Videokamerák kritikus szemmel

Videokamerák kritikus szemmel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A múló élmények, pillanatok, események ma már nem csak emlékeinkből idézhetők fel, hanem bármikor újraélhetők, ha azt egykoron filmre vettük. Korunkban a „filmezés” eszköze a videokamera. S nem csak az események megörökítésének az igénye a fontos, hanem a minőségi tényező is. Ebben a változásban a digitális technika előretörésének, illetve a számítástechnika hódításának volt úttörő szerepe.

 

 

A videokamerák palettája rendkívül széles, ezért az alapszolgáltatások, a formátumok, rendszerek sokrétűsége akár kaotikusnak is tűnhet a laikus vásárlók számára. Célunk, hogy a látszólag kusza rendszerben megfelelő támpontokat állítsunk fel a nem szakavatottak számára.

 

Cikkünkben a házi használatra szánt készülékekről ejtünk szót, a professzionális készülékek más kategóriát képviselnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valaki nem használhat házi célokra professzionális videokamerát.
Kiindulásképpen megállapíthatjuk, hogy az analóg rögzítés elavult, ilyen készülékeket már nem is gyártanak. A mai készülékek a képet és hangot kivétel nélkül digitális elven, bináris számokká alakítva tárolják.

Min tárolják a rögzített műsort?

Nos, ez a kérdés, illetve annak megválaszolása hordozza magában a digitális videokamerák rendszerei közti differenciát.
Az elsőként megjelenő digitális kamerarendszerek analóg tárolóeszközt alkalmaztak, egyikük az ún. Mini-DV. Jelenleg is nagyon elterjedt és praktikus a parányi kis kazettára rögzítő készülék. Később megjelentek a Digital 8-as rendszerű készülékek, amelyek technikailag teljesen megegyeztek a Mini DV-vel, de a kazetta és a mechanika is kétszer olyan méretű. Háttérbe is szorultak emiatt, bár elvétve még kaphatók.
Nos, igaz, hogy digitális technikáról beszélünk, melynek lényege az „analóg jellegű“, zajoktól, hibáktól mentes felvétel, a nagy felbontású, broadcasting minőségű (500 vízszintes sor körüli felbontás) kép, azonban a mágnesszalagra való rögzítés, annak sérülékenysége miatt nem mondható korszerűnek. Az újabb készülékek egy része már a DVD-korszak kihívásainak felelt meg. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a készülékek egy része DVD lemezre rögzít. Igaz, hogy hátrányuk is van, hiszen a kommersz használatra szánt kis gépek a 8 cm átmérőjű DVD lemezformátumot használják a praktikus kis méret miatt. Ezért a legjobb minőségben csak kb. 30 percnyi felvétel fér rá egy lemezre, a szalagra rögzítő készülékek másfél órájával ellentétben. Így a filmfelvétel folyamatos lemezcserélgetéssel jár. Ma már minden DVD-s készülék támogatja az összes egyszer írható és újraírható, továbbá a dupla rétegű lemezformátumokat.
Átütő sikert a merevlemezre rögzítő, ún. winchesteres készülékek hoztak. A merevlemezes videokamerákba be van építve egy, a számítástechnikából jól ismert, pontosabban a laptopokban alkalmazott merevlemezes meghajtó, mely akár 80 GB-os méretű is lehet. Így a rögzítendő felvétel hossza maximális minőség esetén akár 17 óra is lehet. Ez jelentős kapacitásnövekedést jelent. Ráadásul a készülékek geometriai mérete sem haladja meg társaiét.
A jövő technikája hadat üzent minden mozgó alkatrészen alapuló adathordozónak. Ezért a jövő a félvezető-táras memóriakártyáké. Ma nagy kapacitású, különböző formátumú flash-memória kártyák állnak a rendelkezésre. Érdekes módon jelenleg csak az SD és a Memory Stick kártyaformátumokat alkalmazzák a videokamerákban. A ma rekord méretűnek számító SD és Memory Stick-kártya kapacitása 8 GB. Ez 2 óra maximális minőségű felvételi lehetőséget biztosít. A készülék rendkívül kis méretű, hiszen nincs szükség mechanikára az adattároláshoz. A villamos fogyasztása is nagyon csekély, ezáltal az elérhető üzemidő nagy.
Látható, hogy milyen különbségek vannak a formátumok közt. Az eltérés tulajdonképpen a tároló egységek kapacitásában rejlik. Minden digitális rendszer esetében csökkenteni lehet a felvételi minőséget, mely által hosszabb műsoridő érhető el, de senki sem szívesen áldozná fel a minőséget az időért. És nem is érdemes olyan felvételek esetén, melyek fontos eseményeket, emlékeket, szép tájakat tartalmaznak. Amikor nem kimondottan a képminőség a fontos, például egy konferencia, egy előadás esetén, akkor érdemes alkalmazni a gyengébb minőségi beállításokat, hiszen itt a lehető legnagyobb felvételi idő a cél.

Fényképez is

A kamerák árkategóriájának felső sávján helyezkednek el a jövő digitális televíziós technikájának, a HDTV (High Definition Television = nagy felbontású televízió) rendszernek is megfelelő készülékek. Ezek már HD (High Definition = magas felbontás) minőségű felvételek készítésére is alkalmasak. Ebben az esetben a felvételi idő csökken. Nemcsak mozgó, hanem álló képeket is rögzíthetünk a digitális készülékekkel, s úgynevezett fényképezőgép-üzemmódba is állíthatók, tehát digitális fényképezőgépek is egyben. A fényképeket általában külön memóriakártyára is lehet venni, az adathordozó formátumától függetlenül.
A videokamera felvevők - vagy más néven kamkorderek - kameraegysége határozza meg tulajdonképpen a rögzíthető kép minőségét. Fényérzékenységben, zoom-funkcióban, optikai torzítások tekintetében nincs nagy különbség a készülékek között, az optika közel azonos tudású.

Mi is a 3 CCD?

A másik nagyon fontos egység a képfelvevő elem, a CCD (Charged Coupled Device = töltéscsatolású félvezető eszköz). Erre vetül rá az optikán keresztül érkező kép, mely azt villamos mennyiséggé alakítja át. Ma már egyre jobb minőségű képfelvevőket gyártanak, a legújabbak CMOS (fémoxid félvezetőkből felépülő) egységek. Ezeknek nemcsak villamos fogyasztásuk, hanem sötétzajuk is kisebb, és fényérzékenységük, színhűségük is jobb. A valósághű színek eléréséhez azonban nem elegendő egy képfelvevő eszköz. A komolyabb berendezésekben színenként egy, tehát 3 darab képfelvevőt alkalmaznak. Ezt a készülékeken is jelölik a gyártók a 3 CCD felirattal. Ezeknél a készülékeknél az optikán keresztül bevetülő fénynyalábot egy prizma segítségével három színtartományra bontják fel. Piros, zöld, kék tartományú fénynyalábot állítanak elő, melyet egy-egy képfelvevő elemre vetítenek, így külön dolgozzák fel azt.
Ennek alapján tehát két csoportba oszthatók a készülékek kamerái, az 1, ill. 3 képfelvevő elemmel szerelt készülékekre. A 3 CCD elem már biztos tanújele a tökéletes, színhű képnek. Az igények növekedésével, és az árak csökkenésével a 3 CCD-s technika sem tartozik már a megfizethetetlen árkategóriába. 110 ezer forinttól elérhetők egyes üzletek akcióinak keretében, de nagy átlagban 130 ezer forinttól kaphatók. A kommersz digitális készülékek árai rendszertől függetlenül 60-400 ezer forint között mozognak. A szolgáltatások számának növekedésével az ár is növekszik.

Archiválás

A DVD lemezes, vagy kazettás rendszerűek esetén nem annyira megterhelő anyagilag, ha adathordozóikat használjuk archiválásra. A merevlemezes készülékeknél azonban ezt nem is lehetne megtenni, mert a digitális technika nem is archiválási célra szánta adathordozóit. Ezek csak átmeneti tárolóként funkcionálnak, melyekről adatkábel segítségével számítógépre tölthetők a felvételek, és ott szerkeszthetők tovább, majd rögzíthetők normál méretű, 12 cm-es DVD lemezre a kész műsorok. Az egyszerűbb szerkesztési funkciók minden készüléknél rendelkezésre állnak. A kor emberének emiatt nem elég már a készüléket kezelni, hanem alapvető számítástechnikai ismeretekkel, és egy számítógéppel is rendelkeznie kell. Szerényebb igények esetén egy asztali DVD felvevő készülék is megfelel a célra.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}