Mi várható az autópiacon 2010-ben?

Mi várható az autópiacon 2010-ben?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jövőre az idei 1,3 százalék után újabb 6,1 százalékkal esik az újautó-értékesítés Európában, és a válság előtti szintet csak 2014-ben éri majd el az eladások száma. Az ágazat világszinten 2,5 százalékos bővüléssel számolhat, hiszen az Egyesült Államokban, Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában már az eladások növekedésére lehet számítani. A prémiummárkák eladása jövőre szerényen emelkedik, de a válság nyertesei a kisautó kategóriában erős gyártók, azon belül is elsősorban a FIAT.

 

 

A tavalyi 14,7 millió személyautó után idén 14,5 millió eladását valószínűsítik Európában a Calyon Bank szakértői. A 2007-es csúcs után a tavalyi értékesítések 7,8 százalékos visszaesést jelentettek, ahhoz képest pedig idén újabb 1,3 százalékos csökkenés valószínűsíthető. A visszaesés az európai kormányok roncsprémium-programjai nélkül idén ennél lényegesen nagyobb lett volna, ám az autógyárakat felszínen tartó kormányzati keresletnövelő programok jövőre visszaütnek. Miközben ugyanis a világ számos országában jövőre már az eladások növekedésével lehet számolni, addig Európában a roncsprémiumok által generált előrehozott kereslet miatt 2010-ben 6,1 százalékos visszaesés várható. Összehasonlításképpen a Calyon elemzői szerint az Egyesült Államokban 10,6, Brazíliában 5, Oroszországban 12,6, Indiában és Kínában 6-6,5 százalékos keresletnövekedésre lehet számítani az új autók piacán. A növekvő kereslet nem jelenti azt, hogy a személyautók értékesítése visszatérne a válság előtti szintre, hiszen a jövő évi szerény emelkedést hatalmas visszaesés előzte meg. Világszinten a két év alatt bekövetkezett 12,9 százalékos esést jövőre 2,5 százalékos növekedés követheti, ám ez még mindig azt jelenti, hogy jövőre is bő 10 százalékkal kevesebb autó talál gazdára, mint 2007-ben.

Az autópiac helyzete korántsem mellékes körülmény az öreg kontinensen. Az European Automobile Association (ACEA) adatai szerint Európában 12 millió embert foglalkoztat az autóipar, ebből 2,2 milliót közvetlenül, 10,3 milliót pedig közvetett formában. Ez azt jelenti, hogy az Unió munkavállalóinak 6 százaléka függ erősen az autóipari turbulenciáktól, de ez az arány egyes országokban még ennél is magasabb, Németországban például minden 7. munkahely így vagy úgy az autógyártáshoz köthető. Nem csoda, hogy a német kormány 5 milliárd eurós roncsprémium-akcióval sietett megsegíteni a GDP 3,4 százalékát adó ágazatot. A program sikerét mutatja, hogy a legnagyobb európai piacon idén 3,9 millió új autó eladása várható, ez pedig a Calyon elemzői szerint legalább 1 millióval több, mint amennyit támogatás nélkül értékesíteni tudott volna az ágazat.

A gyártók eredményeit vizsgálva azt látjuk, hogy a roncsprémiumok nem mentették meg a vállalati profitokat. A forgalom eleve az alacsonyabb nyereségtartalmú alsó kategóriás autók piacán emelkedett, ahol lényegesen kisebb a profitráta, mint a nagyobb osztályokban. Ezen túl az értékesítés is nyomott áron történt, hiszen a keresletért az állami támogatás ellenére is meg kellett küzdeni, ráadásul több állam eleve feltételül szabta a kereskedőknek, hogy a támogatásért cserébe maguk is meghatározott összegű kedvezményt adjanak. (Nagy-Britanniában 1000 font állami támogatást 1000 font kereskedelmi árengedménynek kellett kiegészítenie.) Mindezek eredményeként a roncsprémiumok hatására a profit nem emelkedett, de az állami beavatkozás megtette hatását, hiszen a készletek kiárusításával a likviditás legalább nem került veszélybe.

Az európai autógyárakat jövőre a BRIC országai (Brazília, Oroszország, India, Kína) menthetik meg, mivel azok növekedést várnak már 2009-re, s ezek az országok a Volkswagennek, a Fiatnak, a Renault-nak és a Peugeot-nak is fontos felvevő piacai. Brazíliában adókedvezményekkel ösztönözték a keresletet, és a piactámogatás 2009 után is folytatódik. Kína a 2008-as esés után nagy energiákat fektetett az autópiac ösztönzésébe, aminek eredményeként idén 45 százalékos fellendülést mutatott az eladásokban. A kínai piac továbbra is ellenállhatatlanul vonzó a gyártóknak, mert a növekvő fizetések mellett rendkívül alacsony az egy lakosra jutó személyautók száma. Míg Európában 1000 emberből 500-nak van autója, addig Kínában csak 22-nek, ami elképesztő piaci potenciált jelez. Indiában, a kis autók piacán szinte egyáltalán nem érződött a krízis, a jövő évi értékesítést pedig a kedvező finanszírozási konstrukciók és a folyamatos infrastruktúra-fejlesztés ösztönzi. Nagy kérdés, hogy az európai gyártók mennyire tudják kihasználni az orosz piac jövő évi bővülését. A várható 12 százalékos jövő évi volumennövekedés eleve a 2008-asnál 46 százalékkal kisebb 2009-es bázisra épül, ráadásul az orosz kormány csak a hazai gyártást ösztönzi, az importált személyautók vámját pedig éppen most emelte meg.
Forrás: freepress 24

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}