Videokamerák kritikus szemmel

Videokamerák kritikus szemmel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A múló élmények, pillanatok, események ma már nem csak emlékeinkből idézhetők fel, hanem bármikor újraélhetők, ha azt egykoron filmre vettük. Korunkban a „filmezés” eszköze a videokamera. S nem csak az események megörökítésének az igénye a fontos, hanem a minőségi tényező is. Ebben a változásban a digitális technika előretörésének, illetve a számítástechnika hódításának volt úttörő szerepe.

 

 

A videokamerák palettája rendkívül széles, ezért az alapszolgáltatások, a formátumok, rendszerek sokrétűsége akár kaotikusnak is tűnhet a laikus vásárlók számára. Célunk, hogy a látszólag kusza rendszerben megfelelő támpontokat állítsunk fel a nem szakavatottak számára.

 

Cikkünkben a házi használatra szánt készülékekről ejtünk szót, a professzionális készülékek más kategóriát képviselnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valaki nem használhat házi célokra professzionális videokamerát.
Kiindulásképpen megállapíthatjuk, hogy az analóg rögzítés elavult, ilyen készülékeket már nem is gyártanak. A mai készülékek a képet és hangot kivétel nélkül digitális elven, bináris számokká alakítva tárolják.

Min tárolják a rögzített műsort?

Nos, ez a kérdés, illetve annak megválaszolása hordozza magában a digitális videokamerák rendszerei közti differenciát.
Az elsőként megjelenő digitális kamerarendszerek analóg tárolóeszközt alkalmaztak, egyikük az ún. Mini-DV. Jelenleg is nagyon elterjedt és praktikus a parányi kis kazettára rögzítő készülék. Később megjelentek a Digital 8-as rendszerű készülékek, amelyek technikailag teljesen megegyeztek a Mini DV-vel, de a kazetta és a mechanika is kétszer olyan méretű. Háttérbe is szorultak emiatt, bár elvétve még kaphatók.
Nos, igaz, hogy digitális technikáról beszélünk, melynek lényege az „analóg jellegű“, zajoktól, hibáktól mentes felvétel, a nagy felbontású, broadcasting minőségű (500 vízszintes sor körüli felbontás) kép, azonban a mágnesszalagra való rögzítés, annak sérülékenysége miatt nem mondható korszerűnek. Az újabb készülékek egy része már a DVD-korszak kihívásainak felelt meg. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a készülékek egy része DVD lemezre rögzít. Igaz, hogy hátrányuk is van, hiszen a kommersz használatra szánt kis gépek a 8 cm átmérőjű DVD lemezformátumot használják a praktikus kis méret miatt. Ezért a legjobb minőségben csak kb. 30 percnyi felvétel fér rá egy lemezre, a szalagra rögzítő készülékek másfél órájával ellentétben. Így a filmfelvétel folyamatos lemezcserélgetéssel jár. Ma már minden DVD-s készülék támogatja az összes egyszer írható és újraírható, továbbá a dupla rétegű lemezformátumokat.
Átütő sikert a merevlemezre rögzítő, ún. winchesteres készülékek hoztak. A merevlemezes videokamerákba be van építve egy, a számítástechnikából jól ismert, pontosabban a laptopokban alkalmazott merevlemezes meghajtó, mely akár 80 GB-os méretű is lehet. Így a rögzítendő felvétel hossza maximális minőség esetén akár 17 óra is lehet. Ez jelentős kapacitásnövekedést jelent. Ráadásul a készülékek geometriai mérete sem haladja meg társaiét.
A jövő technikája hadat üzent minden mozgó alkatrészen alapuló adathordozónak. Ezért a jövő a félvezető-táras memóriakártyáké. Ma nagy kapacitású, különböző formátumú flash-memória kártyák állnak a rendelkezésre. Érdekes módon jelenleg csak az SD és a Memory Stick kártyaformátumokat alkalmazzák a videokamerákban. A ma rekord méretűnek számító SD és Memory Stick-kártya kapacitása 8 GB. Ez 2 óra maximális minőségű felvételi lehetőséget biztosít. A készülék rendkívül kis méretű, hiszen nincs szükség mechanikára az adattároláshoz. A villamos fogyasztása is nagyon csekély, ezáltal az elérhető üzemidő nagy.
Látható, hogy milyen különbségek vannak a formátumok közt. Az eltérés tulajdonképpen a tároló egységek kapacitásában rejlik. Minden digitális rendszer esetében csökkenteni lehet a felvételi minőséget, mely által hosszabb műsoridő érhető el, de senki sem szívesen áldozná fel a minőséget az időért. És nem is érdemes olyan felvételek esetén, melyek fontos eseményeket, emlékeket, szép tájakat tartalmaznak. Amikor nem kimondottan a képminőség a fontos, például egy konferencia, egy előadás esetén, akkor érdemes alkalmazni a gyengébb minőségi beállításokat, hiszen itt a lehető legnagyobb felvételi idő a cél.

Fényképez is

A kamerák árkategóriájának felső sávján helyezkednek el a jövő digitális televíziós technikájának, a HDTV (High Definition Television = nagy felbontású televízió) rendszernek is megfelelő készülékek. Ezek már HD (High Definition = magas felbontás) minőségű felvételek készítésére is alkalmasak. Ebben az esetben a felvételi idő csökken. Nemcsak mozgó, hanem álló képeket is rögzíthetünk a digitális készülékekkel, s úgynevezett fényképezőgép-üzemmódba is állíthatók, tehát digitális fényképezőgépek is egyben. A fényképeket általában külön memóriakártyára is lehet venni, az adathordozó formátumától függetlenül.
A videokamera felvevők - vagy más néven kamkorderek - kameraegysége határozza meg tulajdonképpen a rögzíthető kép minőségét. Fényérzékenységben, zoom-funkcióban, optikai torzítások tekintetében nincs nagy különbség a készülékek között, az optika közel azonos tudású.

Mi is a 3 CCD?

A másik nagyon fontos egység a képfelvevő elem, a CCD (Charged Coupled Device = töltéscsatolású félvezető eszköz). Erre vetül rá az optikán keresztül érkező kép, mely azt villamos mennyiséggé alakítja át. Ma már egyre jobb minőségű képfelvevőket gyártanak, a legújabbak CMOS (fémoxid félvezetőkből felépülő) egységek. Ezeknek nemcsak villamos fogyasztásuk, hanem sötétzajuk is kisebb, és fényérzékenységük, színhűségük is jobb. A valósághű színek eléréséhez azonban nem elegendő egy képfelvevő eszköz. A komolyabb berendezésekben színenként egy, tehát 3 darab képfelvevőt alkalmaznak. Ezt a készülékeken is jelölik a gyártók a 3 CCD felirattal. Ezeknél a készülékeknél az optikán keresztül bevetülő fénynyalábot egy prizma segítségével három színtartományra bontják fel. Piros, zöld, kék tartományú fénynyalábot állítanak elő, melyet egy-egy képfelvevő elemre vetítenek, így külön dolgozzák fel azt.
Ennek alapján tehát két csoportba oszthatók a készülékek kamerái, az 1, ill. 3 képfelvevő elemmel szerelt készülékekre. A 3 CCD elem már biztos tanújele a tökéletes, színhű képnek. Az igények növekedésével, és az árak csökkenésével a 3 CCD-s technika sem tartozik már a megfizethetetlen árkategóriába. 110 ezer forinttól elérhetők egyes üzletek akcióinak keretében, de nagy átlagban 130 ezer forinttól kaphatók. A kommersz digitális készülékek árai rendszertől függetlenül 60-400 ezer forint között mozognak. A szolgáltatások számának növekedésével az ár is növekszik.

Archiválás

A DVD lemezes, vagy kazettás rendszerűek esetén nem annyira megterhelő anyagilag, ha adathordozóikat használjuk archiválásra. A merevlemezes készülékeknél azonban ezt nem is lehetne megtenni, mert a digitális technika nem is archiválási célra szánta adathordozóit. Ezek csak átmeneti tárolóként funkcionálnak, melyekről adatkábel segítségével számítógépre tölthetők a felvételek, és ott szerkeszthetők tovább, majd rögzíthetők normál méretű, 12 cm-es DVD lemezre a kész műsorok. Az egyszerűbb szerkesztési funkciók minden készüléknél rendelkezésre állnak. A kor emberének emiatt nem elég már a készüléket kezelni, hanem alapvető számítástechnikai ismeretekkel, és egy számítógéppel is rendelkeznie kell. Szerényebb igények esetén egy asztali DVD felvevő készülék is megfelel a célra.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.