Új fűtési szezon - régi veszélyek

Új fűtési szezon - régi veszélyek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ki ne hallott volna már olyan szén-monoxid mérgezésről, tűzesetről, robbanásról, amelynek oka a gázkészülék helytelen használatára, az időszakos karbantartás elmaradására vezethető vissza. Mi fogyasztók is sokat tehetünk azért, hogy a téli napokon lakásunk melegét biztonsággal élvezhessük.

 

 

A gáz kedvező tulajdonságai (tiszta, környezetbarát, kényelmes, jól szabályozható) miatt közkedvelt energiahordozóvá vált. Felmérések szerint Magyarországon több millió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, szivattyús fűtőkészülék (népszerűen cirkó vagy kombi) és kiskazán működik lakossági tulajdonban. A felsorolt jó tulajdonságok mellett azonban a gáz használata komoly veszélyeket is rejt magában.

 

Az Európai Unióban a gázkészülékek kereskedelmi forgalomba kerülését szigorú, több szintű biztonsági ellenőrzés előzi meg. A gyártók termékeiket részletes üzembe helyezésre vonatkozó előírással látják el, amit mindig pontosan be kell tartani, így az egyik legfontosabb szabályt, hogy a gázkészüléken végzendő bármilyen szerelési, beállítási munkát csak az általuk kijelölt szervizekkel végeztessük el. Ez, mint tanács, megszívlelendő a jótállási idő lejárta után is.

 


Miért veszélyes a gáz?
A gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, amely mindenféle gyújtó hatás (nyílt láng, izzó tárgy, villamos szikra, sőt, műszálas ruha elektrosztatikus feltöltődése) esetén meggyullad, illetve, ha a gáz, levegő keveréke elérte az alsó robbanási koncentráció értékét, azonnal robban. Ez a koncentráció pedig már nagyon kis gázmennyiségnél létrejön. Egy köbméter levegőben 50 liter földgáz, és egy köbméter levegőben 15 liter PB-gáz jelenléte már robbanást okozhat.
A robbanási veszély csökkentésére, a szivárgó gáz időbeni észlelésére a gázt mesterségesen szagosítják; ennek eredménye a jól ismert, záptojásra emlékeztető kellemetlen szag. Észlelése esetén a gáz elzárásával, a gyújtóhatás kiküszöbölésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tennünk biztonságunk érdekében, és természetesen mielőbb szakemberhez kell fordulni. Enyhe gázszag esetén megpróbálkozhatunk házilag is a hiba helyének felderítésével, amihez egy pohár szappanos (mosószeres) víz és egy ecset a megfelelő eszköz. A megtalált hiba elhárítását azonban bízzuk szakemberre.
A másik veszélyforrás a gázok tökéletlen égése során keletkező szén-monoxid. A készülékgyártók és fejlesztők ugyan mindent megtesznek a tökéletes égéshez szükséges feltételek biztosításáért, mégis előfordulhat, hogy a külső körülmények kedvezőtlen alakulása miatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik az égéstermékben. A legjobb védekezés ilyenkor - főleg a kéménybe nem kötött gázkészülékek használatakor - a szén-monoxidérzékelő és riasztó felszerelése, amely még azelőtt működésbe lép, mielőtt a lakótérben létrejönne a veszélyes koncentráció.

Gyakori fejfájás - figyelmeztető jel
A földgáz és PB-gáz önmagában mérgező alkotókat nem tartalmaz, de tartós belégzése légzészavart, végső soron fulladást okoz. A gázfelhasználás során nem csak az elégetlen gáz szivárgása okozhat balesetveszélyt, hanem a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a tartózkodási térbe jutó égéstermék is. Az égéstermékben mindig jelen lévő szén-dioxid szintén légzészavart és fulladást okozhat, a szén-monoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg.
A fűtési szezon megkezdése előtt elengedhetetlen a kémények állapotának ellenőrzése is. Gázüzem eseten alapszabály, hogy a távozó füstgáz útjában semmilyen szűkület nem engedhető meg. Falazott, béleletlen kéményeknél előfordul a lehulló vakolat vagy madártetem által okozott keresztmetszet-csökkenés. Ezért, és mert a távozó füstgáz hőmérséklete alacsonyabb, mint a szilárd anyagok égetésekor, tehát kéménykondenzáció (vizesedés) várható, a kéményeket is rendszeresen ellenőriztetni kell a területileg illetékes kéményseprőkkel. Fontos tehát, hogy ne csak gázszag esetén foglalkozzunk a gázkészülékkel, hanem akkor is, ha jellegzetes égéstermék szagot érzünk. Gyakrabban előforduló enyhe fejfájás már komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a gázkészülékkel nincs minden rendben.

Miért fontos a karbantartás?
Rendszeres karbantartással nemcsak gázkészülékeink hatásfokát tarthatjuk megfelelő szinten, s ezáltal energiát takaríthatunk meg, de növelhetjük kényelmünket és biztonságunkat is. A karbantartásnak, szerelésnek és javításnak azonban szigorú szabályai vannak, ezért senki se vegye a bátorságot arra, hogy szaktudás és engedély nélkül álljon neki készüléke javításának. Megfelelő szakképzettség nélkül gáztechnikai részeket megbontani tilos!
Van azonban néhány olyan gyakori hiba, amelyet házilagosan is el lehet hárítani, és vannak olyan tünetek, amelyeket felismerve időben tudunk szakembert hívni, megelőzve a nagyobb baj keletkezését. A hosszú nyári állási idő alatt, bármennyire tökéletes is a gyári beállítás, bármennyire gondos volt is az üzembe helyezés, a használat során szilárd szenynyezőanyagok rakódnak le nemcsak olyan helyeken, ahol esztétikai problémát okoznak, hanem ott is, ahol befolyásolják a készülék működését. Például megváltoztatják a levegő és a gáz keveredését, eltömik a gázkiömlőket és a gázfúvókákat, megnövelik az égésbiztosítók beavatkozási idejét, vagyis azt az időt, ami alatt a gáz elégetlenül és ellenőrizetlenül kerülhet a levegőbe.
A gázvezetékekből szilárd szennyezőanyagok csak ritkábban, rövid ideig, például vezetékek időszakos tisztításkor kerülnek a készülékekhez, de ezeknek nagy része, kb. 90-95 százaléka nem jut túl a beépített szűrőkön. Nagyobb mennyiségű szilárd szennyezőanyagot a nyitott égésterű készülékeknél az égési levegő szállít a főégőhöz és a gyújtóégőhöz, illetve a hőcserélőhöz. Ezek az anyagok általában a fürdőszoba, tároló, szuterén és egyéb helyiségek levegőjében lévő textíliaszálakból, porból, nedvességből állnak össze.
A levegőt kültérből szívó, ún. zárt égésterű készülékeknél a gyors elkoszolódás, eltömődés valószínűsége kisebb, sőt, a korszerűbb, mesterséges levegőellátású (ventilátoros) típusoknál az égési levegő szűrése is megoldott.

Időszakos ellenőrzés
Minden gázkészülék a használat során részint természetes elhasználódás, részint elpiszkolódás miatt rendszeres karbantartást igényel. A karbantartást csak szakember végezheti el, és erre a vásárláskor kapott használati útmutatók általában felhívják a vásárlók figyelmét.
A készülék rendszeres gondozása és karbantartása növeli annak élettartamát, szinten tartja a biztonságos és takarékos üzemeltetést. Ez nem tartozik a jótállás körébe, hanem a felhasználó feladata.
Hazai rendelet hiányában is javasoljuk mindenkinek, hogy tartsa be a gyártók átvizsgálásra vonatkozó ajánlásait, de ennek hiányában is gondoskodjon a készülék egy-, de legalább kétévenként, megbízható szerelővel történő átvizsgáltatásáról. Ha pedig gázszagot, égéstermék szagot érzünk, netán a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé (85°C feletti hőmérsékletűvé) válik, vagy csökken a készülék teljesítménye (a szolgáltatott meleg víz nem elég meleg, a fűtés nem elég hatékony), ne késlekedjünk szakemberhez fordulni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}