Tízezernyi vizsgálat, félszázezer panaszos

Tízezernyi vizsgálat, félszázezer panaszos

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A ránk zúduló áru- és ezzel kapcsolatos információözönben egyre kiszolgáltatottabbakká válunk. Ezért fontos, hogy professzionális fogyasztóvédő szervezet akadályozza meg a nem biztonságos termékek forgalmazását, megtévesztésünket. Ezt a munkát végzik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális felügyelőségek, melyek 2007. szeptember 1-től egységes szervezetben, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságként működnek. Első féléves tevékenységükről számolnak be cikkükben.

 

 

Eddigi 20 területi felügyelőséggel szemben jelenleg hét régióban koncentrálódik fogyasztóvédelmi felügyelőség.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában 2007. I. félévre meghatározott feladatok teljesültek, továbbá a helyi sajátosságokat, helyben jelentkező fogyasztóvédelmi problémákat, a fogyasztók panaszbejelentéseit is figyelembe vevő helyi kezdeményezésű témavizsgálatok is megtörténtek.

Élelmiszer, közétkeztetés
Az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos ellenőrzések során prioritást kapott az élelmiszereken lévő megfelelő, teljes körű és valósághű tájékoztatás vizsgálata. Ugyancsak kiemelt figyelmet kapott az életkorukból vagy állapotukból eredően kiszolgáltatott csoportok egészséges táplálkozást biztosító élelmiszerellátása, a kiszolgálás jogszerűsége. A közétkeztetés a lakosság széles rétegét érinti, ezért az iskolai és munkahelyi étkeztetés szabályosságának és kulturáltságának ellenőrzése egész évben folyamatosan zajlik.
A húsvéti ünnepeket megelőzően az aktuális, ünnephez kapcsolódó termékkörökre fókuszálva országos ellenőrzést folytattunk le. A lisztek, lisztkeverékek ellenőrzése, és a kalácsok összehasonlító vizsgálata is az ünnepi felkészüléshez igazodott.

Szolgáltatások
Napjainkban a szolgáltatások kiemelt szerephez jutnak a fogyasztók életében, így a fogyasztóvédelem területén is.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatását, különösen a számlák egyértelműségét és érthetőségét ellenőriztük ismételten. Külön figyelmet kapott a nem hagyományos kereskedelmi formák, valamint a taxi szolgáltatás ellenőrzése. Az ár, egységár feltüntetésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén mindig aktuális, ezért - hasonlóan az ezt megelőző öt évhez -, idén is lefolytattuk.
Az energiatámogatás közüzemi számlákban történő feltüntetését és érvényesítését soron kívül vizsgáltuk, melyet a lakossági energiafelhasználás terén 2007-ben bevezetett támogatási rendszer indokolt.
Ellenőriztük az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségét.
Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzésére a gyermekkorúak, illetve a 18. életévüket be nem töltött fiatalok védelmében került sor.
A szabadtéri reklámhordozókon, reklámújságokban, magazinokban, szórólapokon, televízióban, rádióban, Interneten közzétett reklámok ellenőrzése egész évben folyamatos. Idén is kiemelt figyelmet kap a gyógyszertárakban terjesztett szórólapok és az étrend-kiegészítők reklámjainak ellenőrzése.
Ez évben először, együttműködési megállapodás alapján közös ellenőrzéseket folytat négy (OMMF, APEH, VPOP, FVF) ellenőrző hatóság a feketegazdaság ellen.

Piacfelügyelet
A piacfelügyeleti tevékenység keretében nem élelmiszer szakterületeken elsősorban termékbiztonsági vizsgálatok, másodsorban minőségvizsgálatok elvégzésére került sor a fogyasztók életének és egészségének, valamint anyagi érdekeinek védelme érdekében.
A vámáruk piacfelügyeletének során biztosítottuk, hogy ne kerüljenek vámkezelésre és ezzel az EU belső piacára azok a termékek, amelyek okmányhiányosak, vagy nem biztonságosak.

Együttműködés
A fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt nemzetközi jelentőségű feladata, hogy az EU tagországok veszélyes iparcikk termékekre vonatkozó gyors információs rendszere (RAPEX) magyarországi kijelölt kontaktpontjaként gondoskodjon a fogyasztók biztonsága érdekében a piacfelügyeleti beavatkozások alapját képező információk kétoldalú, folyamatos továbbításáról. A félév során számos könnyűipari, műszaki és vegyipari termékről derült ki, hogy veszélyes. Ezeket a termékeket határozattal vonattuk ki a forgalomból, és a továbbiakban nem forgalmazhatóak.
Panaszügyintézés
A regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeket és a Főfelügyelőség Fogyasztó-kapcsolati Irodáját a félév során 54.725 ügyfél kereste fel.
A fogyasztók igénylik a napi szintű kapcsolattartást, fontos számukra, hogy tanácsot, felvilágosítást kaphatnak, ha kell, telefonon akár a kifogás helyéről is információhoz juthatnak. Az irodák tájékoztatási és tanácsadási tevékenysége korábbi hatósági eljárások megszűnésével kiemelten fontos, közvetlen kapcsolat lett a fogyasztók számára.

18.742 ellenőrzés - 846 millió forint bírság
Az akkreditált laboratóriumok a félév során 4.908 vizsgálatot végeztek el, melynek 52%-a biztonsági vizsgálat volt. Négy helyszínen nyílt laboratóriumi nap megrendezésére került sor a regionális felügyelőségek közreműködésével.
Laboratóriumaink a korábbi időszakhoz hasonlóan fogadták a különböző szintű iskolai képzésben résztvevő diákokat, hogy a legfontosabb és legérdekesebb vizsgálatokat és műszereket megismerhessék.
Az első félévben 18.742 ellenőrzésre került sor, amelynek során 48,2%-os volt a kifogásolási arány. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetése céljából, és a jogszerű magatartás kikényszerítésére a félév során 846 millió Ft bírság kiszabására került sor.

III. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politika
(2007-2013)
A mai fogyasztó egyre kiszolgáltatottabbá, az eseményekkel sodródó szereplővé válik, mivel a rázúduló áru-, szolgáltatás- és az ezekhez kapcsolódó információözönben nehezen képes eligazodni. Ezért fontos elérni azt, hogy a gazdálkodó szervezetek meg se kíséreljék a fogyasztók megtévesztését és a nem biztonságos termékek forgalmazását. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók részéről is kialakult az igény az olyan fogyasztóvédelem iránt, mely növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit és csökkenti kiszolgáltatottságukat.
A fogyasztóvédelmi politika elsődleges célja a fogyasztó biztonságérzetének erősítése, párhuzamosan az érdekeit megvédeni képes, tájékozott, tudatos fogyasztóvá formálással.
A fogyasztói közérzet javítása érdekében szükség van a fogyasztóvédelem széles körű társadalmi alapokra helyezésére. A fogyasztók tájékoztatásának részeként a fogyasztóvédelmi oktatás tananyagát be kell építeni az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésbe. A társadalmasításhoz szükséges minél több olyan lehetőség megteremtése, ahol a gazdálkodó szervezetek képviselői tájékoztatást kapnak arról, hogy melyek a fogyasztóvédelem fejlődésének irányai és milyen hatósági fellépésre számíthatnak.
A hatósági tevékenység mellett kulcsfontosságú a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekérvényesítésének elősegítése, továbbá az alternatív vitarendezés fórumainak, a Békéltető Testületeknek a működtetése és fejlesztése. Az állami fogyasztóvédelmi hatóságok hatósági jogkörük révén, és annak határain belül alkalmasak a jogkövető magatartás kikényszerítésére, míg a civil szervezetek a nyilvánosság erejével, és a hatásköri határoktól mentes korlátlanabb szereplésükkel tudnak fellépni a fogyasztói érdekek érvényesítése tekintetében.
Az érdekegyeztetés országos szinten tripartit rendszerben - az állami, kormányzati oldal, a civil szervezetek, valamint a szakmai szövetségek részvételével - kell, hogy működjön.
A nyilvánosságot a pozitív magatartások szolgálatába is be kell állítani. A közös interaktív portálokon megtalálhatóak lesznek a biztonságos vásárlás szempontjából elengedhetetlen jogszabályok, illetve olyan negatív és pozitív listák, melyek a jogsértő, illetve a fogyasztóbarát gazdálkodó szervezetekről nyújtanak tájékoztatást. Továbbá azon intézkedések, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrző-feltáró munkájának eredményeképpen hoznak, illetve a veszélyes, nem biztonságos termékek is.

Visszatartó erejű bírságok
A fogyasztó közérzete akkor javulhat, ha a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet felső szintű irányítása erős. A hazai fogyasztóvédelemben így továbbra is elsődleges fontosságú az állami intézmények, hatóságok erőteljes szerepe. A hatékony fogyasztóvédelemhez hatékony szervezet, széleskörű felhatalmazás, egyértelmű hatáskör biztosítása szükséges.
A jogsértéseket folyamatosan és ismételten elkövető cégek ellen valódi visszatartó erejű bírságokra van szükség. A kiszabható pénzbeni szankciók mellett, ahol szükséges, az üzlet bezárását kell foganatosítani, mely szankció lehetőségét egyszerűsíteni kell. Azokkal a cégekkel szemben, amelyek esetében a közigazgatási szankciók nem használnak, új eszközöket kell keresni, így ki kell zárni a súlyos és notórius jogsértőket az állami megrendelések, támogatások, pályázati lehetőségek rendszeréből, illetve élni kell a büntetőjogi következmények alkalmazásával.
Az eddig kisebb figyelmet kapott ellenőrzési területeken (pl. az energiaszolgáltatók, valamint az egyéb pénzügyi, elektronikus, távközlési szolgáltatások) jelentkező problémák orvoslására is figyelmet kell fordítani.
A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok között hatékony együttműködés szükséges ahhoz, hogy a jogsértések a lehető legnagyobb százalékban legyenek felderíthetők. Ehhez szükséges az egyes hatósági hatáskörök áttekintése, ésszerű és eredményes munkamegosztás megfogalmazása, valamint a fogyasztóvédelmi főhatóság, mint általános hatáskörű hatóság hatásköri prioritásának jogszabályi rögzítése.
A III. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politika végrehajtása megkezdődött. Ennek köszönhetően 2007. szeptember 1-jével megszűnt az egységes szakmai munkát gátló kettős irányítás, és az immár regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe integrálódtak. Az integrációval egy időben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség neve Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra változott.

- Az első félévben a helyi sajátosságokat, helyben jelentkező fogyasztóvédelmi problémákat, a fogyasztók panaszbejelentéseit is figyelembe vevő 95 helyi kezdeményezésű témavizsgálatot folytattak le a területi felügyelőségek.
- Összesen 71 könnyűipari, műszaki, vegyipari termékről derült ki laboratóriumi vizsgálataink során, hogy veszélyes, ezeket a forgalomból határozati úton kivontuk.
- A fogyasztóvédelmi hatóságok közel 19.000 alkalommal ellenőrizték a forgalmazókat az EVP, és a helyi ellenőrzési programjaik keretein belül, vagy panaszbejelentés kivizsgálása céljából.
- Elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságként a regionális felügyelőségek 11.919 határozatot hoztak közigazgatási jogkörükben eljárva, míg szabálysértési jogkörben 216 esetben történt elmarasztalás.
- A regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeket és a Főfelügyelőség Fogyasztó-kapcsolati Irodáját a félév során 54.725 ügyfél kereste fel telefonon, személyesen, valamint egyre nagyobb számban e-mailen.
- Akkreditált laboratóriumaink a félév során 4.908 vizsgálatot végeztek el, melynek 52%-a biztonsági vizsgálat volt.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.