Az ideális CSALÁDI AUTÓ

Az ideális CSALÁDI AUTÓ

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Itt van az ősz, itt van újra; az emberek többsége hazatért a nyaralásból, a gyerekeknek ismét elkezdődött az iskola. Ilyenkor átalakulnak a családok autózási szokásai: a srácokat suliba kell vinni, az apukák sietnek a munkahelyükre, az anyukák pedig legszívesebben bevásárlókocsinak használják a család járgányát. Mi másról is írhatnánk hát, mint a családi autóról?

 

 

Bevallom őszintén, amikor ezt a témakört választottam, azt hittem, könnyű dolgom lesz e cikk megírásával, hiszen, ha négykerekűről van szó, szinte mindenki a „családi autó” kifejezést veszi először a szájára, legyen az kereskedő, vásárló, vagy „régi motoros”. Pedig közel sem ilyen egyszerű a helyzet: tudjuk-e egyáltalán definiálni, mi is az a családi autó - Kicsi, nagy, közepes méretű, háromajtós, négyajtós, ötajtós, vagy kombi - Nos, igazság szerint bármelyik lehet.

 

 

A definíció

Magyarországon még mindig nem ismerik az egyes autókategóriák pontos meghatározását. Amikor a családi autó kifejezésre rákerestem az interneten, nem találtam semmi egyértelműt. Átváltottam hát angolra, egy amerikai lexikon a következőt írta: A családi autó szókapcsolat Európában használatos, átlagos méretű gépkocsik leírására. A név arra a tényre utal, hogy ezek a járművek alkalmasak kell legyenek arra, hogy egy átlagos család (két felnőtt plusz két, vagy három gyermek) a nagybevásárlásait lebonyolíthassa, vagy akár vakációra mehessen velük. Fontos követelmény, hogy a kocsi ne legyen túl nagy, városban se fogyasszon sokat és könnyű legyen vele parkolni. A legtöbb családi autó csapotthátú, vagy limuzin; de lehet kombi, egyterű, vagy akár kabrió is, azonos felépítéssel, de más karosszéria- stílussal. A definíció két csoportba sorolja ezeket:

Kis családi autók: A tipikus kis családi autó hossza négyszázhúsz és négyszázharmincöt centi között van, ha a kocsi ferdehátú; négyszáznegyven és négyszázötvenöt között, ha lépcsőshátú, vagy kombi. A kilencvenes években ez kiegészült egy sokfunkciós autófajtával, az úgynevezett kis egyterűvel. A legnépszerűbb e kategóriába tartozó típusok: Ford Focus, Opel Astra, Peugeot 307, Renault Mégane és Volkswagen Golf.

Nagy családi autók: Nagy családi autónak a kilencvenes évek elején a négyszázötven centinél hosszabb kocsikat tekintették, ma már inkább a négyszázhetven felettieket sorolják ide. Példaként említhetjük a Ford Mondeót, az Opel Vectrát, a Renault Lagunát, vagy a Volkswagen Passatot. Az autók osztályozása persze szubjektív dolog. Sok olyan modell van, mely több kategóriába is tartozhat, míg akadnak olyanok is, melyek tökéletesen egyikbe sem.

Tegyünk rendet a kategóriák között!

Az Euro NCAP kilenc csoportot különböztet meg:
-szuperminik (beleértve a városi autókat is), mint pl. a Smart For Two
-kis családi autók (beleértve a lépcsős hátú kisautókat is), mint pl. a Dacia Logan
-nagy családi autók (beleértve a kompakt prémiumautókat is), mint pl. a BMW 3
-prémiumautók (drága, általában négyszáznyolcvan centinél hosszabb kocsik), mint pl. a BMW 5
-roadsterek (beleértve a nyitott kocsikat is), mint pl. az Audi TT Coupé
-kis, vagy városi terepjárók (ez Amerikában a crossover SUV), mint pl. a Suzuki Vitara
-nagy terepjárók (valójában ez a SUV és nem a hobbi-terepjáró!), mint pl. a Land Rover
-kis egyterűek, mint pl. a VW Touran
-nagy egyterűek, (akár kisbuszok, vagy minibuszok is), mint pl. a Ford Transit

Kis család - kis autó, nagy család - nagy autó?

A prototípus elkészültét komoly mérnöki és marketingmunka előzi meg. Először azt a potenciális vásárlóréteget határozzák meg, ahol éppen nincs ellenfél, majd az árat, a motorteljesítményt, futóművet, felszereltséget, ami az adott árba belefér. A dizájnerek csak ezután jutnak szerephez. Feladatuk, hogy az adott feltételek mellett a legtöbbet hozzák ki a formából. Így születik meg végül az autó, amit mi soha nem tudunk a rendeltetésének megfelelő célra (ki)használni. A vásárlásnál csak két dologra figyelhetünk: mire futja a családi kasszából, és vajon befér-e az összes gyerkőc mellé a nagypapa, nagymama, kiskutya és háromkerekű bicikli. És kell hely a gyerekülésnek, az üdítős flakonoknak, a csipsznek, a napszemüvegnek, a kistáskának és a nagytáskának, egyszóval mindennek, amire a család bármely tagjának szüksége lehet. Legyen tehát a kocsinak minimum öt teljes értékű ülése, vagy ne is, inkább hét, legyen hatalmas csomagtere plusz ezernyi tároló rekesze, legyen kényelmes, belülről hatalmas, ám kívülről mégis kicsi, hiszen parkolni is akarunk vele. Legyen szép, áramvonalas, mégis presztízst sugárzó, hiszen az apuka azzal jár a munkahelyére és hát ugye a kollégáknak is imponálni akarunk. A motorja legyen erős, kellően dinamikus, de mégse fogyasszon sokat. Aztán persze legyenek benne extrák és mindez legyen olcsó és megbízható. De ami a legfőbb és ami igazán családi autóvá teszi a gépkocsit: legyen benne minden variálható: az ülések száma és elrendezése, a csomagtartó mérete; ha kell, férjen bele mindenki, ha nem, szolgáljon ki kényelemben maximálisan.

Mondd, te MIT választanál?


Ha rossz, igényeinknek nem megfelelő autót választunk, rövid időn belül sok pénzünk bánhatja a cserét, vagy évekig kellemetlen lesz az autóhasználat. A döntéshez több szempontot is figyelembe kell vennünk. Olyanokat is, amikre nem gondolnánk első pillanatban:

• hány tagú a család -
• milyen autó volt előtte a családban -
• mit hallott az adott autóról -
• mekkora az autó csomagtartója -
• milyen autót szeretett volna mindig is -

Egyetlen jótanácsot tudunk adni: alaposan gondolják át, kik és mire fogják használni a kocsit! Nem könnyű a választás. Az ideális családi autó valami olyasmi, mint a jó feleség: évekig keressük, aztán a végén belemegyünk egy elfogadható kompromisszumba.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}