Minta után - óvatosan

Minta után - óvatosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mielőtt megveszünk bármilyen terméket, szeretjük azt alaposan szemrevételezni, körbejárni, megtapintani. A kereskedelmi cégek pedig szívesen mutatják meg nekünk kínálatukat. Ezt a célt szolgálják látványosan a bemutatótermek. De vajon milyen előírásoknak kell megfelelniük ezeknek az üzleteknek ahhoz, hogy valóban megfontolt döntést hozhassunk?

 

 

Manapság a termékek bemutatása és raktározása jellemzően nem egy telephelyen valósul meg. A kereskedelmi cégek a termékbemutatást behozzák a belvárosba, a raktározást azonban a külvárosban, nagyobb raktárakban oldják meg. Ennek következményeként a vásárlás és a termék átadásának időpontja eltér egymástól.

 


Bemutatótermek, mintaboltok
Fogyasztóvédelmi szempontból lényeges, hogy a vásárlónak a bemutatótermekben, mintaüzletekben történő vásárláskor is meg kell tudni győződnie minden olyan dologról, amely hozzásegíti a termék kiválasztásához, és megerősíti meggyőződését abban, hogy a kívánságának megfelelő termékhez jut hozzá.
A termék megtekintésén, kipróbálásán kívül azonban a hatályos jogszabályokban előírt formájú és tartalmú dokumentumoknak is rendelkezésre kell állniuk. Ezek a dokumentumok a gyártó által kiadott megfelelőségi igazolás, esetleg a tanúsító szervezet által kiállított megfelelőségi nyilatkozat, a magyar nyelvű használati, kezelési útmutató, és a termékhez adandó jótállási feltételeket tartalmazó jótállási jegy.
Mindezek segítik ugyanis a laikus vásárlót a felelősségteljes döntés meghozatalában, a nemkívánatos következmények elkerülésében. A magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóból derülhet ki például, hogy a vásárló nem rendelkezik a termék kezeléséhez, karbantartásához szükséges ismeretekkel, lehetőségekkel (tárolási körülmények, speciális karbantartási tudnivalók).

Nélkülözhetetlen dokumentumok
A vásárlókat a termék jellegéről, tulajdonságairól, használatának, kezelésének módjáról és minőségi jellemzőiről írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell - mondja ki a használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet.
A gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozat tartalma is fontos lehet, ebből derül ki, hogy a gyártó vagy meghatalmazott magyarországi képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint a termék megfelel-e a vonatkozó rendelet előírásainak. Például egy háztartási gép, mint villamossági termék esetében a vonatkozó rendelet, az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet előírásainak. Természetesen a különböző termékek Magyarországon csak akkor hozhatók forgalomba, ha azok rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyeztetik a vásárlók biztonságát, és a vagyonbiztonságot sem. Amennyiben a jogszabály a forgalomba hozatal feltételének az arra feljogosított tanúsító szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány meglétéhez köti, annak is rendelkezésre kell állnia. Ezek ismerete szintén szükséges a termék megvásárlásának eldöntéséhez.
Fontos továbbá meggyőződni a jótállási feltételekről is a vásárlás előtt: a jótállási idő tartamáról, a szervizháttérről, elérhetőségéről.
Felmerül tehát a kérdés, hogy abban az esetben, ha a vásárló mintaboltban megtekintés alapján vásárolja meg a terméket, a helyszínen rendelkezésre kell-e állnia a fenti dokumentációknak, illetve bármely, a jogszabályokban előírt egyéb dokumentációknak, a válasz egyértelműen igen.

Katalógusból - más a helyzet
Más a helyzet a minta szerinti vétel szabályainak alkalmazása tekintetében, ha az értékesítés katalógus útján történik. Ebben az esetben a vásárló nincs a termékkel fizikai kapcsolatban, azt nem érintheti meg, nem próbálhatja ki, és csak a termék átvételekor derül ki, hogy azt a terméket vásárolta-e meg, amelyet akart. Ebben az esetben tipikusan kisebb méretű, csomagban elküldhető termékekről van szó, amelyek értéke is jelentéktelenebb a bemutatótermekben vásárolható termékekénél. A minta szerinti vétel generális szabályozását a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. tv. 372. §-a tartalmazza. Ennek (1) bekezdése szerint a minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
A csomagküldő szolgáltatás szabályozására emellett külön speciális jogszabályban is sor került. Éppen a vásárlás különleges jellege miatt ez esetben a jogalkotó megengedte a termék átvételétől számított nyolc munkanapon belül a rendkívüli elállási jog alkalmazását akkor is, ha az eladó a mintának (katalógusnak) megfelelő terméket szolgáltatott. A vásárlónak lehetősége van az adásvételt nem megtörténtté nyilvánítani a postaköltség megfizetésének terhe mellett, és elállni a szerződéstől azután, hogy a terméket kézbe vette, és meg tudott győződni arról, hogy a katalógus alapján kialakult vásárlási akarata ekkor már nincs meg.

Rendkívüli felmondás
Itt van a legnagyobb különbség a kétféle vásárlási mód között; míg ugyanis az első esetben a vásárlás előtt lehetősége van meggyőződnie a vásárlónak a termék tulajdonságairól, természetesen csak akkor, ha az ezt tanúsító és tartalmazó dokumentumok a vásárlás helyszínén rendelkezésre állnak, míg a katalógus alapján történő minta szerinti vásárlás esetén erre nincs lehetőség, ezért a jogalkotó megadta a rendkívüli felmondás lehetőségét a vásárlónak. Erre a bemutatóteremben történő vásárlás, illetve a felek közti egybehangzó akaratnyilatkozat megtörténte után a szerződés megkötését követően már nincs lehetőség.
Megállapítható tehát, hogy a bemutatótermi vásárlás esetén lényegbevágó a megfelelő dokumentumok rendelkezésre bocsátása, amely hatósági szempontból ellenőrizhető, a kereskedő részéről pedig kötelezően betartandó, mint a termék értékesítésének feltételét jelentő előírás.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt kell olyan helyzetbe kerülnie a vásárlónak, amely alapján felelős döntést tud hozni a termék megvásárlásáról, és amely egyúttal védelmet nyújthat számára annak elkerülésére, hogy a nem megfelelően előkészített döntése alapján olyan terméket vásárol meg, amelyre nem is volt szüksége, vagy utólag derül ki, hogy a termék igénybevételéhez szükséges feltételekkel nem is rendelkezik. Márpedig így például elállási jogával sem élhet, mert nem mutatható ki a termék hibája. Ezért kell tehát a bemutatótermekben, mintaboltokban is a helyszínen tartani valamennyi termék esetében a cikkben ismertetett dokumentumokat, és ezért kérik azt számon jogosan a fogyasztóvédelmi felügyelők is egy esetleges ellenőrzés során.
Ezeken a helyszíneken általában az adásvételi szerződés megköttetik, az ajánlati helyzetben lévő kereskedő és a saját felelős döntése alapján azt elfogadó vásárló között a szerződés létrejön, s egyúttal a felek kötelembe is kerülnek. Ebből a helyzetből viszont a vásárló csak a jogszabályokban felsorolt esetekben tud szabadulni, amely a kicserélés, javítás, árcsökkentés és elállás jogát jelenti, de csak a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetében.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.