Csendes lakás - nem vágyálom

Csendes lakás - nem vágyálom

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyre „hangosabbak” a panaszai a frissen épült iker- és társasházak lakóinak a zaj miatt, ami áthallatszik a szomszédoktól. Ki a felelős - A nem megfelelő előírások, a tervező, a kivitelező, a nem megfelelő anyagok?

 

 

A hang egy hangkeltő (pl. rádió, tv stb.) által létrehozott fizikai rezgés a térben és időben. A hang rezgésbe hozza a levegő molekuláit, amelyek hosszanti és haránt irányú hullámok formájában terjednek szét, ezeket nevezzük léghangoknak. A hangrezgések beleütköznek a helyiség falaiba, födémjeibe, ezáltal rezgést keltenek a szilárd anyagokban is, ezek az úgynevezett testhangok. A rezgésbe jött szilárd anyagok a másik oldalukon rezgéseket keltenek a velük érintkező levegőben, ezáltal lesz hallható a szomszédban keltett hang. (Ezt a folyamatot nevezzük hangátvitelnek.)

A hangkeltés másik formája, ha a helyiség falát kalapáccsal ütjük (pl. képeket teszünk fel a falra), vagy tűsarkú cipőben járkálunk a kerámia burkolaton, az így keltett hangokat testhangoknak (kopogó, vagy lépéshangoknak) nevezzük. A szilárd anyagokban keletkezett testhangok rezgéseit az anyagok továbbvezetik, így a falból átjutnak a hangok a födémekbe, vagy a födémekből a falakba, majd ezek átadják a rezgéseket a levegőnek. Ez a folyamat a testhangátvitel. A hangátvitel az egyik helyiségből a másikba nagyrészt közvetlenül történik, de lehet kerülőutas, vagy mellékutas is. Ez a jelenség megnehezíti a rosszul hangszigetelt helyiségek közötti szerkezetek utólagos hangszigetelésének eredményességét, illetve csökkenti annak elvárt mértékét.

HANGGÁTLÁS, HANGSZIGETELÉS

A léghangok ellen elsősorban hanggátlással, illetve hangelnyeléssel lehet védekezni, a testhangok átvezetése ellen pedig hangszigetelést kell alkalmazni.
A hanggátlást leginkább a nagy tömegű (nehéz, vastag) fal- és födémszerkezet biztosítja, mert az ilyen szerkezeteket nem tudja (vagy csak kismértékben) rezgésbe hozni a hangrezgés. Követelmény, hogy a falon ne legyenek tömítetlen rések (pl. habarcshézagok, lyukak, átmenő pórusok stb.). A zajos helyiségben keletkező hanghatásokat nagymértékben csökkenthetjük, ha a helyiség felületeit hangelnyelő anyagokkal (puha vagy porózus burkolatok) látjuk el, mert az ilyen felületekről a keletkezett hangoknak csak kis része verődik vissza, így a helyiség hangnyomásszintje jelentősen csökkenthető, tehát a szomszédos térbe átjutó hangok „mennyisége” is csökken.
A hangszigetelésen a szilárd építőanyagok (vasbeton, beton, tégla stb.) közé beépített puha, főként szálas anyagokat vagy habokat (kőzetgyapot, üveggyapot, polifoam, polisztirolhab) értjük, amelyek az egyik szilárd rétegben keletkezett kopogó hangot nem vezetik át a másik szilárd rétegbe. Az ilyen hangszigetelő szerkezetet akusztikailag többszörös szerkezetnek nevezik, ennek leggyakoribb példája az úsztatott padló. A jól elkészített úsztatott padlóval szemben az a legfontosabb követelmény, hogy a burkolat alatti aljzatbeton és a födém közé, valamint az aljzatbeton szélei és a falak (pillérek, csövek) közé megfelelő rétegvastagságban (2-5 cm) folytonosan legyen a hangszigetelő anyag beépítve, tehát az aljzatbeton sehol nem érintkezhet más szilárd anyaggal közvetlenül.

IKERHÁZAK, SORHÁZAK

Az OTÉK az ikerházakkal, sorházakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a „két szomszédos telek közös oldalhatárán egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja”, tehát a két szomszédos épületnek nem lehet egy darab közös fala, hanem hangszigeteléssel ellátott, vagyis akusztikailag többszörös szerkezetű falakkal kell a csatlakozást kialakítani. A két fal közötti résbe hanglágy anyagot kell beépíteni.

TERVEZŐI, KIVITELEZÔI FELELŐSSÉG

Már a tervezés során ki kell dolgozni a megfelelő hangszigetelési megoldásokat. A tervező kötelessége: a lakás megfelelő tájolása, a hálószobáknak az utca zajától való távolabbi kialakítása, a gépészeti berendezések zajának kiküszöbölése, a szomszédos lakások áthallásának kizárása, a kopogó hangok átvezetésének megakadályozása stb. Amennyiben mindezek nincsenek maradéktalanul megoldva, az ezekből származó károkért a tervező felel.
A kivitelező felelőssége ilyen esetben akkor áll fenn, ha eltért a tervektől, nem a tervezett anyagokból építette meg az épületet, és a minőség (pl. a falak tömör fugákkal történő falazása) sem megfelelő. Megjegyzendő, hogy a hibás tervekkel kapcsolatban fennáll a kivitelező észrevételezési kötelezettsége, vagyis a nyilvánvalóan rossz terveket nem szabad megépítenie. Ha az észrevételezést elmulasztotta, úgy a kivitelező felelőssége is megállapítható a hibás teljesítés során.

MIT TEHETÜNK A LAKÁS MEGVÁSÁRLÁSA ELŐTT?

Az első és legfontosabb dolog: szakemberrel megvizsgáltatni a megvásárolni szándékozott lakás (épület) terveit, nemcsak akusztikai, hanem hő- és páratechnikai, statikai és egyéb (pl. funkcionális) szempontból is. Ha a tervek jók, és a ház már készen van, akkor egyszerű távolságmérésekkel ellenőrizni lehet, hogy pl. az ikerháznak a szomszéddal közös hangszigetelt falai elkészültek-e, vagy csak egy közös fal épült. A kopogó hangok átvezetését egyszerű kopogtatással lehet ellenőrizni. Ha az úsztatott padló rosszul kivitelezett (vagy nem készült úsztatás), úgy a hangok átvezetése kellemetlenül zavaró lesz.

MI A TEENDŐ, HA NAGY AZ ÁTHALLÁS?

Szakértői vizsgálattal kell megállapítani, hogy mi okozza a nagy áthallást. Ha tervezői vagy (és) kivitelezői hibákat találunk, úgy lehetőleg békés úton meg kell állapodni a tervezővel és kivitelezővel a hibák kijavításáról, illetve megszüntetéséről. Ha megegyezéssel ez nem lehetséges, úgy jogi úton kell érvényt szerezni a hibák kijavításának. Utólagos hangszigetelés kialakítására a szomszéddal közös fal mindkét oldalán elkészített hangszigeteléssel van lehetőség, amely pl. 4-6 cm vastag üveggyapot és tartóvázra rögzített gipszkarton beépítésével biztosítható. Tudomásul kell venni azonban azt, hogy ez a hangszigetelés nem ad védelmet a kopogó hangok ellen, valamint a kerülőutas hangátvezetésekkel szemben sem.
A kopogó hangok ellen legegyszerűbben hanglágy padlóburkolattal (pl. szőnyegpadló, habalátétes PVC) lehet védekezni, vagy a már meglévő burkolatra helyezett szőnyegekkel. Költségesebb megoldás a meglévő, nem megfelelő rétegrend helyett egy új - úsztató réteggel ellátott - burkolat gondos kivitelezése. A költségeket természetesen a hibát okozónak kell viselnie. Az utólagos hangszigetelési megoldásokat minden esetben szakemberrel kell megterveztetni, aki számításokkal igazolja a várható eredményt.
Mivel a szomszédos lakásokból átjutó zajok, zörejek érzékelése erősen szubjektív, nagymértékben függ az emberek hallásérzékenységétől, valamint a környezeti vagy külső zajok mértékétől, ezért a tökéletes csendet biztosító utólagos hangszigetelés elkészítése nem várható el lakások esetében. Csendes környezetben már a kisebb zaj is zavaróbb lehet, mint egy forgalmas út melletti lakásban a szomszédtól átjutott erősebb zaj.

DR. SÁRVÁRI GÉZA
okleveles építészmérnök, szakértő 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.