Tízezernyi vizsgálat, félszázezer panaszos

Tízezernyi vizsgálat, félszázezer panaszos

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A ránk zúduló áru- és ezzel kapcsolatos információözönben egyre kiszolgáltatottabbakká válunk. Ezért fontos, hogy professzionális fogyasztóvédő szervezet akadályozza meg a nem biztonságos termékek forgalmazását, megtévesztésünket. Ezt a munkát végzik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális felügyelőségek, melyek 2007. szeptember 1-től egységes szervezetben, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságként működnek. Első féléves tevékenységükről számolnak be cikkükben.

 

 

Eddigi 20 területi felügyelőséggel szemben jelenleg hét régióban koncentrálódik fogyasztóvédelmi felügyelőség.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában 2007. I. félévre meghatározott feladatok teljesültek, továbbá a helyi sajátosságokat, helyben jelentkező fogyasztóvédelmi problémákat, a fogyasztók panaszbejelentéseit is figyelembe vevő helyi kezdeményezésű témavizsgálatok is megtörténtek.

Élelmiszer, közétkeztetés
Az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos ellenőrzések során prioritást kapott az élelmiszereken lévő megfelelő, teljes körű és valósághű tájékoztatás vizsgálata. Ugyancsak kiemelt figyelmet kapott az életkorukból vagy állapotukból eredően kiszolgáltatott csoportok egészséges táplálkozást biztosító élelmiszerellátása, a kiszolgálás jogszerűsége. A közétkeztetés a lakosság széles rétegét érinti, ezért az iskolai és munkahelyi étkeztetés szabályosságának és kulturáltságának ellenőrzése egész évben folyamatosan zajlik.
A húsvéti ünnepeket megelőzően az aktuális, ünnephez kapcsolódó termékkörökre fókuszálva országos ellenőrzést folytattunk le. A lisztek, lisztkeverékek ellenőrzése, és a kalácsok összehasonlító vizsgálata is az ünnepi felkészüléshez igazodott.

Szolgáltatások
Napjainkban a szolgáltatások kiemelt szerephez jutnak a fogyasztók életében, így a fogyasztóvédelem területén is.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatását, különösen a számlák egyértelműségét és érthetőségét ellenőriztük ismételten. Külön figyelmet kapott a nem hagyományos kereskedelmi formák, valamint a taxi szolgáltatás ellenőrzése. Az ár, egységár feltüntetésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén mindig aktuális, ezért - hasonlóan az ezt megelőző öt évhez -, idén is lefolytattuk.
Az energiatámogatás közüzemi számlákban történő feltüntetését és érvényesítését soron kívül vizsgáltuk, melyet a lakossági energiafelhasználás terén 2007-ben bevezetett támogatási rendszer indokolt.
Ellenőriztük az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségét.
Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzésére a gyermekkorúak, illetve a 18. életévüket be nem töltött fiatalok védelmében került sor.
A szabadtéri reklámhordozókon, reklámújságokban, magazinokban, szórólapokon, televízióban, rádióban, Interneten közzétett reklámok ellenőrzése egész évben folyamatos. Idén is kiemelt figyelmet kap a gyógyszertárakban terjesztett szórólapok és az étrend-kiegészítők reklámjainak ellenőrzése.
Ez évben először, együttműködési megállapodás alapján közös ellenőrzéseket folytat négy (OMMF, APEH, VPOP, FVF) ellenőrző hatóság a feketegazdaság ellen.

Piacfelügyelet
A piacfelügyeleti tevékenység keretében nem élelmiszer szakterületeken elsősorban termékbiztonsági vizsgálatok, másodsorban minőségvizsgálatok elvégzésére került sor a fogyasztók életének és egészségének, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében.
A vámáruk piacfelügyeletének során biztosítottuk, hogy ne kerüljenek vámkezelésre és ezzel az EU belső piacára azok a termékek, amelyek okmányhiányosak, vagy nem biztonságosak.

Együttműködés
A fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt nemzetközi jelentőségű feladata, hogy az EU tagországok veszélyes iparcikk termékekre vonatkozó gyors információs rendszere (RAPEX) magyarországi kijelölt kontaktpontjaként gondoskodjon a fogyasztók biztonsága érdekében a piacfelügyeleti beavatkozások alapját képező információk kétoldalú, folyamatos továbbításáról. A félév során számos könnyűipari, műszaki és vegyipari termékről derült ki, hogy veszélyes. Ezeket a termékeket határozattal vonattuk ki a forgalomból, és a továbbiakban nem forgalmazhatóak.
Panaszügyintézés
A regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeket és a Főfelügyelőség Fogyasztó-kapcsolati Irodáját a félév során 54.725 ügyfél kereste fel.
A fogyasztók igénylik a napi szintű kapcsolattartást, fontos számukra, hogy tanácsot, felvilágosítást kaphatnak, ha kell, telefonon akár a kifogás helyéről is információhoz juthatnak. Az irodák tájékoztatási és tanácsadási tevékenysége korábbi hatósági eljárások megszűnésével kiemelten fontos, közvetlen kapcsolat lett a fogyasztók számára.

18.742 ellenőrzés - 846 millió forint bírság
Az akkreditált laboratóriumok a félév során 4.908 vizsgálatot végeztek el, melynek 52%-a biztonsági vizsgálat volt. Négy helyszínen nyílt laboratóriumi nap megrendezésére került sor a regionális felügyelőségek közreműködésével.
Laboratóriumaink a korábbi időszakhoz hasonlóan fogadták a különböző szintű iskolai képzésben résztvevő diákokat, hogy a legfontosabb és legérdekesebb vizsgálatokat és műszereket megismerhessék.
Az első félévben 18.742 ellenőrzésre került sor, amelynek során 48,2%-os volt a kifogásolási arány. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetése céljából, és a jogszerű magatartás kikényszerítésére a félév során 846 millió Ft bírság kiszabására került sor.

III. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politika
(2007-2013)
A mai fogyasztó egyre kiszolgáltatottabbá, az eseményekkel sodródó szereplővé válik, mivel a rázúduló áru-, szolgáltatás- és az ezekhez kapcsolódó információözönben nehezen képes eligazodni. Ezért fontos elérni azt, hogy a gazdálkodó szervezetek meg se kíséreljék a fogyasztók megtévesztését és a nem biztonságos termékek forgalmazását. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók részéről is kialakult az igény az olyan fogyasztóvédelem iránt, mely növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit és csökkenti kiszolgáltatottságukat.
A fogyasztóvédelmi politika elsődleges célja a fogyasztó biztonságérzetének erősítése, párhuzamosan az érdekeit megvédeni képes, tájékozott, tudatos fogyasztóvá formálással.
A fogyasztói közérzet javítása érdekében szükség van a fogyasztóvédelem széles körű társadalmi alapokra helyezésére. A fogyasztók tájékoztatásának részeként a fogyasztóvédelmi oktatás tananyagát be kell építeni az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésbe. A társadalmasításhoz szükséges minél több olyan lehetőség megteremtése, ahol a gazdálkodó szervezetek képviselői tájékoztatást kapnak arról, hogy melyek a fogyasztóvédelem fejlődésének irányai és milyen hatósági fellépésre számíthatnak.
A hatósági tevékenység mellett kulcsfontosságú a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítésének elősegítése, továbbá az alternatív vitarendezés fórumainak, a Békéltető Testületeknek a működtetése és fejlesztése. Az állami fogyasztóvédelmi hatóságok hatósági jogkörük révén, és annak határain belül alkalmasak a jogkövető magatartás kikényszerítésére, míg a civil szervezetek a nyilvánosság erejével, és a hatásköri határoktól mentes korlátlanabb szereplésükkel tudnak fellépni a fogyasztói érdekek érvényesítése tekintetében.
Az érdekegyeztetés országos szinten tripartit rendszerben - az állami, kormányzati oldal, a civil szervezetek, valamint a szakmai szövetségek részvételével - kell, hogy működjön.
A nyilvánosságot a pozitív magatartások szolgálatába is be kell állítani. A közös interaktív portálokon megtalálhatóak lesznek a biztonságos vásárlás szempontjából elengedhetetlen jogszabályok, illetve olyan negatív és pozitív listák, melyek a jogsértő, illetve a fogyasztóbarát gazdálkodó szervezetekről nyújtanak tájékoztatást. Továbbá azon intézkedések, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrző-feltáró munkájának eredményeképpen hoznak, illetve a veszélyes, nem biztonságos termékek is.

Visszatartó erejű bírságok
A fogyasztó közérzete akkor javulhat, ha a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet felső szintű irányítása erős. A hazai fogyasztóvédelemben így továbbra is elsődleges fontosságú az állami intézmények, hatóságok erőteljes szerepe. A hatékony fogyasztóvédelemhez hatékony szervezet, széleskörű felhatalmazás, egyértelmű hatáskör biztosítása szükséges.
A jogsértéseket folyamatosan és ismételten elkövető cégek ellen valódi visszatartó erejű bírságokra van szükség. A kiszabható pénzbeni szankciók mellett, ahol szükséges, az üzlet bezárását kell foganatosítani, mely szankció lehetőségét egyszerűsíteni kell. Azokkal a cégekkel szemben, amelyek esetében a közigazgatási szankciók nem használnak, új eszközöket kell keresni, így ki kell zárni a súlyos és notórius jogsértőket az állami megrendelések, támogatások, pályázati lehetőségek rendszeréből, illetve élni kell a büntetőjogi következmények alkalmazásával.
Az eddig kisebb figyelmet kapott ellenőrzési területeken (pl. az energiaszolgáltatók, valamint az egyéb pénzügyi, elektronikus, távközlési szolgáltatások) jelentkező problémák orvoslására is figyelmet kell fordítani.
A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok között hatékony együttműködés szükséges ahhoz, hogy a jogsértések a lehető legnagyobb százalékban legyenek felderíthetők. Ehhez szükséges az egyes hatósági hatáskörök áttekintése, ésszerű és eredményes munkamegosztás megfogalmazása, valamint a fogyasztóvédelmi főhatóság, mint általános hatáskörű hatóság hatásköri prioritásának jogszabályi rögzítése.
A III. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politika végrehajtása megkezdődött. Ennek köszönhetően 2007. szeptember 1-jével megszűnt az egységes szakmai munkát gátló kettős irányítás, és az immár regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe integrálódtak. Az integrációval egy időben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség neve Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra változott.

- Az első félévben a helyi sajátosságokat, helyben jelentkező fogyasztóvédelmi problémákat, a fogyasztók panaszbejelentéseit is figyelembe vevő 95 helyi kezdeményezésű témavizsgálatot folytattak le a területi felügyelőségek.
- Összesen 71 könnyűipari, műszaki, vegyipari termékről derült ki laboratóriumi vizsgálataink során, hogy veszélyes, ezeket a forgalomból határozati úton kivontuk.
- A fogyasztóvédelmi hatóságok közel 19.000 alkalommal ellenőrizték a forgalmazókat az EVP, és a helyi ellenőrzési programjaik keretein belül, vagy panaszbejelentés kivizsgálása céljából.
- Elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságként a regionális felügyelőségek 11.919 határozatot hoztak közigazgatási jogkörükben eljárva, míg szabálysértési jogkörben 216 esetben történt elmarasztalás.
- A regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeket és a Főfelügyelőség Fogyasztó-kapcsolati Irodáját a félév során 54.725 ügyfél kereste fel telefonon, személyesen, valamint egyre nagyobb számban e-mailen.
- Akkreditált laboratóriumaink a félév során 4.908 vizsgálatot végeztek el, melynek 52%-a biztonsági vizsgálat volt.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}