Egyszerűsödött az üzletnyitás

Egyszerűsödött az üzletnyitás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Október 1-én lépett hatályba az üzletek működési feltételeiről szóló korábbi jogszabályt hatályon kívül helyező, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) korm. rendelet. Az üzletnyitás egyszerűsödött, de mind a működési engedély iránti kérelem, mind a bejelentési kötelezettség adattartalma módosult.

 

 

Az új jogszabály egy új megközelítést ad a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételrendszere tekintetében. A rendelet szabályozásának jellege változott meg, amikor alapesetnek tekinti a tevékenységek gyakorlásának megkezdése esetén a bejelentési kötelezettséget, és ehhez képest, egyes esetekben állapítja csak meg a működési engedély kiadásának kötelezettségét a kereskedők felé.
CSAK ÜZLETBEN FORGALMAZHATÓ TERMÉKEK
A jogalkotó célja, hogy a rendelet 3. mellékletében felsorolt, kizárólag üzletben forgalmazható termékek csak működési engedéllyel rendelkező kereskedő által hozhatók forgalomba. A jogszabály szerint a kereskedőnek az üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtani. Annak a vállalkozásnak, amelynek székhelye mellett telephelyei is vannak, telephelyenként kell a bejelentéseket megtenni. A jogszabály rögzíti, hogy amennyiben a hatósági ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni.
Kizárólag üzletben forgalmazható, és ez alapján működési engedéllyel rendelkező vállalkozás által értékesíthető termékek a dohánytermékek, a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények, az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek, állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, a fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel, növényvédő szerek és hatóanyagaik, a nem veszélyes hulladék, az A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a jövedéki törvény szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz, és az üzemanyag.
KÉRELMEK - EGYSZERRE
Minden egyéb kereskedelmi tevékenység végzése bejelen-tésköteles. Abban az esetben, ha a kereskedő működési engedély iránti kérelmet terjeszt elő, egyben a bejelentési kötelezettség alá tartozó kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges kérelmet is előterjeszthet, azt nem kell külön kezdeményezni.
A rendelet 5. számú melléklete felsorolja azokat a termékeket is, amelyet közterületi értékesítés keretében lehet forgalmazni. Többek között például a napilap és hetilap, folyóirat, könyv, levelezőlap, virág, zöldség, gyümölcs, fagylalt, üdítőital, büfétermék, előrecsomagolt sütemények, édességek.
KI MIT ELLENŐRIZHET?
A kereskedelmi tevékenység gyakorlására vonatkozó szabályok felügyeletét az illetékes jegyző látja el. Vannak azonban olyan hatóságok, amelyek egyes esetekben ellenőrzésre jogosultak. Fogyasztóvédelmi szempontból meghatározó jelentőségű, hogy melyik az a kör, amelynek ellenőrzését e jogszabály tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóságok látják el a jegyzők felé irányuló szignalizációs jogkör gyakorlása mellett.
Két csoportra oszthatók ezek a jogosítványok. Az egyik csoportot jelentik azok a hatáskörök, amelyre a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései hatalmazzák fel a fogyasztóvédelmi hatóságokat, míg a másik csoportot a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény felhatalmazása jelenti. Ide tartoznak például a házaló kereskedés útján nem forgalmazható termékek, illetve az üzleten kívüli kereskedés folytatásának időbeli korlátozása, vegyipari termékek, háztartás-vegyipari készítmények forgalmazási körülményei, a csomagküldőkre vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatási kötelezettségek stb.
Nagyon fontosak még a vásárlók könyvére vonatkozó kötelezettségek, amelynek ellenőrzésére is a fogyasztóvédelmi hatóságok jogosultak.
Végezetül meg kell még említeni a vállalkozások panaszkezelésének ellenőrzési jogosítványait, amely a fogyasztók jogorvoslati, igényérvényesítési alapjogához kapcsolódnak.
A kereskedelmi tevékenység megkezdésének körülményei tehát egyszerűsödtek, azonban mind a működési engedély iránti kérelem, mind a bejelentési kötelezettség adattartalma szélesedett, így egy rugalmasabb, de hatékonyabban kontrollálható rendszer került kialakításra.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.