Változások a gépjármű-felelősségbiztosításban

Változások a gépjármű-felelősségbiztosításban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A 2010. január 1-jén hatályba lépett új szabályozás több ponton is lényeges változást eredményez az eddigi kárrendezési eljáráshoz képest, legalábbis a jogalkotó szándéka szerint.Az első, egyik legfontosabb változás, hogy a biztosítási időszak ezentúl a díjfizetés gyakoriságától függetlenül az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik.

 

serult auto

 

Megszűnik tehát a biztosítási időszak naptári évhez kötöttsége. Biztosítónk legkésőbb 50 nappal a biztosítási időszak lejárta előtt egyénileg is értesít bennünket a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra várható díjtarifánkról.    

A Kártalanítási Alapból fizetnek, ha csődbe megy egy biztosító

Az új jogszabálynak köszönhetően a jövőben elkerülhetővé válik az a visszásság, hogy az érvényes biztosítással rendelkező biztosítottnak kelljen helyt állnia az általa okozott kárért. A törvény létrehozta ugyanis a Kártalanítási Alapot. Ezt az alapot a biztosítók töltik fel pénzzel arra az esetre, ha a biztosítóval szemben felszámolási eljárás indulna. Megmarad természetesen emellett a Kártalanítási Számla is, amely alapvetően a biztosítással nem rendelkező és az ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére szolgál.

Milyen adatokat kell átadni, ha baleset történik?

Egy baleset során a törvény megköveteli a résztvevőktől, hogy bizonyos adataikat már a helyszínen adják át egymásnak. Ezek az adatok: a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét); a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát; a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát. Ezen adatok átadásának kikényszerítéséhez a kiérkező rendőr segítségét is igénybe lehet venni. Amennyiben erre nem kerül sor, az új törvény értelmében a károsult a kötvénynyilvántartást végző szervezettől a későbbiekben már kizárólag az üzembentartó személyes adatairól kérhet felvilágosítást, a biztosítójáról már nem. Idegenhibás baleseteknél ezért még fontosabb a rendőrség értesítése, mivel a rendőrségi törvény szerint továbbra is adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az intézkedő rendőrnek a vétlen károsult felé. Az így megszerzett adatok kezelésére az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, továbbításuk csak szűk, meghatározott körben lehetséges.
Ezentúl a biztosítási eseményt 5 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak. Külföldön történt káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

Mennyi idő alatt kell megtéríteni a kárt?

Részben módosult a biztosító helytállási kötelezettségének (a kártérítés kifizetésének) határideje. Ha minden irat rendelkezésre áll a kárrendezéshez, akkor 15 napon belül meg kell téríteni a károsult kárát. Ennek hiányában is legkésőbb 90 napon belül részleges kártérítést kell nyújtani, vagy indokoltan el kell utasítani a károsult kárigényét.
További újdonság, hogy az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője már nem érvényesíthet megtérítési igényt, így adott esetben csak a saját károkozásunkért kell helyt állnunk.

Mi történik, ha elfelejtettük befizetni a díjat?

A díjfizetés szabályai – reagálva a gyakori panaszokra – szintén változnak, mivel bevezetésre került az ún. „türelmi idő”. Azaz ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetjük meg, a biztosítónk a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig írásos felszólítást (figyelmeztetést) küld részünkre (igazolható módon!), figyelmeztetve a következményekre. A teljesítésre az esedékességtől számított 60 nap áll rendelkezésünkre, de a késedelem idejére kamatot kell fizetnünk. Ha a türelmi idő alatt sem fizetjük be a díjat, a szerződés a díj esedékességétől számított hatvanadik napon megszűnik, amiről írásos értesítést kell kapnunk. Nincs minden veszve akkor, ha a türelmi időt önhibánkon kívül (ezt igazolnunk kell) mulasztottuk el, mert a megszűnésről való tudomásszerzést követő 15 napon (de legfeljebb 2 hónapon) belül kérhető a szerződés és a bonus-fokozat visszaállítása. E lehetőséggel csak akkor élhetünk, ha a díjnemfizetés alatt a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.