a nyilatkozatnak nem volt azonosítási száma, érvényességi ideje, a feltüntetett adatokból a konkrét termék nem volt azonosítható.
Több üzletben figyelmeztető feliratokkal tájékoztatták a vásárlókat, hogy a termékek megfelelőségigazolását kérjék el a vevőszolgálaton vagy az információs pultnál, esetleg a termék mellett helyezték el a szükséges dokumentumot. Ennek ellenére a legtöbb probléma továbbra is e téren tapasztalható.
A 133 próbavásárlás során csak 31 esetben adták át az igazolást. Az átadás csak akkor biztos, ha a gyártó a termék mellé csomagolja a dokumentumot.
A kereskedők tájékoztatása szerint csak kérésre adnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, főként a kivitelezők részére, mert a fogyasztók általában nem is ismerik és nem is igénylik.
Mint ahogy már szó volt róla, a termékcsoport egy részére (kád, zuhanykabin, zuhanyfülke) a minta utáni árusítás jellemző. Ez az értékesítési forma hátrányos lehet a fogyasztó számára. A kiválasztást követően gyakran 3-4 hét elteltével kerül sor a kiszállításra, s ekkor nincs idő a minőségi átvételre, csak a szállítók távozása után lehet a terméket szemrevételezni. Ilyenkor nagyobb az esély arra, hogy a megfelelőségigazolást nem adják át a vásárlónak a termékkel együtt.

Címkézési hiányosságok

A vizsgált termékek jelentős részének hiányos volt a címkézése. E téren a 2005. évi piacfelügyeleti vizsgálathoz viszonyítva nem tapasztalható javulás. A megvizsgált termékek 38 százalékának hiányzott, vagy hiányos volt a magyar nyelvű címkéje. A legtöbb szabálytalanságot a magyar nyelvű címkével kapcsolatban a csaptelepek és kádak esetében tártak fel, a szanitereknél viszont már csökkent a kifogások száma. A hazai gyártók termékeinél több esetben kétféle címkézést is alkalmaztak, amelyből az egyik nem tartalmazta az előírt adatokat. Az üzletekben számos olyan import termék is fellelhető volt, amelyen csak idegen nyelvű feliratot helyeztek el.
A kádaknál jellemzően a kád peremét fedő karton védőcsomagolást nem látták el címkével, esetleg csak a méretet tüntették fel. A zuhanytálcák és szaniteráruk címkézésénél volt a legkedvezőbb a helyzet, ugyanis ezeket általában csomagolás nélkül árusítják, és öntapadós címkékkel látják el.

Beépítési-karbantartási útmutató

A beépítési-karbantartási útmutató segítséget nyújt a kivitelezőnek és felhasználónak a szakszerű összeszereléshez, beépítéshez, hasznos információkat ad a használattal, karbantartással, tisztítással kapcsolatban. Ezeket a tájékoztatókat fontosnak tartják a kereskedők, mert vásárláskor nem tudható, ki építi be a terméket. Tisztában vannak azzal is, hogy az útmutatók biztosításával csökkenthető a reklamációk száma.
A darabokban árusított zuhanyfülkékhez, zuhanykabinokhoz általában mellékelik a beépítési-összeszerelési útmutatót, hiszen a sokféle új termék (hidromasszázs zuhanypanel, zuhanyfülke) összeállítása, beszerelése időnként még a szakember számára is nehézséget okoz. A kádak, mosdók, vécékagylók esetében azonban e téren is számos hiányosságra derült fény.

Tárolás

A kereskedőnek érdeke, hogy a forgalomba hozott áru a tárolás ideje alatt megőrizze eredeti tulajdonságait. Mivel a kádak, zuhanyfülkék, szaniteráruk törékenyek, sérülékenyek, ezért a kereskedők fokozottan ügyelnek a szakszerű tárolásra.
A vizsgált termékeket megfelelő módon, fedett helyen, mechanikai sérülésektől és az időjárás hatásaitól védetten helyezték el. Szabálytalan árukezelést, tárolást egyetlen felügyelő sem tapasztalt.

Hatósági intézkedések
A vizsgálattal összefüggésben 290 határozat született:
- 20 esetben 803 termék további forgalmazását tiltották meg,
- 33 esetben 2.484 termék forgalmazása csak a meghatározott feltételek teljesítése után folytatható,
- fogyasztóvédelmi bírság kiszabására halmozott szabálytalanságok miatt 158 alkalommal került sor, 15 330 000 Ft összegben,
- 72 esetben kötelezésre szóló határozat született,
- szabálysértési bírságot 2 esetben szabtak ki 80 000 Ft összegben.
Az ellenőrzések során a felügyelők minden esetben felhívták a kereskedők figyelmét a jogszabályi előírásokra, a termékforgalmazáshoz szükséges dokumentumokra. A kereskedők az ellenőrzés ideje alatt vagy néhány napon belül általában pótolták a vizsgált termékek hiányosságait, beszerezték a szükséges megfelelőség igazolást, és kiegészítették a hiányos címkék feliratát. Mindezek ellenére a más témakörökben végzett ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy ugyanannál a kereskedőnél ugyanazokkal a hiányosságokkal szembesülnek a felügyelők és a fogyasztók egyaránt.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.