ÁSZF – nem éppen izgalmas, de azzá válhat

ÁSZF – nem éppen izgalmas, de azzá válhat

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tömegtermelés, a fogyasztók sokaságának nyújtott szolgáltatások, és a gazdaságilag hatalmi helyzetben lévő nagyvállalatok szükségszerűen magukkal hozták az ügyletek tömegére előre megfogalmazott szabványszerződéseket. Elkerülhetővé vált ezáltal, hogy azonos tárgyú szerződéseket mindig külön, egyedi feltételekkel kelljen elkészíteni. A szabványszerződések gyorsabb ügyintézést jelentenek, ugyanakkor kellő körültekintés hiányában kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak.

 

 

Az ún. blankettaszerződések és az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) fokozott figyelmet kívánnak meg a fogyasztóktól, mert gyakran a későbbiekben szembesülnek olyan kitétellel, amelyet az ÁSZF tartalmazott. Ezt ők – elmondásaik alapján – nem ismerték. A valóság azonban sokszor az, hogy azért nem ismerték a velük szerződő cég ÁSZF-jét, mert nem olvasták el.

Miért nem olvassuk el az általános szerződési feltételeket?

Az általános szerződési feltételek gondos áttanulmányozása többnyire akkor marad el, amikor de facto szerződéskötési kényszerben vagyunk. Ha ugyanis nincs igazán más lehetőség célunk elérésére, mint az, hogy aláírjuk a velünk szemben – gazdasági szempontból – hatalmi helyzetben lévő vállalat ajánlatát, akkor sokan hajlamosak a szerződést elolvasás nélkül aláírni. Hányan olvassák el például az ÁSZF-et, amikor kölcsönért folyamodnak egy hitelintézetnél? Sokan csak annyit látnak, hogy ha felvesz X összeget Y időre, akkor Z kamatot fizet. Azonban ne feledjük: a lényeg a részletekben rejlik! Ezért mindig vegyük a fáradságot arra, hogy elolvassuk az egész szerződést, és ne csak azt kérdezzük, hogy hol kell aláírni.

Mi a különbség a blankettaszerződés és az ÁSZF között?

Lássuk tehát az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat! Először is tegyünk különbséget az ún. blankettaszerződés és az általános szerződési feltételek között. Előbbi inkább a szerződéskötés formai oldala, amelynek során egy személytelenül előre megfogalmazott formanyomtatványt egészítenek ki az adott szerződés speciális feltételeivel és a szerződő felek adataival. Szabványszerződésekről van tehát szó, amelyek előnye, hogy gyorsan, egyszerűen és nagy számban teszik lehetővé szerződések megkötését.
Az ÁSZF azonban olyan feltételekre utal, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általános jelleggel és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden vele szerződő féllel szemben alkalmazza, anélkül, hogy e feltételek megvitatására lehetőséget adna. Az általános szerződési feltételeket alapvetően azért alkalmazzák, mert az adott ügylet mögött nem állnak törvényi részletszabályok, így a felek alkotják meg a szerződésben jogviszonyuk minden részletét. Az általános szerződési feltételek kétségtelen hátránya azonban, hogy általában nem nyílik mód az egyediesítésre, azok tartalmát az alkalmazójukkal szerződő fél nem tudja befolyásolni, így szerződési szabadságuk inkább csak arra korlátozódik, hogy az adott feltételeket elfogadják-e vagy sem.
Másik fontos kérdés a fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma. A Ptk. értelmében fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Fogyasztói szerződés pedig az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Fontos kiemelni, hogy egy fogyasztói szerződésben a szerződő felek nem feltétlenül magánszemélyek. Lehet szerződő fél például egy gazdasági társaság is, ami természetesen képviseletre szorul a szerződéskötés során.
Általános szerződési feltételnek minősül tehát az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Az ÁSZF értelmezése

Amennyiben a szerződési nyilatkozat értelmezésével kapcsolatban vita támad a felek között, akkor a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha azonban az ÁSZF, illetve a fogyasztói szerződés tartalma így sem állapítható meg egyértelműen, akkor főszabályként a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés az irányadó.

Mikor tisztességtelenek a feltételek?

Fontos hangsúlyozni, hogy önmagukban az általános szerződési feltételek még nincsenek hátrányos befolyással a felek egyenlőségére. Az általános szerződési feltételek puszta léte alapvetően neutrális jelleggel bír. Probléma akkor van, ha az ÁSZF alkalmazója tisztességtelenül kíván magának egyoldalú előnyöket biztosítani. Akkor tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Tehát itt nem a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránytalanságáról, nem az árak alakulásáról vagy az értékegyensúly megbomlásáról van szó, hanem tulajdonképpen az egyenjogúság szenved csorbát, mert a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik.
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor mindazonáltal vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősülhet azonban tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásainak megfelelően határozzák meg.
Tanulságként leszögezhetjük, hogy a szerződést és az általános szerződési feltételeket mindig el kell olvasni. Ha a másik szerződő fél türelmetlenül várja már aláírásunkat, az akkor sem szabad, hogy befolyással legyen ránk. Ki kell várnia, míg átolvassuk a szerződést – akármeddig is tartson.
Soha se legyünk lusták elolvasni az akár 30 oldalas írást sem. Ha ugyanis az öszszes feltétel ismeretének hiányában kötünk szerződést, akkor kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Különösen ügyeljünk erre az Internet esetében. Az internetes szerződéseknél nem léphetünk tovább, amíg ki nem pipáljuk „az általános szerződési feltételeket elolvastam és elfogadom” megjegyzést. A kattintás sose legyen automatizmus; tényleg olvassuk el, hogy mit fogadunk el magunkra nézve kötelezőnek.

Mit tehetünk tisztességtelen feltételek esetén?

A tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben a törvény megfelelő védekezési lehetőséget biztosít. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződés érvénytelenségével (semmisség, megtámadhatóság) kapcsolatos kérdések bírósági hatáskörbe tartoznak.
Az ÁSZF-ek tisztességtelenségével kapcsolatban komoly segítséget jelent a fogyasztónak, illetve a jogalkalmazónak a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, amely meghatározza a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételeket.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.