Hasznos, de biztonságos is -

Hasznos, de biztonságos is -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villamos háztartási készülékek jó karácsonyi ajándéknak tűnnek, hiszen a hajszárítótól a kapunyitóig, az olajsütőtől a lábmelegítőig számos fajtájuk közül választhatunk, és az áruk is széles skálán mozog.

 

 

Idén február-márciusban a háztartási hőtechnikai készülékek közül a kenyérpirítókat, kontaktgrilleket, szendvics-, goffri- és ostyasütőket, hordozható főzőlapokat, száraz és gőzölős vasalókat, merülőforralókat, vízforralókat, villamos kávéfőzőket, hajsütővasakat, hajkreppelőket és kézi hajszárítókat ellenőriztük, és ekkor 40 terméktípusból 22 nem elégítette ki az alapvető biztonsági követelményeket. A „nagy sikerre való tekintettel“ szeptember-október hónapban a fél országban ismét vizsgáltuk ezeket a termékfajtákat. Ezúttal 20 termék közül 17-ről bizonyította be a laboratóriumban elvégzett tüzetes vizsgálat, hogy veszélyesek.

 

A szakértő felügyelők a később górcső alá vett mintákat szemrevételezéssel, néhány egyszerű szempont figyelembevételével választották ki. E szempontok közül szeretnénk néhányat az olvasókkal megosztani. Nem állítjuk, hogy az itt leírtak alapján egyértelműen eldönthető a termék biztonságossága, ellenben ha egy készüléknél több, különböző jellegű hiányosságot is felfedezünk, a saját nyugalmunk, illetve a megajándékozott családtag biztonsága érdekében inkább válasszunk másikat.

 

 

A csomagolás is jellemző

 

 

A kiszemelt készüléknek már a doboza is sokat elárul, hiszen rajta magyar nyelven fel kell tüntetni a gyártó vagy felelős forgalmazó nevét és pontos címét, a származási országot (ha nem az Európai Gazdasági Térségből származik). Annak érdekében, hogy a nekünk megfelelő terméket választhassuk ki, a címkén, vagy a csomagoláson legyenek rajta a főbb műszaki adatok, az idegen nyelvű feliratok magyar fordítása. A motort tartalmazó készülékek zajkibocsátási értékének is szerepelnie kell a dobozra ragasztott címkén, vagy a használati-kezelési útmutatóban.

 

A magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, ha nem is pontról-pontra, de legalább terjedelemre hasonlítsuk össze a dobozban talált idegen nyelvűvel. Ha a magyar változat szemmel láthatóan rövidebb, vagy hiányzik, akkor nem juthatunk fontos, a biztonságos és megfelelő használathoz szükséges információkhoz. Amennyiben a terméken, a csomagolásán, esetleg a használati útmutatóban található műszaki adatok eltérnek, a terméket inkább ne vegyük meg.

Feliratok, jelölések

Fontos, hogy a háztartási hőtechnikai készülékek azonosíthatóak legyenek, tehát a típus- vagy modellszámuk, esetleg a cikkszámuk közül legalább az egyik legyen rajta feltüntetve. A gyártó vagy a felelős forgalmazó védjegyének vagy azonosító jelének, vagy nevének is szerepelnie kell a készüléken.
A főbb műszaki adatokat a terméken is kötelező feltüntetni. Ezek közül a névleges feszültségre hívjuk fel a figyelmet: hazánkban több mint tíz éve a hálózati feszültség névleges értéke az európai előírásoknak megfelelően 230 V. Ezt az értéket, vagy olyan feszültségtartományt kell a műszaki adatok között találnunk, amely a 230 V-ot tartalmazza (például: 220 V-240 V). Ha 220 V-ot tüntettek fel, az arra utal, hogy a gyártó nem vette figyelembe a szabványok előírásait (vagy az árut nagyon régen gyártották).
A cikkben említett, kedvelt karácsonyi ajándék kategóriába tartozó termékeken kötelező feltüntetni a megfelelőségi jelölést, ami azt igazolja, hogy a készülék a biztonsági követelményeknek, vagy más jogszabályok előírásainak megfelel. Sajnos többször bebizonyosodott, hogy a gyártók alaptalanul alkalmazták ezt a jelet, ezért a megléte nem minden esetben jelent biztosítékot, ellenben a hiánya óvatosságra int.
A hordozható hajszárítókon, hajsütővasakon és hasonló készülékeken - attól függően, hogy vizet tartalmazó kád, mosdó stb. közelében használhatók-e vagy nem - a szabvány szerint a fenti jelek valamelyikét kötelező feltüntetni, vagy a terméken szöveges formában megadni.

Érintésvédelem

Az általunk vizsgált termékek közül a kenyérpirítók, kontaktgrillek, szendvics-, goffri- és ostyasütők, hordozható főzőlapok, száraz és gőzölős vasalók, merülőforralók, vízforralók, villamos kávéfőzők érintésvédelmi osztályát a vonatkozó szabványok nem adják meg. Ezek a készülékek többnyire I. érintésvédelmi osztályúak, mert a funkciójuk, jellegük miatt esetükben bonyolult és költséges lenne az áramütés ellen más módon védekezni. Jellemző, hogy egy filteres kávéfőző és egy kenyérpirító, amelyeket látszólag a II. érintésvédelmi osztálynak megfelelően alakítottak ki, többek között a II. érintésvédelmi osztálynál előírt 3000 V-os vizsgáló feszültségnél kisebb feszültségnél „átütöttek”. Az I. érintésvédelmi osztálynak nincs jelölése, az ennek megfelelő készülékek hálózati csatlakozódugójának két oldalán egy-egy úgynevezett védőérintkező található, és a hálózati vezetékükben három ér van.
A háztartási használatra szánt hajsütővasak, hajkreppelők és egyéb hajformázók, valamint a kézi hajszárítók kizárólag II. érintésvédelmi osztályúak lehetnek. Ezért a hálózati csatlakozó dugójuknak nem lehet védőérintkezője, és az erre vonatkozó jel a készüléken megtalálható. A vezeték is csak két eret tartalmazhat.
A védőérintkező nélküli csatlakozó dugók közül a „lapos” kivitel legfeljebb 2,5 A áramfelvételű (maximum 550 W-os) készülékekhez, például hajsütővasakhoz használható, és az érintkező csapok egy részén szigetelésnek kell lennie. Nagyobb teljesítménynél az érintkező csapok „vastagabbak”, nincs szigetelt szakaszuk, ezért a csatlakoztatás közbeni véletlen megérintésüket egy, a csatlakozó aljzatot lefedő hengeres rész akadályozza meg.
Az általunk vizsgált készülékek közül a merülőforralókat és a tartós hullám készítésére használt elektromos hajcsavarókat úgy kell kialakítani, hogy a víz behatolása ellen különösen védettek legyenek, és rajtuk az erre jellemző jelölést is kötelező megadni. Ennek utolsó számjegye merülőforralók esetében nem lehet 7-nél, a tartós hullám készítésére használt elektromos hajcsavarók esetében 4-nél kisebb (például IPX7, illetve IPX4, ahol az X bármilyen szám lehet).

Ellenőrizzük a vezetéket is!

A hálózati vezeték is árulkodik a termékről, ezért érdemes a termék érintésvédelmi osztályát, az áramfelvételét, és a vezetéken található feliratokat (például: „3G 0.75 mm2” , vagy „2X0.5”) összevetni. Ha a vezeték rövidebb két méternél, és a termék felvett árama kevesebb, mint 0,2 A (45 W-nál kisebb a teljesítménye), akkor megengedett a lapos kéteres vezeték, a „borotvazsinór” használata (természetesen csak a II. érintésvédelmi osztályú készülékeknél). Ha 0,2 A-3 A közötti az áramfelvétel (45 W-690 W) és a hossz két méternél rövidebb, akkor a vezeték keresztmetszete 0,5 mm2 legyen, ha hosszabb két méternél, akkor ennél az áramfelvételnél is csak 0,75 mm2 fogadható el. 3 A-6 A (690 W -1380 W) esetén a legalább 0,75 mm2-es vezeték az elfogadható. 6 A-10 A (1380 W-2300 W) között a vezeték legalább 1 mm2 keresztmetszetű legyen (a hordozható folyadékmelegítő készülékek esetében a 0,75 mm2 keresztmetszet megengedhető, ha a vezeték 2 méternél rövidebb). Nagy (1000 W feletti) teljesítményű, és forró, hozzáférhető felületű készülékek, például vasalók, hordozható főzőlapok hálózati csatlakozóvezetékének gumiszigetelésűnek kell lennie.
Nézzük meg és ellenőrizzük, hogy a hálózati vezetéket megfelelően rögzítették-e. Ha könnyen kihúzható, akkor kiszakadhat a csatlakozás a helyéről, amennyiben például kávéfőzőbe vagy kenyérpirítóba kézzel könnyen betolható, akkor a belső forró alkatrészek megolvaszthatják a szigetelését.
Vegyük szemügyre a kiszemelt árut: ha a hajszárítók kifúvónyílását lezáró lapot nem rögzítették megfelelően, és az könnyen elfordítható, vagy a helyéről kipattintható, akkor a fűtőspirál megérinthetővé válik.
Az alapos ellenőrzés hozzájárul ahhoz, hogy örömteli, és egyúttal hasznos és biztonságos ajándékkal lepjük meg szeretteinket.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}