Negatív FORD-ulat

Negatív FORD-ulat

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lassan meg sem lepődünk azon, hogy az amerikai autógyárak eredménye tíz számjegyű negatív számokban mérhető, és már a cégvezetők sem szabadkoznak, csak közlik a tényt, mintha a legtermészetesebb dolog volna, hogy egy nemzetközi megavállalat éves szinten saját értékének felét szórja ki az ablakon.

 

 

A Fordnál is nagy a baj: Átszámítva kb. 1360 milliárd forintot emésztett fel a cég puszta létezése 2008 utolsó három hónapjában, és a bankók tovább ömlenek a semmibe - amíg van honnan. A Fordnál igazából még örülnek is, hiszen most még így is jobban jártak, mint 2008 harmadik negyedévében - akkor 7,7 milliárd dollár volt a veszteség - és megerősítették, hogy a cégnek egyelőre van tartaléka, aggodalomra semmi ok, még hónapokig mehet minden a maga útján. 2008-at állítólag még 13,4 milliárd dollárnyi készpénzzel zárta a vállalat, és rendelkezésükre áll 10,1 milliárd hitel, ami összességében 23,5 milliárdos tartalékot jelentett az év végén. Ezzel a költési tempóval (majdnem heti 500 millió megy el a cég fenntartására) persze már ez az összeg is inkább csak 22,5 milliárd így január végén, de a lényeg az, hogy ha nem romlik a helyzet, a Ford még kihúzza az év végéig, vagy tovább is.

 

 

Kevésbé rózsás a kép, ha azt nézzük, hogy a Ford of Europe, azaz az európai leányvállalat bő egymilliárd dolláros nyereséggel zárta a negyedévet, igaz, ebből több mint 760 milliót elvitt a szintén a Ford-csoporthoz tartozó Volvo - és a világ más tájain sem szerepelt kiemelkedően rosszul a cég, azaz a deficit nagyrészt még mindig az amerikai piacon való szerencsétlenkedésnek köszönhető. Hazai piacán nehezen eladható autóival, lassan megújuló, a valós igényekhez alig alkalmazkodó termékpalettájával a Ford már évek óta képtelen nyereséget termelni, a gazdasági válság pedig csak megsokszorozta a problémáikat.

Zálogban!
Érdekes tény, hogy mindezek ellenére nem kért állami gyorssegélyt Obamától a mammutcég. De ennek oka nem a nyereséges működés… Az ok egyszerűen ennyi: a Ford eleve nem kaphat több hitelt, ugyanis már évekkel ezelőtt totálisan eladósodott.

Alan Mulally, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy már 2006-ban felvettek 23 milliárd dollár hitelt, biztosítékként pedig a teljes vállalatot ajánlották mindenestül. A jelzálog miatt még a Ford logó is elveszhet, ha a cég fizetésképtelenné válik.

Ami a jövőbeli lehetőségeket illeti, Mulally egyelőre derűlátó. Azt reméli, Barack Obama gazdaságélénkítő terve az autógyártásra is jó hatással lesz, így az idén akár 12,5 millió autót is eladhatnak az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy a jelenlegi eladási ráta éves szinten legfeljebb 10,1 millió autó értékesítését tenné lehetővé. "Bízom benne, hogy az év második felétől elkezd javulni a helyzet" - mondta az igazgató, bár nem tudni, hogy a kötelező kincstári optimizmuson kívül mire alapozza a feltételezést.

Chrysler - Fiat frigy -
Mindezek ellenére még mindig a Ford Detroit legjobban menő vállalata, a Chrysler és a GM ugyanis még rosszabb helyzetben van. Õk már hiába kérnek a bankoktól kölcsönt, nem kapnak, így a két cég működőképessége függ az állami hitelektől. A legújabb hírek szerint a Chrysler tulajdonosai a Fiattal tárgyalnak: az olasz cég műszaki segítségért cserébe részvényeket kaphat az amerikai gyártótól. Az információk egyelőre nem hivatalosak, de úgy néz ki, a két fél már közel jár a megállapodáshoz, sőt, valamiféle szándéknyilatkozatot már alá is írtak a múlt hét végén. A Cerberus Capital, a Chrysler tulajdonosa 30-35%-nyi részvényt; a maradék részvényekre pedig vásárlási opciót ajánlott. Cserébe az olaszok feladata annyi volna, hogy hozzáférést biztosítanak padlólemezeik, motorjaik és sebességváltóik gyártási jogaihoz, illetve szerszámaihoz, és segítsenek kifejleszteni a Chrysler kisebb modelljeit.

A Chryslernek nagyon jól jönne most egy ilyen megállapodás, hiszen az amerikai cég az utóbbi évtizedekben teljesen elhanyagolta a kisebb személyautók fejlesztését. A 300C-nél rövidebb, fronthajtású modellek mind a Mitsubishitől átvett műszaki alapokra épülnek, ám a japán céggel időközben megszakadt a Chrysler kapcsolata. Ugyanakkor a Fiat épp ebben a hiányzó szegmensben erős, így elvben óriási segítség lenne, ha az amerikai vállalat hozzájuthatna az olaszok technikájához: különösebb befektetés nélkül újíthatnák meg típusválasztékukat, ami a túlélés legfontosabb feltétele. Az már kevésbé világos, hogy mindez a Fiatnak miért érné meg. Egyes elemzők szerint azért szállnának be a Chryslerbe, mert így végre bejuthatnának az észak-amerikai autópiacra, mások úgy vélik, hogy a Fiat vezetése így próbálná meg a kritikus évi 5-6 millió fölé emelni cége gyártókapacitását.

Azonban a Chrysler veszélyes partner lehet: csak az elmúlt év során 9 milliárd dollárt vesztett, így jelenleg az összeomlás szélén egyensúlyoz. Annyira pedig a Fiat anyagi helyzete sem stabil, hogy ilyen hatalmas deficitet képes legyen finanszírozni. Ugyanakkor a hírekben egy szó sem esik valós befektetésről, tisztán csereüzletről van szó, így az olaszoknak elvben nincsen sok vesztenivalójuk.

Forrás: Totalcar

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.