Letették a kecskeméti Mercedes-gyár alapkövét

Letették a kecskeméti Mercedes-gyár alapkövét

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai nappal hivatalosan is beindul a Mercedes-Benz történetének egyik legnagyobb beruházása. A Kecskemét melletti gyárban két év múlva indul be a próbaüzem, fénykorában 2500 munkás évente 150 ezer autót fog gyártani.

 

 

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Mercedes-Benz magyarországi szerepvállalása: a mai napon ünnepélyes keretek között elhelyezték a cég kecskeméti gyárának alapkövét. Az eseményen Bajnai Gordon miniszterelnök, dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere mellett jelen volt Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz személygépkocsi-üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint Michael Frieß, a gyár leendő igazgatója.

 

 

A Daimler AG még 2008 nyarán döntött úgy, hogy Magyarországon építi meg legújabb gyárát, amellyel elsősorban a prémium kategóriájú kompakt gépkocsik szegmensében kívánja erősíteni eddigi pozícióit. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a következő generációs A és B osztályú modelleket itt fogják gyártani, valamint a hírek szerint két további kompakt modell is várható. Az új gyár a Daimler rastatti (Németország) kompakt gépkocsikat gyártó üzemével fog együttműködni, de a négy modell közül egyet kizárólag Magyarországon fognak előállítani.

A Mercedes-Benz körülbelül 800 millió eurót fektet be a magyarországi új üzembe, amelyhez a magyar állam is jelentős, 111,5 milló eurós anyagi támogatást nyújt. Ezzel egyidejűleg a Mercedes-Benz a rastatti gyártóhelyen is ugyancsak több százmillió euró nagyságrendű befektetéssel járó bővítést hajt végre.

A cég idén júliusban vette meg a Kecskemét mellett található 440 hektáros területet, ahol a mai nappal hivatalosan is elkezdődött az építkezés. Már ez is hatalmas munkaerőt mozgat meg, hiszen a gyár felépítésében körülbelül 1500 munkás vesz részt. A tervek szerint 2011-ig már minden üzem felkészül a próbaüzemre, ekkor már elkezdődhet az előszériás modellek gyártása is. A szériagyártás beindítását 2012-re időzítik a németek, összesen 2500 új munkahely jön létre a kecskeméti gyárban, de ennél sokkal többel lehet számolni a beszállítóknál. Az első 300 alkalmazott felvétele még idén megtörténik.

Rainer Schmückle hangsúlyozta, hogy 2010-től már megkezdődik a beszállítók kiválasztása, és ebben a versenyben a magyar cégek komoly eséllyel indulhatnak, hiszen nagy előnyt jelent a logisztikában a környékbeli elhelyezkedés. Sőt, a beszállítóknak arra is van esélyük, hogy a rastatti gyárba is értékesíthessenek. Az új üzem jelentősen hozzájárul a német cég versenyképességének növeléséhez, az új piacok meghódításához. Arra számítanak, hogy lassan a környékbeli piacok is kilábalnak a válságból - Ázsia pedig már most is növekszik -, de akkor is szükség lesz a kompakt méretű autóikra.

A kecskeméti polgármester, dr. Zombor Gábor szerint pszichológiai értelemben jót tett a városnak a Mercedes-Benz érkezése. A németek megelőlegezték a bizalmat, a kecskemétiek pedig bebizonyították, hogy érdemesek rá. A város már elkezdte az oktatás átalakítását, felgyorsította az engedélyeztetést, a jövőben a beruházás hatására jelentős betelepülésre számítanak.

A Mercedes-Benz részéről kiemelték, nagyszerű fogadtatásban részesültek Kecskeméten, és az első szándéknyilatkozat óta a magyar fél folyamatosan igazolja, hogy jól döntöttek. Bár a gyár megépítésének terve még a válság kirobbanása előtt született, és a válság hatására a cégen belül is voltak viták a megvalósításról, a magyar fél rengeteget segített a megvalósításban. Mindkét fél betartott minden határidőt és ígéretet, és az engedélyeztetés is gyorsan, bürokráciamentesen ment.

Schmückle elmondta: a magyar kormány új törvényekkel segített abban, hogy elhallgathassák a cégen belüli kétkedőket. Szerinte Kecskemét a legjobb hely, ahol a stratégiai beruházásukat megvalósítsák, hiszen Magyarország és Európa közepén van. Az ilyen tervekben pedig nem spórolnak, ez egy példamutató üzem lesz, amelyet már 12 hónap múlva meg is csodálhatunk.

Bajnai Gordon miniszterelnök inkább azt hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés a bizalomról szól. Egyrészt a jövőbe vetett bizalomról, másrészt a magyarokba fektetett bizalomról. Magyarország kemény munka árán nyerte el ezt a tendert, egész Európa irigykedik. Elsősorban az infrastruktúra dönthetett Kecskemét mellett, valamint az a tény, hogy a magyar fél mindent határidőt, ígéretet betartott. Természetesen a szakképzett munkaerő a legfontosabb, amivel már rendelkezünk, de a Kecskeméten már most elkezdődött az oktatás átalakítása, a régióban hosszútávon biztosítva lesz a minőségi munkaerőképzés a Mercedes-Benz számára.

A miniszterelnök is megmelítette, mennyire jó együttműködés alakult ki a Daimler, Kecskemét és a magyar kormány között. Szerinte ez példaértékű Magyarország számára - ha minden várossal ilyen jól tudnánk együttműködni, akkor nem itt tartanánk - mondta. A németek a válság ellenére is kitartottak mellettünk, fontos, hogy a Daimler is megtalálja a számítását, de a magyaroknak is sokat jelent ez a beruházás.
Az ünnepélyes alapkőletétel előtt Rainer Schmückle még megjegyezte: "Bizonyára tudják, hogy Kecskemét testvérvárosa Rüsselsheim, ahol egy másik német márka, az Opel székhelye van. Ez csak valami történelmi tévedés lehet" - viccelődött.

Nem öt-tíz évre terveznek, a márka százéves története során még egyik gyárát sem zárta be, így Kecskeméttel is hosszútávra gondolkodnak. Egyelőre a következő három évre koncentrálnak, a tapasztalatokból döntik majd el, lesz-e további beruházásuk. A stratégiai beruházás nagyon fontos lesz a Daimler életében is, hiszen Kecskemét Magyarország és egyben Európa közepe.

Végül az ünnepélyes alapkőletétel következett: egy kis pénzt, egy mai újságot, valamint az alapító okirat és az építési engedély másolatát helyezték el az utókornak. Ezzel kezdetét veszi az építkezés, először a fényezőműhelyt húzzák fel.

Bár hivatalosan a munkálatok csak most kezdődtek el, de az előkészületek már megtörténtek. A leendő gyárhoz vezető utat már megépítette Kecskemét, az épületek helyét is kijelölték, a telek rendezése is nagyjából megtörtént. A kecskeméti lesz a vállalat első kelet-európai üzeme.
Forrás: Origo.hu

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}