Szmogriadó - és ami mögötte van

Szmogriadó - és ami mögötte van

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az év elején szinte sokként érte a budapesti autósokat a szmogriadó kapcsán életbe lépett szabályok alkalmazása. Valóban akkora a szennyezettség a főbb városokban, hogy az autóhasználat korlátozására van szükség - Valóban bírságolás lehet a következménye a szabályok megszegésének - Mi az oka ennek az intézkedésnek és melyek a legújabb fejlemények, melyek megkövetelik a környezettudatosabb magatartást?

 

 

Bárki számára érzékelhető a fővárosban, hogy az utóbbi években a gépjárműhasználat egyre növekvő méreteket öltött, fokozottan terhelve ezzel a város levegőjét. A por, a szmog, a zsúfolt utak nem új jelenségek, a városi ember számára már a mindennapi élet velejárói. Az elmúlt év folyamán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium indítványára önálló határértéket vezettek be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, illetve több korábbi határérték is szigorodott. Az új határértékek az eddigieknél gyakrabban teszik indokolttá a szmogriadó elrendelését a fővárosban, illetve a nagyobb városokban.

Szmogriadó, terv és szankciók

Az idei év elején a főpolgármester szmogriadót rendelt el a fővárosban. A sajtó azonnal hírül adta ezt, kiegészítve azzal, hogy egyelőre az elrendelt intézkedések megszegése különösebb szankciókat nem von maga után. Egyes vélemények szerint a korlátozások így is elérték a céljukat, más források alapján azonban a szankciók alkalmazása nélkül az intézkedés betarthatatlan. Ennek eredményeként a zöldtárca kezdeményezésére azonnali jogszabály-módosításokra került sor, melynek következtében konkrét szankciók alkalmazását írták elő a levegő védelméről, és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletek.

Ezek szerint a levegő védelméről szóló rendelet követelményként írja elő, hogy minden 200.000 fő feletti városnak szmogriadó-tervet kell készítenie arra az esetre, ha a légszennyezettség eléri és tartósan meghaladja azokat a határértékeket, melyek már külső beavatkozást és korlátozást igényelnek. Ezeknek a terveknek kell tartalmazniuk azt is, hogy a rendkívüli intézkedés során milyen korlátozásokat rendelnek el (pl. páros vagy páratlan rendszámú autók használata, átmenő forgalom kitiltása, a helyhez kötött légszennyező létesítmények működésének felfüggesztése, korlátozott üzemelése, vagy más energiahordozóra való áttérése stb.).

Százezres bírságok

A bírságok alkalmazhatóságát egyébként az egyes szabálysértésekről szóló rendelet teszi lehetővé, mely szerint, ha a károsanyag-kibocsátó gazdálkodó szervezet (üzem) nem, vagy késve tesz eleget a szmogriadó előírásainak, úgy akár 500.000 forintos bírság szabható ki vele szemben. Fontos, hogy a szabályozás a magánszemélyekre is kiterjed, így pl. a fatüzelésű ingatlannal rendelkezőkre is. A környezetvédelmi felügyelőség, illetve az illetékes jegyző akár 100.000 forintos bírságot is kiszabhat részükre.

Ami a gépjárművezetőket illeti, a szabályozás őket sem kerülte el, ugyanis az, aki az elrendelt intézkedéseket megsérti, szabálysértési eljárás keretében legfeljebb 100.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot az intézkedő rendőr - a módosított szabályok következtében - akár helyszíni bírság formájában is kiszabhatja.

Nem ússzuk meg figyelmeztetéssel

A jogszabály-módosítások 2009. február 2-i hatállyal életbe is léptek, így biztosak lehetünk benne, hogy a következő szmogriadó esetén már nem úszhatjuk meg egy egyszerű figyelmeztetéssel. A jogi szabályozás indoka sajnos sokkal inkább aktuális, mint valaha. A környezetszennyezés, a mindennapi életünkhöz kapcsolódó szennyező anyagok kibocsátása elképesztő ütemben növekszik. Itt az ideje tenni azért, hogy a környezettudatos gondolkodás és a „zöld” város ne csak egy álom legyen, hanem valóság.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.