Az ideális CSALÁDI AUTÓ

Az ideális CSALÁDI AUTÓ

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Itt van az ősz, itt van újra; az emberek többsége hazatért a nyaralásból, a gyerekeknek ismét elkezdődött az iskola. Ilyenkor átalakulnak a családok autózási szokásai: a srácokat suliba kell vinni, az apukák sietnek a munkahelyükre, az anyukák pedig legszívesebben bevásárlókocsinak használják a család járgányát. Mi másról is írhatnánk hát, mint a családi autóról?

 

 

Bevallom őszintén, amikor ezt a témakört választottam, azt hittem, könnyű dolgom lesz e cikk megírásával, hiszen, ha négykerekűről van szó, szinte mindenki a „családi autó” kifejezést veszi először a szájára, legyen az kereskedő, vásárló, vagy „régi motoros”. Pedig közel sem ilyen egyszerű a helyzet: tudjuk-e egyáltalán definiálni, mi is az a családi autó - Kicsi, nagy, közepes méretű, háromajtós, négyajtós, ötajtós, vagy kombi - Nos, igazság szerint bármelyik lehet.

 

 

A definíció

Magyarországon még mindig nem ismerik az egyes autókategóriák pontos meghatározását. Amikor a családi autó kifejezésre rákerestem az interneten, nem találtam semmi egyértelműt. Átváltottam hát angolra, egy amerikai lexikon a következőt írta: A családi autó szókapcsolat Európában használatos, átlagos méretű gépkocsik leírására. A név arra a tényre utal, hogy ezek a járművek alkalmasak kell legyenek arra, hogy egy átlagos család (két felnőtt plusz két, vagy három gyermek) a nagybevásárlásait lebonyolíthassa, vagy akár vakációra mehessen velük. Fontos követelmény, hogy a kocsi ne legyen túl nagy, városban se fogyasszon sokat és könnyű legyen vele parkolni. A legtöbb családi autó csapotthátú, vagy limuzin; de lehet kombi, egyterű, vagy akár kabrió is, azonos felépítéssel, de más karosszéria- stílussal. A definíció két csoportba sorolja ezeket:

Kis családi autók: A tipikus kis családi autó hossza négyszázhúsz és négyszázharmincöt centi között van, ha a kocsi ferdehátú; négyszáznegyven és négyszázötvenöt között, ha lépcsőshátú, vagy kombi. A kilencvenes években ez kiegészült egy sokfunkciós autófajtával, az úgynevezett kis egyterűvel. A legnépszerűbb e kategóriába tartozó típusok: Ford Focus, Opel Astra, Peugeot 307, Renault Mégane és Volkswagen Golf.

Nagy családi autók: Nagy családi autónak a kilencvenes évek elején a négyszázötven centinél hosszabb kocsikat tekintették, ma már inkább a négyszázhetven felettieket sorolják ide. Példaként említhetjük a Ford Mondeót, az Opel Vectrát, a Renault Lagunát, vagy a Volkswagen Passatot. Az autók osztályozása persze szubjektív dolog. Sok olyan modell van, mely több kategóriába is tartozhat, míg akadnak olyanok is, melyek tökéletesen egyikbe sem.

Tegyünk rendet a kategóriák között!

Az Euro NCAP kilenc csoportot különböztet meg:
-szuperminik (beleértve a városi autókat is), mint pl. a Smart For Two
-kis családi autók (beleértve a lépcsős hátú kisautókat is), mint pl. a Dacia Logan
-nagy családi autók (beleértve a kompakt prémiumautókat is), mint pl. a BMW 3
-prémiumautók (drága, általában négyszáznyolcvan centinél hosszabb kocsik), mint pl. a BMW 5
-roadsterek (beleértve a nyitott kocsikat is), mint pl. az Audi TT Coupé
-kis, vagy városi terepjárók (ez Amerikában a crossover SUV), mint pl. a Suzuki Vitara
-nagy terepjárók (valójában ez a SUV és nem a hobbi-terepjáró!), mint pl. a Land Rover
-kis egyterűek, mint pl. a VW Touran
-nagy egyterűek, (akár kisbuszok, vagy minibuszok is), mint pl. a Ford Transit

Kis család - kis autó, nagy család - nagy autó?

A prototípus elkészültét komoly mérnöki és marketingmunka előzi meg. Először azt a potenciális vásárlóréteget határozzák meg, ahol éppen nincs ellenfél, majd az árat, a motorteljesítményt, futóművet, felszereltséget, ami az adott árba belefér. A dizájnerek csak ezután jutnak szerephez. Feladatuk, hogy az adott feltételek mellett a legtöbbet hozzák ki a formából. Így születik meg végül az autó, amit mi soha nem tudunk a rendeltetésének megfelelő célra (ki)használni. A vásárlásnál csak két dologra figyelhetünk: mire futja a családi kasszából, és vajon befér-e az összes gyerkőc mellé a nagypapa, nagymama, kiskutya és háromkerekű bicikli. És kell hely a gyerekülésnek, az üdítős flakonoknak, a csipsznek, a napszemüvegnek, a kistáskának és a nagytáskának, egyszóval mindennek, amire a család bármely tagjának szüksége lehet. Legyen tehát a kocsinak minimum öt teljes értékű ülése, vagy ne is, inkább hét, legyen hatalmas csomagtere plusz ezernyi tároló rekesze, legyen kényelmes, belülről hatalmas, ám kívülről mégis kicsi, hiszen parkolni is akarunk vele. Legyen szép, áramvonalas, mégis presztízst sugárzó, hiszen az apuka azzal jár a munkahelyére és hát ugye a kollégáknak is imponálni akarunk. A motorja legyen erős, kellően dinamikus, de mégse fogyasszon sokat. Aztán persze legyenek benne extrák és mindez legyen olcsó és megbízható. De ami a legfőbb és ami igazán családi autóvá teszi a gépkocsit: legyen benne minden variálható: az ülések száma és elrendezése, a csomagtartó mérete; ha kell, férjen bele mindenki, ha nem, szolgáljon ki kényelemben maximálisan.

Mondd, te MIT választanál?


Ha rossz, igényeinknek nem megfelelő autót választunk, rövid időn belül sok pénzünk bánhatja a cserét, vagy évekig kellemetlen lesz az autóhasználat. A döntéshez több szempontot is figyelembe kell vennünk. Olyanokat is, amikre nem gondolnánk első pillanatban:

• hány tagú a család -
• milyen autó volt előtte a családban -
• mit hallott az adott autóról -
• mekkora az autó csomagtartója -
• milyen autót szeretett volna mindig is -

Egyetlen jótanácsot tudunk adni: alaposan gondolják át, kik és mire fogják használni a kocsit! Nem könnyű a választás. Az ideális családi autó valami olyasmi, mint a jó feleség: évekig keressük, aztán a végén belemegyünk egy elfogadható kompromisszumba.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.