Autópiac: ahogy a kereskedők látják

Autópiac: ahogy a kereskedők látják

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kevesebb vevő, csökkenő árrések, bedőlő hitelek, romló pénzügyi helyzet - így jellemezték az autókereskedők a jelenlegi helyzetüket. Jóslatok szerint 2009 a válság jegyében fog eltelni, javulás talán csak 2010 közepe felé várható.

 

 

Mintegy száz autókereskedés részvételével tartott reprezentatív felmérést a Pricewaterhouse Coopers arról, hogyan zárták a magyar autószalonok az elmúlt évet, ill. mit várnak idén, hogyan hat a világgazdasági válság a hazai márkakereskedőkre. A helyzet elkeserítő: „Az értékesítési volumenek csökkennek, az árrések zsugorodnak és emelkedik a rossz hitelek aránya. Mindezek kezelése, így együtt, bármilyen vállalkozás számára komoly problémát jelent. A legnagyobb túlélési eséllyel azok a márkakereskedők indulnak, akik több lábon állnak, például márkaszervizekkel, gyorsjavító-műhelyekkel és after sales termékekkel rendelkeznek.” - mondta el a felmérés eredményeit elemezve Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa.

Konszolidáció és diverzifikáció

Az autókereskedések értékesítésben mutatott igen negatív tendenciája kettős folyamatot fog elindítani; a konszolidáció és a diverzifikáció folyamatait.

Ez magyarul annyit jelent, hogy aki nincs felkészülve a kihívásokra, az nem fogja túlélni az idei évet. 2009 a megtisztulás éve lesz: míg tavaly a márkakereskedők csupán négy százaléka volt kénytelen becsukni a boltot, idén ez a szám akár a húsz százalékot is meghaladhatja. A magyar autókereskedők több mint 75 százaléka tíz évnél régebb óta van a piacon, így többségük elbizakodott, sokan fel sem fogják közülük a helyzet súlyosságát. Sajnos, jó magyar szokás szerint a konszolidáció valószínűleg nem a kisebb márkakereskedők nagyobbak általi felvásárlásában, hanem a vetélytárs összeomlása után, a piaci ár alatti áron történő átvételben fog megnyilvánulni. Ez igen fájdalmas lesz a piac sok szereplője számára.

A nyertesek azok a márkakereskedők lesznek, akik az új autók értékesítésén túl egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak (hitelcentrum, szerviz, autómosó, használtautó-telep, stb.), illetve lefaragják költségeiket és újratárgyalják szállítói szerződéseiket. Csak annak lehet esélye a kilábalásra, aki képes ugyanakkor diverzifikálódni is, azaz aki több lábon tud állni: nem egyetlen autómárkát forgalmaz, hanem kettőt, hármat (így kiegyenlítődnek a márkakockázatok) és nem egy, hanem több telephelyen teszi azt (így kiegyenlítődnek a területi kockázatok).

Speciális magyar helyzet

Magyarországon a személygépkocsi piacon már jónéhány éve megkezdődött a hanyatlás, 2007-ben például 5,8%-kal csökkent az új autók értékesítése. Ez a tény arra utal: a hazánkban kialakult helyzet bizony nem biztos, hogy kizárólag a jelenlegi világrecesszió eredménye. A kormány a költségvetési hiány csökkentését előirányzó tevékenysége negatívan hat a GDP-növekedésre és a magáncélú fogyasztásra, a háztartások fizetőképes kereslete csökken. Magyarországon a rendszerváltás óta a legkevesebb új személyautót 2008 harmadik negyedévében helyezték forgalomba. A 2008-as kilátások eleve meglehetősen pesszimisták voltak és a gazdasági válság csak tovább rontotta a képet. Lőcsei szerint „a hitelpiacokon tapasztalt zűrzavar világszerte számottevő csökkenést eredményezett az értékesítésben és még jó ideig éreztetni fogja hatását. Ez mindaddig így lesz, ameddig a fogyasztók nem jutnak újra hitelekhez, illetve a vállalati ügyfelek nem kezdenek el hinni abban, hogy cégük kilábalt a mélypontról.”

A kiút

Hála Istennek azért akad néhány pozitív tényező is, amely segíthet lendületbe hozni az újautó- értékesítést és ezáltal elérni a 2010-re prognosztizált 200 ezer darabos eladást. „Magyarországon az autósűrűség még mindig elmarad a térség más országaitól. Míg hazánkban 316 személygépkocsi jut ezer lakosra, addig ez az arány Lengyelországban 338, Csehországban pedig 404.” - mondta el Lőcsei Tamás. Ez mindenképpen arra mutat, hogy van még hová fejlődni, kereslet mindenképpen lenne az új autókra.

A másik előny: az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva Magyarországon még mindig olcsóbbak az új autók, mint a térség más piacain. Ráadásul az országban az autóértékesítési trend elmozdulást mutat a kis kategóriájú járművektől a közép-, vagy akár a luxuskategória irányában, ami lehetőséget teremt a kereskedők számára a magasabb árrések elérésére. A luxusmárkák, mint például a BMW, vagy a Mercedes húsz százalékos értékesítés- növekedést könyvelhettek el 2008 első három negyedévében, 2007 azonos időszakához képest. Tehát mindenképpen akad olyan réteg ma Magyarországon, amely a luxus kategóriájú autók fenntartását is megengedheti magának, és ez a réteg a statisztikák szerint egyre növekszik.

Az irány tehát látszik, merre kellene menni, a kérdés csak az, hogyan lehet, és kik lesznek képesek ezt a gyakorlatban is megvalósítani. Nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő. A legnagyobb ismeretlen ugyanis még mindig a forint árfolyama. A nemzeti valuta árfolyamának soha nem látott mértékű ingadozása lehetetlenné tesz minden előrejelzést. A helyzet ezen kívül nagymértékben függ attól is, hogy ezekben a nehéz időkben sikerül-e megnyugtatni a pánikszerűen reagáló vásárlókat, hiszen a bizonytalan környezet miatt most még azok is elhalasztják az új autó vásárlását, akik egyébként megengedhetnék maguknak.

Ha az Egyesült Államokban még az idén magához térne a gazdaság és véget érne a hitelpiaci válság (amire Barack Obama intézkedései kapcsán megvan az esély), akkor is minimum egy év, amire a kelet-közép európai piacok a pozitív fejleményekre tettlegesen reagálni tudnak. De sajnos van még egy tényező, ami a hazai gazdasági viszonyok alakulását súlyosan befolyásolja: a belpolitikai helyzet. Kérdés, hogy lesz-e előrehozott választás, és akár igen, akár nem, az milyen hatással lesz a magyar gazdaságra, milyen hatással lesz a forint árfolyamára - Akárhogy is alakul, a 2010-es választások előtt nincs esélyünk elindulni fölfelé."

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.