Olcsóbban, gyorsabban, biztonságosabban

Olcsóbban, gyorsabban, biztonságosabban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyre jobban mélyül a pénzügyi és gazdasági válság. Az emberek spórolnak szinte mindenen, de legfőképpen az autózáson. Pedig közlekedni, autózni kell, sőt, néha muszáj. Jöjjön tehát néhány jótanács, praktikus ötlet, hogyan lehet gépkocsinkat olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban használni.

 

dugo

 

Az alaptétel most is a rég elcsépelt közmondás: olcsó húsnak híg a leve. Vagyis nem biztos, hogy amin egyszeri kiadásként spórolni tudunk, az a későbbiekben nem fogja többszörösen is megterhelni a pénztárcánkat. És ez vonatkozik szinte mindenre, ha gépkocsiról van szó, a szervizeléstől kezdve a felhasznált olajon és benzinen keresztül a gumiabroncsokig.

AZ ABRONCSOK TITKAI

Az örökös dilemma: téli, nyári, vagy négyévszakos. Egy biztos, egy abronccsal nem lehet megoldani - a mi éghajlati jellemzőink között - a biztonságos közlekedést egész évben. Nézze meg az abroncsok oldalfalát! Ha M+S jelzést és hópihe motívumot is lát rajta, akkor téli mintázat van az autóján. Ha csak M+S felirat hópihe piktogram nélkül, akkor négy évszakos, ha azonban egyik jelet sem találja, nyári gumival van dolga.

Mindig tartsuk be a megfelelő légnyomást! A helyes nyomás nem csak biztonságossá teszi a közlekedést, de sok üzemanyagot is spórolhatunk. Az abroncsokba szükséges nyomás értéke nem a gumi méretétől függ, azt minden esetben az adott autó gyártója határozza meg, írja elő. A megfelelő értékeket az autó használati utasításában, illetve a karosszérián elhelyezett matricákból tudhatja meg.

A kopott, öreg, repedezett oldalfalú gumikat le kell cserélni! A pontos gyártási idő az abroncs oldalfalán található DOT-számból derül ki. Hat- hét év már komoly kornak számít egy abroncsnál. Ha keveset is futott és a profilon még alig van kopás, akkor is kidobandó lehet az autó papucsa, bár az új garnitúra megvétele sokba kerül, de egy esetleges baleset elkerülése és az új gumiknak köszönhető fogyasztás-csökkenés egy-két év alatt behozza az árát.

Az autón éppen nem használt, de kerékre szerelt abroncsok tárolása egymásra fektetve, vagy felfüggesztve ajánlott. Leszerelt abroncsokat állítva és időnként forgatva ajánlott tárolni.
Mindkét esetre igaz, hogy a tároló helyiség hűvös, száraz, sötét és mérsékelten szellőző legyen! Az abroncsokat és felniket tárolás előtt ajánlatos alaposan lemosni, megtisztítani.

Ha az autó egész télen használaton kívül van és garázsban áll, a legjobb, ha felbakolja. Ha erre nincs lehetőség, akkor autósboltokban, benzinkutakon kapható gumiápolóval érdemes a gumik oldalfalát bekenni. Javasolt továbbá, hogy az abroncsokban az előírtnál fél barral nagyobb nyomás legyen beállítva, amit újra használatba vételkor természetesen vissza kell állítani a normál értékre.

A MOTOROLAJ

Gyakori, hogy az autós olajat cseréltet, jár vele valamennyit, majd megnézi a színét, és elképedve látja, hogy (majdnem) ugyanolyan fekete, mint a régi volt. Természetesen azonnal megfogalmazódik a kérdés - hacsak nem saját maga cserélte -, hogy tényleg le lett-e cserélve az olaj. Az esetek túlnyomó többségében azonban nem csalásról, hanem az ún. "fekete olaj mítosz"-ként ismert jelenségről van szó. Ez természetes jelenség, ugyanis egy jó olaj magában tartja (lebegteti) azokat a szennyeződéseket, amelyeket nem tud feloldani. Ennek következtében minimális motorjárás alatt is elfeketedik.

Az olajat egyébként a kenőanyag fajtájától függően a megtett kilométerek alapján, vagy egy év eltelte után kell cserélni, függetlenül a futásteljesítménytől. Nem árt tehát körültekintőnek lenni: az időben elvégzett olajcsere ugyan pénzbe kerül, mégis sokkal olcsóbb, mint halogatni és megvárni az elégtelen kenésből származó bajokat.

AZ ÜZEMANYAG

Az olaj mellett az is sokat számít, milyen minőségű üzemanyagot tankolunk. A jó minőségű, megfelelő adalékokkal ellátott tüzelőanyagok hasznossága nemcsak annyiban merül ki, hogy várhatóan a jármű kevesebbet fogyaszt használatukkor, hanem számos olyan "jótékony" hatása van, amely direkt nem mérhető: pl. kisebb környezetszennyezés és kenőolaj-elhasználódás, tisztább égéstér és kipufogórendszer, nagyobb teljesítmény és gyorsulás, stb. Ha csupán a fogyasztás csökkenését nézzük, akkor nem érdemes ilyet tankolni, mert a magasabb árát nem hozza be, azonban ha a teljes képet vizsgáljuk, akkor hosszú távon megéri.

A TÁJÉKOZÓDÁS

Ám a fentiek betartása mellett sem autózhatunk elég spórolósan, ha nem tudjuk biztosan a célunkhoz vezető legrövidebb (vagy leggyorsabb) utat, órákat ácsorgunk a dugóban és nem találunk parkhelyet. Van, akinek a fejében van a térkép - ők vannak kevesebben - míg mások rákényszerülnek a GPS használatára.

A GPS (Global Positioning System) egy fejlett helymeghatározó rendszer, mellyel háromdimenziós helyzet-meghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm-es pontosságot is el lehet érni. A helymeghatározás 24 db műhold segítségével történik, melyek a Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban keringenek.

Előnyei: napszaktól, földfelszín feletti magasságtól, mozgási sebességtől független (a műszerrel akár vadászgépen is mérhetünk).
Hátrányai: a szükséges adatok vétele viszonylag hosszú időbe telik (bekapcsolás után több perc is lehet); csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem); az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben; a ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válik.

Semmiképp nem mindenható tehát ez az eszköz sem. Bár a legmodernebb szoftverrel működő GPS-ek „dugófigyelő” rendszerrel is el vannak látva, tanácsolni csak annyit lehet: akár van GPS-ünk, akár nincs, térkép mindig legyen a kesztyűtartóban!

Forrás: Totalcar; Wikipedia

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.