Kirándulás és termékbemutató

Kirándulás és termékbemutató

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Postaládánkban a sok akciót hirdető újság között egyre gyakrabban találkozhatunk olyan szórólappal, amelyen buszos kirándulásra invitálnak bennünket valamelyik festői szépségű hazai tájra, pénztárcánkat kímélő áron. Az utazás során még egy termékbemutatón való részvételre is lehetőséget biztosítanak, amelynek végén - ígéretük szerint - mindenképpen ajándékba kapunk majd valamilyen igen praktikus, kitűnő minőségű háztartási eszközt.

 

 

Egy termékbemutatóval összekötött, kedvező árú utazási ajánlat sokak számára vonzó lehet, hiszen - látszólag - minden tekintetben rendkívül előnyös. Így többen nem akarják kihagyni a kínálkozó lehetőséget, kitöltik és visszaküldik a jelentkezési lapot a megadott címre. A városnézés, illetve a természetben tett séta után türelmesen végignézik és -hallgatják az árubemutatót, amelynek célja rendszerint az, hogy a résztvevőket a kérdéses termék kedvező tulajdonságainak felvonultatásával és hangsúlyozásával vásárlásra bírják rá.

 


Ne legyünk hiszékenyek!
Az eladó - az áru típusától függően - nem egyszer egészségjavító hatásúnak vagy a háztartási munkát jelentősen megkönnyítőnek tünteti fel a bemutatott terméket, amelyhez a fogyasztó „most különösen jutányos áron juthat hozzá”. Valójában azonban az ily módon kínált termékek jelentős része nem rendelkezik semmilyen kiemelkedő jellemzővel, és ugyanaz vagy hasonló áru beszerezhető az üzletekben is sokkal alacsonyabb áron. Mindazonáltal a résztvevők közül többen bíznak az elhangzott információk valósághűségében, és az eladó ajánlatára nem is szívesen mondanak „nem”-et, mert valamennyire elkötelezettnek érzik magukat a kedvező árú kirándulás miatt. Előfordul az is, hogy az eladó agresszív magatartásával igyekszik rábírni a fogyasztókat az adásvételi szerződés megkötésére.
Olykor a helyszínen elhangzik valamilyen utalás arra vonatkozóan, hogy amennyiben a fogyasztó később meggondolná magát, „visszamondhatja az üzletet”, de sokszor még erre sem kerül sor. Végül a jelenlévők közül többen a vásárlás mellett döntenek, jóhiszeműen, a másik félben megbízva aláírják az adásvételi szerződést anélkül, hogy elolvasnák azt.

Helyrehozhatjuk tévedésünket?
A megvásárolt termékről általában csak a kirándulásról hazatérve derül ki, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, esetleg hibás, vagy egyszerűen nincs is rá szükségünk. Ennek felismerését követően a fogyasztók gyakran reklamálnak az eladónál annak érdekében, hogy visszakapják a termék vételárát. Az eladó azonban e tekintetben nem mindig tanúsít együttműködést. Vannak olyan esetek is, amikor a fogyasztó nem tudja, hogy kihez fordulhat panaszával, illetve nincs tisztában az őt megillető jogokkal sem, mivel erről az eladó nem adott számára tájékoztatást, holott a vonatkozó jogszabály ezt kifejezetten előírja.
Az utazással egybekötött termékértékesítési forma az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység körébe tartozik, amelynek keretében megkötött szerződéstől a fogyasztó utóbb indokolás nélkül elállhat. Az elállásra a szerződés megkötésétől, illetve abban az esetben, ha a fogyasztó az árut később kapta meg, a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon - tehát nem csak nyolc napon - belül van lehetőség.
Az elállási jog bármilyen okból gyakorolható, hiszen e döntésünket indokolni sem kell. Nem szükséges tehát, hogy a
terméknek bármilyen hibája legyen, elegendő, ha csupán a vásárlást követően meggondoltuk magunkat, az eladó ugyanis a hibátlan árut is köteles visszavenni. Az elállás joga egyetlen esetben nem gyakorolható: ha a fogyasztó nem tudja az árut teljes egészében visszaszolgáltatni, mert az pl. megsemmisült, elveszett stb.
A fogyasztó a jogszabály alapján őt megillető elállási jogról érvényesen nem mondhat le. Ezért ha az adásvételi szerződésben rögzítésre kerül, hogy a fogyasztót elállási jog nem illeti meg, ezt a rendelkezést a vásárló nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja, és ugyanúgy jogosult a szerződéstől való, nyolc munkanapon belüli indokolás nélküli elállásra, mint egyéb esetekben.

Az elállási jog következményei
Az elállás következtében a fogyasztó köteles a terméket az eladónak visszaszolgáltatni, az eladó pedig köteles a vételárat visszafizetni a fogyasztó részére. A fogyasztó kizárólag az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket köteles megfizetni, ezen felül egyéb költség nem terheli. Tehát amennyiben kipróbálja, használja az árut - mielőtt elállási jogát gyakorolná -, a használatért tőle díj nem követelhető.
Ha a fogyasztó az árut rendeltetésének megfelelően használja, és ennek során a termékben értékcsökkenés következik be (pl. a vásárolt biomatrac egy hét alatt kikopik alatta), ezt szintén nem köteles megfizetni. A neki felróható értékcsökkenést azonban értelemszerűen meg kell térítenie az eladó részére.
A kereskedők, szolgáltatók gyakran élnek a kötbér kikötésének lehetőségével, és az adásvételi szerződésbe építenek egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében elállás esetén a fogyasztó nagyobb összegű kötbér megfizetésére köteles. Ez komoly visszatartó erővel bírhat a fogyasztók számára az elállási jog gyakorlásával kapcsolatban, éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy a jogszabályon alapuló, indokolás nélküli elállási jog gyakorlása esetén a fogyasztótól kötbér nem követelhető.

Tájékoztatási kötelezettség
A fentiekben ismertetett elállási jogunkról egyébként maga az eladó is köteles bennünket tájékoztatni, írásbeli formában, legkésőbb a szerződés megkötésekor (ennek általánosan alkalmazott formája a szerződés szövegében történő tájékoztatás). Ennek ellenére a tájékoztatás számos esetben csak szóban történik meg, egy rövid utalás formájában, ami arra vonatkozik, hogy a vevő nyolc munkanapon belül visszaadhatja/küldheti a terméket. Fogyasztói panaszokból ismeretes azonban, hogy több esetben erre sem kerül sor, és a jogban járatlan vevőnek nincs tudomása arról, hogy lehetősége lenne a visszalépésre.
Az írásbeli tájékoztatás sem mindig megfelelő, előfordul, hogy csak a vonatkozó jogszabályhelyre történik hivatkozás, amelynek tartalmát a fogyasztónak kell kiderítenie, ha a szerződés ezen pontját értelmezni akarja. Egyes esetekben pedig az eladó az elállási jog gyakorlásának időtartamáról ad téves tájékoztatást, nyolc munkanap helyett csak nyolc napot biztosít az elállásra.
Az írásbeli tájékoztatást keltezéssel kell ellátni, és a fentieken túl ki kell terjednie annak a személynek a nevére és címére is, akivel szemben a fogyasztó elállási jogát gyakorolhatja.
Lényeges, hogy amennyiben az eladó az előzőek szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis, azaz úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna. A semmisségre pedig bárki határidő nélkül hivatkozhat. Amennyiben tehát a fogyasztó az utazás során tartott árubemutatón megvásárol egy terméket, de az eladó legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésekor nem ad számára írásban tájékoztatást az őt megillető elállási jogról, így azt nem gyakorolja a jogszabályban előírt nyolc munkanapos határidőben, a szerződés semmissége címén bármikor ugyanúgy viszszakövetelhető a termék vételára. Megjegyzendő, hogy a követelés bíróság előtt azonban eredményesen kizárólag az általános elévülési időn belül - amelynek időtartama öt év - érvényesíthető.

Ha az eladó nem akar fizetni…
A fentieket követően nézzük meg, mit tehet a fogyasztó abban az esetben, ha tisztában van elállási jogával, azt megfelelő határidőn belül gyakorolni kívánja, az eladó azonban mégsem hajlandó visszatéríteni számára a termék vételárát. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszokból megállapítható, hogy sok fogyasztó úgy gondolja, elkerülheti a pereskedést, ha „a fogyasztóvédelem” segítségét kéri az ügyben. A hatóság azonban nem kötelezheti a forgalmazót a vételár visszatérítésére, a hatályos jogszabályok értelmében ugyanis erre nincs lehetősége. Elutasító döntése azonban nem jelenti azt, hogy a panasz megalapozatlan, a megfelelő fórum előtt ugyanis a követelés eredményesen érvényesíthető. Ez a fórum pedig hazánkban jelenleg a bíróság és a békéltető testület.
Utóbbi eljárásának igénybevétele ajánlott akkor, ha a fogyasztó szeretné elkerülni a bírósági eljárást, s nehezen figyelmen kívül hagyható további előnye, hogy megindítása ingyenes.
A legszerencsésebb azonban, ha kereskedelmi ügyleteinknél tudatos fogyasztóként járunk el; körültekintően, alaposan áttanulmányozunk minden szerződést, nyilatkozatot, mielőtt aláírnánk azt; és a kereskedők, szolgáltatók nyomására se engedünk a bennünket megillető jogokból.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}