Elektronikus hírközlés - egyoldalú szerződésmódosítás

Elektronikus hírközlés - egyoldalú szerződésmódosítás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz a fogyasztók számos alkalommal fordulnak az elektronikus hírközlési szolgáltató egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatos kérdésekkel. Szeretnének választ kapni arra, hogy miért nem kapnak a szolgáltatótól közvetlenül értesítést a társaság Általános Szerződési Feltételeinek (ÁSZF) módosításáról, vagy mit tehetnek azok, akik hűségnyilatkozattal kötöttek szerződést. Vajon ebben az esetben felmondhatják-e azt -

 

 

Egy kérdés, amely mindannyiunkat foglalkoztat: a szolgáltatónak miért van lehetősége arra, hogy az előfizetői szerződést egyoldalúan módosítsa - Az előfizetői szerződés megkötése különbözik egy alkufolyamat eredményeként létrejövő szerződéstől. Itt a szerződni kívánó magánszemély alkupozíciója annyiban nyilvánul meg, hogy a szerződéskötést megelőzően áttanulmányozza a szolgáltató egyedi előfizetői szerződését, illetve általános szerződési feltételeit, és amennyiben azzal egyetért, megtörténik a szerződéskötés. A szerződéskötés során sincs olyan egyedi szerződéses kikötés, amelyet az előfizető kívánságára építenének be a szerződésbe, a szerződésmódosítást megelőzően sem várható el a szolgáltatótól, hogy minden egyes módosítani kívánt feltételről valamennyi előfizetőjével egyedileg egyeztessen. Az ilyen típusú szerződésmódosításokba az előfizetőnek tulajdonképpen tehát nincs beleszólása, de azért, hogy a szolgáltatóval szemben ez ne jelentsen kiszolgáltatott helyzetet, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az egyoldalú szerződésmódosítások során az előfizetői érdekvédelem, vagyis a fogyasztóvédelem fokozottan érvényesül.
SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS 3 ESETBEN
A törvény három esetben ad jogosultságot az egyoldalú szerződésmódosításra a szolgáltatónak.
• Az egyik legkézenfekvőbb az az eset, amikor a módosítást jogszabályváltozás vagy hatósági döntés indokolja.
• Második eset, ha bekövetkeznek bizonyos, egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben rögzített kikötések. Nagyon fontos azonban, hogy - jogszabály, vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - az így hatályosult módosítás a szerződés feltételeinek lényeges változását nem eredményezheti (lényeges módosítás például a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, vagy minőségi célértékeire vonatkozó változtatás).
• Az egyoldalú szerződésmódosítás harmadik esetköre, amikor a körülményekben bekövetkezett lényeges változás indokolja a módosítást. Ez lehet akár a szolgáltatásnyújtás külső, objektív körülménye, mint például vis maior, vagy a szolgáltatott műsor szolgáltatón kívül álló megszűnése, de ebbe az esetkörbe sorolható a szolgáltatón belüli, szubjektív körülmény is, tipikusan ilyen például az előfizetői díj megváltoztatása.
Tekintettel arra tehát, hogy az előfizető ezekben a módosítási eljárásokban közvetlenül nem vehet részt, érdekei védelmének más módon kell érvényesülnie. Az egyoldalú szerződésmódosításoknál az előfizetői vagy fogyasztói érdekvédelem a szolgáltató velük szemben keletkező értesítési kötelezettségében, illetve az előfizető azonnali hatályú felmondási jogosultságában jelenik meg.
ELŐZETES ÉRTESÍTÉS
Az előfizetőket az általános szerződési feltételekben bekövetkező változásokról 30 nappal a módosítás hatálybalépése előtt értesíteni kell. Az előzetes értesítési kötelezettség nagyon fontos követelmény a szolgáltatóval szemben, mert így az előfizetőnek elegendő ideje van arra, hogy átgondolja, továbbra is megéri-e számára a szolgáltatás igénybevétele. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ÁSZF módosított rendelkezéseiről, a módosítás időpontjáról, a módosított ÁSZF elérhetőségéről, a módosított díj összegéről, az egyoldalú szerződésmódosítás okáról, valamint az előfizető felmondási lehetőségeiről szóló tájékoztatást. Az előzetes értesítési kötelezettség nem vonatkozik a szolgáltatóra, ha a módosításra új szolgáltatás bevezetése miatt kerül sor, és a már nyújtott szolgáltatásra vonatkozó feltételekre a módosítás nem vonatkozik, vagy a módosítás kizárólag valamilyen előfizetői díjcsökkenés miatt vált szükségessé.
A szolgáltatók az előzetes értesítési kötelezettségüknek több módon is eleget tehetnek: közvetlen, postai úton feladott, vagy elektronikus levélben, egyéb elektronikus hírközlés útján, valamint országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján. A felsoroltak mellett az ügyfélszolgálatokon is közzé kell tenni a tájékoztatást.
A kábeltelevíziós szolgáltatók számára lehetőség van arra, hogy a szolgáltatási csomag összetételét, illetve a szolgáltatás díjának emelését nem érintő, az ÁSZF-ben bekövetkező változásokról az értesítést az értesítendő előfizetők köréhez igazodó terjesztésű, ingyenes időszaki lapban feladott értesítés útján, vagy valamennyi előfizetője számára ingyen elérhető információs csatornáján legalább 15 napig, naponta legalább 3 óra időtartamban tegye közzé.
Az országos napilap útján történő értesítési mód csak abban az esetben megengedett a szolgáltatónak, ha az ÁSZF-ben bekövetkezendő változásokról kívánja az előfizetőit értesíteni. Ha az egyoldalú módosítás az egyedi előfizetői szerződésben fog bekövetkezni, előfizetőit közvetlen megkeresés útján köteles tájékoztatni.
Amennyiben az előfizető, illetve a szolgáltató között vita alakul ki azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltató megfelelő időben és módon eleget tett-e értesítési kötelezettségének, mindezek bizonyítása a szolgáltatót terheli.
FELMONDÁS AZONNALI HATÁLLYAL
A szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén az előfizető élhet a szerződés felmondásának lehetőségével, mégpedig azonnali hatállyal az értesítést követő 8 napon belül. Ha a szerződésmódosítás hátrányos rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztó számára, az értesítéstől számított 15 napon belül mondhatja fel szerződését.
A fenti rendelkezés alól kivételt képez a hűségnyilatkozattal kötött szerződések egyoldalú módosításának esete, vagyis amikor az előfizető korábban arra vállalt kötelezettséget, hogy a szolgáltatást egy bizonyos időtartam alatt veszi igénybe, és a szerződését is az ennek fejében kapott kedvezmények miatt kötötte. Ha a szerződésmódosítás a hűségnyilatkozat ellenében kapott kedvezményeket is érinti, és az előfizető él felmondási jogosultságával, a szolgáltató a felmondást követő időszakra járó kedvezmény összegét nem követelheti az előfizetőtől, viszont amennyiben a módosítás az így kapott kedvezményeket nem érinti, és az előfizető ennek ellenére él a felmondási lehetőségével, köteles a szolgáltató által követelt jogkövetkezményeket megtéríteni.
Amennyiben az előfizető a tudomására jutott egyoldalú szerződésmódosítást követően nem nyilatkozik, azaz nem él felmondási jogával, a szerződésmódosítást az előfizető részéről elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a felek erről az előfizetői szerződésben előzetesen megállapodtak. A nyilatkozattétel elmulasztása nem minősülhet olyan szerződésmódosításra vonatkozó ajánlat elfogadásának, amely az előfizető számára többletteherrel járó, a már meglevő szolgáltatáshoz kapcsolódó új, illetve kiegészítő szolgáltatás megrendelését eredményezné.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.