Vihar okozta autóskárok

Vihar okozta autóskárok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt hónap időjárása példátlan károkat okozott egész Magyarország területén. A nagymértékű esőzéseknek és egymás utáni viharoknak köszönhetően rengeteg gépjárműben is komoly sérülések keletkeztek. Hogyan rendezhetőek ezek a károk, hogyan térülhetnek meg veszteségeink Sajnos az utóbbi hetekben valóban mindennapi látványt nyújtottak a gyökerestől kidöntött fák, összetört gépjárművek, valamint megrongált ingatlanok. Vajon mit tehet az a gépjármű-tulajdonos, akinek a gépjárművére rádőlt a fa Egyáltalán honnan és milyen úton, módon térülhet meg a kára

 

viharokozta 

 

Segítség: a casco

Könnyebb helyzetben talán azok a gépjármű-tulajdonosok vannak, akik a gépjárműre rendelkeznek casco-biztosítási szerződéssel. Célszerű ilyen esetben a gépjárművekben bekövetkezett károkat a biztosító terhére bejelenteni. Bár ahány biztosító, annyi általános szerződési feltétel, az azonban egyöntetűen kijelenthető, hogy a kárbejelentést célszerű a lehető leggyorsabban írásban megtenni a biztosítónak. Ezt követően a biztosító lefolytatja a kárrendezési eljárást, amely alapvetően az iratok bekérésével, valamint lényeges elemét tekintve a kárszemlével folytatódik. A kárszemle során a kárszakértő rögzíti a gépjármű sérüléseit, és meghatározza, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e vagy sem, műszaki szempontból totálkárosnak minősíthető-e

Ha nincs casco

Súlyosabb problémát jelent, ha a gépjármű tulajdonosának nincs casco-biztosítási szerződése. Ekkor – amennyiben egy fa dőlt az autónkra – legfeljebb az vizsgálható, hogy a fa kezeléséért felelősséggel tartozó személy vagy önkormányzat eleget tett-e annak az elvárható gondosságnak, a károkat megelőző kötelességének, hogy például egy korhadt fát kivágjon, kivágasson. Amennyiben ez bizonyítható, akkor a kárigény is érvényesíthetővé válik.
Ez utóbbi esetet tekintve azonban mire számíthat az a gépjármű-tulajdonos, akinek a kárát a rendkívüli időjárás okozta
Sajnos vis maior esetén mentesül a helytállási kötelezettsége alól a fa fenntartója. Ugyanis ez a fogalom tulajdonképpen azt jelenti, hogy vannak olyan rendkívüli körülmények, élethelyzetek, amelyeket semmilyen formában nem lehet befolyásolni, és a legnagyobb gondosság, és a legkörültekintőbb megelőzés ellenére sem lehet elkerülni. Tipikusan ilyen eseményeknek minősülnek a rendkívüli időjárás okozta károk, vagy egyéb, szintén kirívó természeti csapások. Abban az esetben, ha szakértői szempontból megállapítható – tisztán és objektív szempontokat figyelembe véve – , hogy rendkívüli vihar okozott kárt, azaz vis maior helyzete áll fenn, ebben az esetben a fa gondozásáért felelős személy mentesül a helytállás alól.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a gépjármű javíttatását kizárólag abban az esetben rendelje meg az érintett tulajdonos, amennyiben a biztosítótól engedélyt kapott a javíttatásra, vagy esetleg önerőből meg tudja előlegezni a javítási költséget. Ugyanis, amennyiben a tulajdonos nem egyeztet a biztosítóval, illetve a biztosítónak nincs lehetősége a javítást megelőzően a kárszemlét lefolytatnia, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatása alól.
Ekkor a tulajdonos a saját felelősségére és költségére rendelheti meg a javítást, vállalva azt a veszélyt is, hogy amennyiben nem tudja a szerviz részére a javítás költségét megfizetni, akkor a szerviz a vállalkozási szerződésből eredő igényét a tulajdonossal, és nem a biztosítóval szemben érvényesíti. Ezért fontos a biztosítóval való együttműködés, egyben a folyamatos koordinálás is.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.