Letették a kecskeméti Mercedes-gyár alapkövét

Letették a kecskeméti Mercedes-gyár alapkövét

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai nappal hivatalosan is beindul a Mercedes-Benz történetének egyik legnagyobb beruházása. A Kecskemét melletti gyárban két év múlva indul be a próbaüzem, fénykorában 2500 munkás évente 150 ezer autót fog gyártani.

 

 

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Mercedes-Benz magyarországi szerepvállalása: a mai napon ünnepélyes keretek között elhelyezték a cég kecskeméti gyárának alapkövét. Az eseményen Bajnai Gordon miniszterelnök, dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere mellett jelen volt Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz személygépkocsi-üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint Michael Frieß, a gyár leendő igazgatója.

 

 

A Daimler AG még 2008 nyarán döntött úgy, hogy Magyarországon építi meg legújabb gyárát, amellyel elsősorban a prémium kategóriájú kompakt gépkocsik szegmensében kívánja erősíteni eddigi pozícióit. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a következő generációs A és B osztályú modelleket itt fogják gyártani, valamint a hírek szerint két további kompakt modell is várható. Az új gyár a Daimler rastatti (Németország) kompakt gépkocsikat gyártó üzemével fog együttműködni, de a négy modell közül egyet kizárólag Magyarországon fognak előállítani.

A Mercedes-Benz körülbelül 800 millió eurót fektet be a magyarországi új üzembe, amelyhez a magyar állam is jelentős, 111,5 milló eurós anyagi támogatást nyújt. Ezzel egyidejűleg a Mercedes-Benz a rastatti gyártóhelyen is ugyancsak több százmillió euró nagyságrendű befektetéssel járó bővítést hajt végre.

A cég idén júliusban vette meg a Kecskemét mellett található 440 hektáros területet, ahol a mai nappal hivatalosan is elkezdődött az építkezés. Már ez is hatalmas munkaerőt mozgat meg, hiszen a gyár felépítésében körülbelül 1500 munkás vesz részt. A tervek szerint 2011-ig már minden üzem felkészül a próbaüzemre, ekkor már elkezdődhet az előszériás modellek gyártása is. A szériagyártás beindítását 2012-re időzítik a németek, összesen 2500 új munkahely jön létre a kecskeméti gyárban, de ennél sokkal többel lehet számolni a beszállítóknál. Az első 300 alkalmazott felvétele még idén megtörténik.

Rainer Schmückle hangsúlyozta, hogy 2010-től már megkezdődik a beszállítók kiválasztása, és ebben a versenyben a magyar cégek komoly eséllyel indulhatnak, hiszen nagy előnyt jelent a logisztikában a környékbeli elhelyezkedés. Sőt, a beszállítóknak arra is van esélyük, hogy a rastatti gyárba is értékesíthessenek. Az új üzem jelentősen hozzájárul a német cég versenyképességének növeléséhez, az új piacok meghódításához. Arra számítanak, hogy lassan a környékbeli piacok is kilábalnak a válságból - Ázsia pedig már most is növekszik -, de akkor is szükség lesz a kompakt méretű autóikra.

A kecskeméti polgármester, dr. Zombor Gábor szerint pszichológiai értelemben jót tett a városnak a Mercedes-Benz érkezése. A németek megelőlegezték a bizalmat, a kecskemétiek pedig bebizonyították, hogy érdemesek rá. A város már elkezdte az oktatás átalakítását, felgyorsította az engedélyeztetést, a jövőben a beruházás hatására jelentős betelepülésre számítanak.

A Mercedes-Benz részéről kiemelték, nagyszerű fogadtatásban részesültek Kecskeméten, és az első szándéknyilatkozat óta a magyar fél folyamatosan igazolja, hogy jól döntöttek. Bár a gyár megépítésének terve még a válság kirobbanása előtt született, és a válság hatására a cégen belül is voltak viták a megvalósításról, a magyar fél rengeteget segített a megvalósításban. Mindkét fél betartott minden határidőt és ígéretet, és az engedélyeztetés is gyorsan, bürokráciamentesen ment.

Schmückle elmondta: a magyar kormány új törvényekkel segített abban, hogy elhallgathassák a cégen belüli kétkedőket. Szerinte Kecskemét a legjobb hely, ahol a stratégiai beruházásukat megvalósítsák, hiszen Magyarország és Európa közepén van. Az ilyen tervekben pedig nem spórolnak, ez egy példamutató üzem lesz, amelyet már 12 hónap múlva meg is csodálhatunk.

Bajnai Gordon miniszterelnök inkább azt hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés a bizalomról szól. Egyrészt a jövőbe vetett bizalomról, másrészt a magyarokba fektetett bizalomról. Magyarország kemény munka árán nyerte el ezt a tendert, egész Európa irigykedik. Elsősorban az infrastruktúra dönthetett Kecskemét mellett, valamint az a tény, hogy a magyar fél mindent határidőt, ígéretet betartott. Természetesen a szakképzett munkaerő a legfontosabb, amivel már rendelkezünk, de a Kecskeméten már most elkezdődött az oktatás átalakítása, a régióban hosszútávon biztosítva lesz a minőségi munkaerőképzés a Mercedes-Benz számára.

A miniszterelnök is megmelítette, mennyire jó együttműködés alakult ki a Daimler, Kecskemét és a magyar kormány között. Szerinte ez példaértékű Magyarország számára - ha minden várossal ilyen jól tudnánk együttműködni, akkor nem itt tartanánk - mondta. A németek a válság ellenére is kitartottak mellettünk, fontos, hogy a Daimler is megtalálja a számítását, de a magyaroknak is sokat jelent ez a beruházás.
Az ünnepélyes alapkőletétel előtt Rainer Schmückle még megjegyezte: "Bizonyára tudják, hogy Kecskemét testvérvárosa Rüsselsheim, ahol egy másik német márka, az Opel székhelye van. Ez csak valami történelmi tévedés lehet" - viccelődött.

Nem öt-tíz évre terveznek, a márka százéves története során még egyik gyárát sem zárta be, így Kecskeméttel is hosszútávra gondolkodnak. Egyelőre a következő három évre koncentrálnak, a tapasztalatokból döntik majd el, lesz-e további beruházásuk. A stratégiai beruházás nagyon fontos lesz a Daimler életében is, hiszen Kecskemét Magyarország és egyben Európa közepe.

Végül az ünnepélyes alapkőletétel következett: egy kis pénzt, egy mai újságot, valamint az alapító okirat és az építési engedély másolatát helyezték el az utókornak. Ezzel kezdetét veszi az építkezés, először a fényezőműhelyt húzzák fel.

Bár hivatalosan a munkálatok csak most kezdődtek el, de az előkészületek már megtörténtek. A leendő gyárhoz vezető utat már megépítette Kecskemét, az épületek helyét is kijelölték, a telek rendezése is nagyjából megtörtént. A kecskeméti lesz a vállalat első kelet-európai üzeme.
Forrás: Origo.hu

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.