Tavaszi nagytakarítás a klímarendszerben

Tavaszi nagytakarítás a klímarendszerben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Előfordult már Önnel is, hogy gépkocsija utasterét indítás után kellemetlen, átható dohos szag árasztotta el - Ennek oka a klímarendszer oly sokat emlegetett velejárója, a benne elszaporodó élősködők.

 

 

Köztudott, hogy a légkondicionáló rendszer ideális élettér baktériumok, gombák és más mikro-organizmusok számára. A rendszer folyamatos tisztításának híján pedig a jármű belsejébe kikerülő kis élősködők, akár allergén reakciókat is kiválthatnak. Így fordulhat elő, hogy néhány utas egy-egy klímával rendelkező autóban megtett utazás után, vagy közben tüsszögéssel, köhögéssel, rosszabb esetben szemgyulladással küszködik. De hogyan is kerülnek be a rendszerbe ezek a nem kívánt vendégek - Sajnos igen egyszerűen: a működés alapvető velejárója. A hideg hőcserélő egységen -az un. elpárologtatón- átáramló meleg, környezeti hőmérsékletű levegő lehűl, mielőtt az utastérbe kerül. Az elpárologtatón a levegő lehűlése következtében lecsapódik a pára majd az összegyűlt víz kifolyik a gépkocsi alá (ezért is van a forró napokon víztócsa a járművek alatt). A pára egy része viszont ott marad az elpárologtatón, a sötét és nedves környezet pedig melegágya a nem kívánt élősködők szaporodásának.

 

A problémára több megoldás létezik. Ha szépen sorjában vesszük a lehetőségeket, akkor először a gomba és baktériumölő klímafertőtlenítő spray-t érdemes kipróbálni. Az általában 500 ml-es kiszerelés -aminek kb harmadával elvégezhető a tisztítás- illatanyagot is tartalmaz.

 

A vegyszer bejuttatása az elpárologtató egység finoman bordázott felületére nem feltétlenül amatőr feladat. A járművek többségénél az utastér levegőszűrő - közismertebb nevén pollenszűrő- eltávolítása után a levegő bevezető csövön, legegyszerűbb az aeroszol meghosszabbított csövét az elpárologtatóig elvezetni. A szórófej aztán minden irányban szétteríti a fertőtlenítő anyagot, amelyet a hatóidő lejárta után a klímaberendezést maximumra állítva kb 10-15 perces működtetés után a rendszerben lecsapódó víz le is öblít. A víz részben magával viszi az elhalt mikroorganizmusokat is.

 

A klímafertőtlenítő anyagok egy része kifújáskor felhabosodik, amely hatékonyabban tölti ki a tisztítandó felületet.

 

A spray-k hatóanyagai általában nem biztosítanak tartós védelmet, ezért a klíma szezon során esetleg többször is meg kell ismételni a tisztítást.
A szórópisztolyos mosás ennél tartósabban és hatékonyabban véd. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy nemcsak megsemmisíti a baktériumokat, hanem olyan védő-bevonatot képez, amely tartósan megakadályozza a baktérium tenyészet kialakulását. A szépséghibája, hogy időigényes művelet, de nehéz esetekre a leghatékonyabb megoldás. Megelőzi a fertőződést, ha az elpárologtató cseréje előtt az új alkatrészt bevonjuk a szórópisztolyból származó fertőtlenítővel. Néhány gyártó már eleve így kezelt elpárologtatókat hoz forgalomba.
Több zónás klímarendszerek légcsatornáinak teljes fertőtlenítését legegyszerűbben a belső levegő keringetése melletti erős fertőtlenítőanyag bejuttatásával lehet elvégezni. A profi felhasználó kezébe szánt ultrahangos párologtatás elvén működő készülék a teljes levegőrendszerbe és az utastérbe is bejuttatja a rendkívül hatékony, köddé porlasztott fertőtlenítőanyagot, amely kívánság szerint illatanyaggal is keverhető.
A készüléket az utastérbe állítva zárt utastérben, maximális belső cirkuláció mellett elindítjuk a hatóanyag beporlasztását. A kezelés időtartama alatt az utastérben élőlény nem tartózkodhat, és előzetesen el kell távolítani minden élelmiszert, ruhaneműt, mobiltelefont és a navigációs berendezést is. A fertőtlenítés végeztével a berendezés automatikusan kikapcsol. A készülék 12V/min6A tápfeszültségről működtethető. A művelet befejezése után az utasteret alaposan ki kell szellőztetni.
Egyik módszer alkalmazása esetén sem szabad megfeledkezni azonban a pollenszűrő cseréjéről. Az elkoszolódott, fertőzött pollenszűrő újrafertőzi a rendszert, eltömődése rontja a légszállítást az utastér felé. Nem közömbös az utastér szűrő minősége sem, hiszen nemcsak a homokot és a faleveleket szeretnénk kívül tartani az utastérből.
A jó minőségű, nagy felületű aktív szén réteget is tartalmazó pollenszűrők megkötik a kellemetlen szagú szerves gázokat, a finom szemcseméretű légszennyeződéseket, így a szmogot is.
A klímaszervizek tapasztalatuk alapján egyik vagy másik módszerre esküsznek, ebben természetesen az is szerepet játszik hogy milyen módszereket ismernek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.