Garázs - aranyáron

Garázs - aranyáron

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Némi túlzással azt lehet mondani, hogy ma aranyáron mérik a garázsok négyzetméterét, bizonyos budapesti kerületekben legalábbis. Tudunk olyan esetről a XII. kerületben, ahol egy 26 négyzetméteres, harminc évvel ezelőtt épült, autó tárolására alkalmas, építészetileg és állapotában átlagos helyiségért 12 millió forintot kínáltak. Ez az ötszázezer forinthoz közelítő négyzetméterár ma a luxuslakások tarifája. Az eset nem tipikus, de érthető. Egy-egy luxusautó ára magasabb lehet, mint egy átlagos lakásé, biztosítási díja pedig őrzött tároló nélkül az egekbe szökhet.

 

 

Országosan is jellemző, hogy a garázsok értéke jobban emelkedik, mint a lakásoké. Dr. Kovács Tibor igazságügyi szakértőnek legalábbis ez a tapasztalata. - Sőt, Budapesten például, ahol bizonyos területek kivételével a lakásárak másfél éve stagnálnak vagy akár csökkentek is, a garázsárak a beépítetlen telkekével együtt folyamatosan emelkednek. A gépjárműtárolók értékének növekedése régióként eltérő ütemű ugyan, a becslések szerint mégis a lakóingatlanokénak a másfélszerese. A jelenség oka banális: a kereslet-kínálat ősi törvénye érvényesül itt, ebben az esetben azért, mert kevesebb a tároló, mint a lakás vagy az őrzendő, nagyobb értékű gépjármű.

 

Amennyit nem szégyell
Pontos statisztika a garázsárakról nincs. Kovács doktor szerint az utóbbi időben az emberek leszoktak arról, hogy a tényleges vételárnál kevesebbet írjanak az ingatlan adásvételi szerződésekbe (akár a későbbi értékesítés várható személyi jövedelemadó vonzata, újabban a lakáshitel igénybe vétele miatt), még ezen belül is van lehetőség egy kisebb trükkre. Nem kevesen élnek azzal a megoldással, hogy a lakáshoz tartozó garázs árából - papíron - elvesznek és hozzácsapják a lakáséhoz, hiszen a garázsok illetékvonzata 10 százalékkal magasabb, mint a lakóingatlané, és kedvezmény sem vehető rá igénybe. Ezzel a vételár összege nem változik, de az illeték kevesebb, és így némi pénzt lehet megtakarítani.
Szakértőnk véleménye szerint a garázsok fajlagos értéke az országban négyzetméterenként 75 ezer és 250 ezer forint között mozoghat, de ennél lényegesen több is lehet azokon az ingatlanpiaci szempontból ma is divatos, de még a motorizáció előtt beépített régiókban, ahol a környékbeli lakóingatlanokhoz annak idején eleve kevés garázs épült, nincs hely újabb gépkocsitároló építésére, az utcán parkolás nem biztonságos, de a közös használatú kertekbe nem engedik be a jobb módúak autóit.
Sajnos egy garázsért ma annyit lehet kérni, amennyit nem szégyell az eladó. Alkat és tájékozottság kérdése, hogy mennyiben szabják meg a vételárat. Szintén egy budai kerületben van olyan utca, ahol két egyforma méretű és állapotú garázs ára között kétmillió forint a különbség. Nagyon valószínű, hogy mindkettő gazdára talál a meghirdetett áron, ha elég rámenős a tulajdonos. A 3,5 millió forintos ár egy 13?16 négyzetméteres garázsért a budai hegyvidéken majdhogynem tipikus.
Befektetésnek is
Mindebből következik, hogy akár befektetési céllal is érdemes garázst vásárolni. Viszonylag kis összegről van szó, forgalomképes dologról, tehát ingatlanpiaci szempontból ideális áruról. Ráadásul nem csupán az értékét növeli az évek során, a bérleti díj is számottevő lehet. Budai kerületekben minimálisan 10-20 ezer forint a bérleti díj havonta. Sőt, mivel a mind nagyobb cirkálók egyállású garázsba már be sem férnek, s a budai zöldövezetekben eléggé ritka a dupla garázs, egyetlen autó tárolása akár ötvenezer forintba is kerülhet. Egy húszmillió forintos autócsoda tulajdonosa ezt a számlát gond nélkül kifizeti majd azért, hogy nyugodt lehessen. Ezért a pénzért már egy garzonlakást lehet bérelni, de a bérbeadó kockázata lényegesen kisebb, ha autóról van szó. A garázsból sokkal könnyebb kitenni a bérlőt, ha már nemkívánatos, és lelakni sem lehet annyira, mint egy lakást. (A gépkocsitároló kiadásából származó jövedelmet 25 százalék áfa is terheli, feltéve, ha bejelentjük a vállalkozást.)
A garázs mint befektetés különösen ajánlható azoknak, akiknek most nem tartozik ilyen helyiség a lakásukhoz, és azt tervezik, hogy idővel elköltöznek. A lakáspiacon jóval nagyobb eséllyel indulnak ugyanis, ha a lakást garázzsal együtt árulják, még akkor is, ha ez néhány házzal odébb van.
Hiányzik az áldás
A garázsok átruházása azonban hordoz némi kockázatot, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Az engedély nélküli építkezés következményeiről írt korábbi cikkünkben már utaltunk arra, hogy a kertekben vagy akár közterületen álló garázs jellemzően az a felépítmény, amelynek létrehozása nélkülözi az építésügyi hatóság áldását. Korántsem csak a bádogbódékról van szó: budai társasházak mellé épített garázsoknál éppúgy előfordulhat. Csakis az általunk kikért tulajdoni lapnak higgyünk, melyen - jogszerű kivitelezés esetén - a felépítmény feltüntetése a használatba vételi engedély tényét is bizonyítja. Ha a tulajdoni lapon a garázs nem szerepel, s ha nem akarunk pereskedni vagy nincs ráérős ügyvéd a családban, a vétel előtt forduljunk az önkormányzathoz: van -e reális esély a fennmaradási engedély megszerzésére?
A harminc-negyven éve épült, nagy kertes társasházaknál gyakran a lakóingatlanok tulajdonjogát rendezték ugyan, a később épült garázsokét még nem. Márpedig a garázs általában nem a lakás tartozéka, hanem önálló "albetét", amit a tulajdoni lapon is látni lehet. Előfordulhat az is, hogy a magántulajdonú garázs önkormányzati telken áll, ebben az esetben az önkormányzat a telekhasználat után akár bérleti díjat is szedhet. Ez a bérleti díj a havi több ezer forintot is elérheti, nem árt tehát a garázs alatt lévő telek felől is tudakozódni. Bizonyos társasházak garázsaira a közgyűlés elővásárlási jogot ír elő a ház lakóinak, így szeretnék biztosítani, hogy olyan ember legyen a vevő, aki ott is lakik. Fontos tisztázni azt is, hogy a villany és a víz hogyan jut el a garázsba, és a számlázásnak mi a módja.
A garázsvásárlás mindaddig jó befektetés lehet, amíg a gépkocsik tárolását meg nem oldják. Némi iróniával azt mondhatjuk: ettől nem kell tartanunk. Kovács Tibor szerint a németek például meglévő, nagy bérházak alá is építettek garázst - utólag. Nálunk egyelőre elképzelhetetlen hasonló. Párizsban - Csordás Csaba közlekedési szakértő szerint - számos ház alagsorát alakították át parkolószintté. Hasonló kezdeményezés a szenespincék garázzsá alakításával nálunk is volt, de hamvába holt.
Hadd legyen per!
Egy átlagos vásárló a kiszemelt lakás minden zugát átnézi, de a hozzá tartozó garázsba legfeljebb csak bekukkant. Nagy hiba - ezt jelzik az egyre szaporodó garázsperek is. Szende Árpád igazságügyi szakértő szerint tipikusnak mondható, hogy a teremgarázsok tervezésénél megspórolják a forgalomtechnikai szakértő munkáját, aminek eredményeképpen az autó nem fér el a teremgarázsban, vagy nem tud ráfordulni a parkolóhelyre az útjában álló oszlopok, szellőzővezetékek miatt. Előfordul az is, hogy a lehajtóívet rosszul számolják ki, és összetörik a kocsi, amikor be akarunk jutni vele a terembe. Olyan eset is került már bíróság elé, amelyben az volt a per tárgya, hogy kicsire sikerült a teremgarázs, és az egyik lakónak már nem jutott hely.
A laikus persze azt hinné, hogy a garázsépítést is ugyanúgy szabályozzák, mint minden más ingatlanét, tehát engedéllyel épült teremgarázsban nem fordulhat elő ilyen probléma, a vásárló biztonságban érezheti magát.
A szabályozás lényegesen megváltozott a nyolcvanas évek végén - mondja a szakértő. Korábban pontosan meghatározták a garázsok minimális méretét, és az építkezést akkor engedélyezték, ha a gépkocsitároló legalább 5,50 m hosszú és 2,40 m széles volt. Az új előírások konkrét számokat már nem szabnak meg, csak azt kötik ki, hogy a garázs "kellő méretű legyen", körbe lehessen járni az autót, ki lehessen nyitni az ajtaját stb. Ez a szemléletváltás azonban nem jelenti azt, hogy a forgalomtechnikai szempontokat figyelmen kívül lehetne hagyni. Még ha az országos építési szabályzat, az OTÉK meglehetősen szűkszavú is a garázsokkal kapcsolatban, egy másik, a közutak tervezésével foglalkozó jogszabály pontosan előírja - elsősorban kültéri parkolással kapcsolatban, de ez a teremgarázsra is vonatkoztatható - hogy milyen szélesek legyenek a parkolók, milyen legyen a lehajtórámpák dőlésszöge stb.
A garázsperekben így aztán nem lesz parttalan a vita arról, hogy a parkolóhely túl kicsi-e vagy az autó túl nagy. A bírósági ítélettel persze nem sokra megyünk, még akkor sem, ha a döntés ránk nézve kedvező. A lehajtó dőlésszögét korrigálni lehet ugyan, de a szűkös beállóból ritkán lehet nagyobbat csinálni, legfeljebb kártérítésre számíthatunk. Sokkal egyszerűbb elkerülni a pereket, mégpedig úgy, hogy vásárláskor alaposan körülnézünk a teremgarázsban is. Egyrészt tisztázzuk a játékszabályokat: kinek hol a helye, stb. Utána pedig üljünk be az autóba, és parkoljunk le próbaképpen!

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.