A villanyszerelés veszélyes dolog, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak szakember végezhet javítást, szerelést az elektromos hálózaton. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a lakástulajdonosok is kellő ismerettel rendelkezzenek az alapvető dolgokról, hogy ha valami nem várt esemény történik, tudják, hol és mit kell lekapcsolni és visszakapcsolni.
No persze nem a vezetékek keresztmetszetét és színjelölését kell tudnunk fejből, de otthonunk biztonságos használatához hozzátartozik az elosztótábla és áramköreinek ismerete. A lakáselosztónál, azaz a biztosítéktáblánál futnak ugyanis össze az elektromos vezetékek, sok csavaros kötést magukban rejtve, amelyek nagyon igénylik a rendszeres karbantartást. Érdemes szakemberrel rendszeresen ellenőriztetni, hiszen a csavaros kötések meghúzása sok hibát és kárt, tűzesetet előzhet meg. Sok lakásban a biztosítéktábla megszakítói nincsenek feliratozva, ezek mielőbbi pótlása mindenkinek saját érdeke, hiszen, ha hozzá kell nyúlni, jó tudni, mivel mit kapcsolunk le vagy fel.
Háztartások energiaigénye
A háztartások elektromos fogyasztása széles tartományban változhat. Alanyi jogon jár minden otthon számára 1×32 amper, ami annyit jelent, hogy lakossági felhasználásra háztartásonként ennyi elektromos energiát hálózatfejlesztési díj nélkül kell az elektromos műveknek biztosítania. Ennyi energia körülbelül 7 kW elektromos fogyasztásnak felel meg, ami egy normál lakás elektromos igényének fedezésére – világításra és néhány jelentős elektromos fogyasztó akár egyidejű használatára is – elegendő. No persze, ha elektromos tűzhelyünk, sütőnk van, akkor emellett már a mosógép vagy a vasaló nem biztos, hogy belefér, de ha ésszel használjuk, kisebb kompromisszumok mellett gond nélkül el lehet éldegélni egy lakásban ennyi villamosenergiával. Kisebb családi házaknál az energiaigény 3×16 amper. Ez elegendő abban az esetben, ha a fűtés és melegvízkészítés alapvetően gázzal történik, de emellett lehet elektromos a sütő, a tűzhely, és képes elvinni a szokásos háztartási elektromos berendezést is. Kertes háznál gyakran van előnye a három fázisnak, mert kerti munkák során vagy felújításnál, építésnél gyakran használunki olyan gépeket, amelyek nem képesek egy fázisú hálózatról üzemelni.
Abban az esetben, ha a fűtést már nem gázzal oldjuk meg, vagy a házban több klíma is üzemel, ennél feljebb kell menni az energiaigénnyel. Egy hőszivattyúval fűtött épület szűkösen 3×25 amperrel döcög el, ahhoz azonban, hogy kényelmesen használhassuk télen is az elektromos fogyasztókat, már kell a 3×32 vagy akár a 3×40 amper is. Ha nem hőszivattyúban gondolkodunk, hanem tisztán elektromos kazánban vagy elektromos padlófűtésben, panelekben, akkor rendszerünk kapacitását nem szabad 3×40 amper alá méretezni. Épületünk fogyasztását, elektromos energiaigényét nagyon nagy léptékkel emelhetik a kerti lépcsők, garázslejárók fagymentesítésére, elektromos fűtésére szolgáló berendezések. Ezek a nagy energiafalók ráadásul úgy terhelik a pénztárcánkat, hogy a lakásból észre sem vesszük fogyasztásukat, hisz az udvaron teszik dolgukat. Ezért nagyon fontos, hogy az épületen kívüli hőt termelő elektromos berendezések szabályozását, karbantartását nagyon kézben kell tartani, mert egy rosszul beállított, karbantartás nélküli rámpafűtés milliós elektromos számlát produkálhat akár nyáron is.
Az elektromos energia költségeiről
Az elektromos energiát magasabb rendű energiának szoktuk nevezni, mert eltérően a gázenergiától, a villanyt nemcsak hőtermelésre, hanem forgómozgássá alakításra és világításra is, valamint elektronikai berendezések meghajtására is tudjuk használni. Magasabbrendűségét nemcsak a felhasználhatósága terén kell érteni, hanem az előállítása oldaláról nézve is. Európában a legtöbb elektromos energiát hőerőművekben állítják elő, ahol valamilyen fosszilis energiahordozót égetnek, majd azzal vizet forralva és gőzt fejlesztve turbinákat forgatnak, azok pedig meghajtják a villamos energiát előállító generátorokat. Ennek a folyamatnak a hatásfoka nem haladja meg a 30-40 százalékot, ezért a hőerőművekben előállított villamos energia ára és környezetterhelése 2,5-3 szorosa a lakásokban fűtésre használt gázénak. Fontos, hogy környezetünk óvás érdekében a magasabb rendű villanyáramot minél kisebb mértékben használjuk közvetlen melegítésre, és minél nagyobb mértékben olyan berendezésekben, amelyek gázzal vagy más megújuló tüzelőanyaggal nem helyettesíthetők.
Az elektromos energia előállításának költsége közvetlenül mérhető az erőművek CO2-kibocsátásával. Ha olcsó és hatékony a villamosenergia- termelés, akkor érdemes azt használni fűtésre, amennyiben nem, úgy más alternatívát kell keresni. Magyarországon 260 gramm CO2-kibocsátás társul 1 kWh villamosenergia-termeléshez, míg Svédországban mindössze 13 g. Ezért van az, hogy a norvégok, svédek által fejlesztett és használt elektromos fűtés használata Magyarországon gazdaságtalan. Ausztriában is nagyon jelentős a vízierőművek részaránya, 85 g CO2 jut 1 kW villamosenergia-termelésre, míg Németországban 1kW 440 g CO2 kibocsátás társul, mivel a németek még mindig az összes energiatermelésük több mint 30 százalékát magas CO2-kibocsátású szénerőművek állítják elő.
Hogyan előzzük meg a balesetés tűzveszélyt?
Az elektromos áram komoly veszélyforrást jelent, a villamos hálózat hibája pedig tüzet is okozhat, különösen az 1970-80-as években épült lakásokban. Egyrészt a régi alumíniumvezetékek sokkal ridegebbek, mint a ma használatos réz, másrészt a hálózatot sem a mai igényekre méretezték. Az elavult villamos hálózat háztartási gépeink meghibásodását eredményezheti, balesetet, tüzet okozhat, amit az jelezhet például, ha gyakran leold a kismegszakító, vagy a hajszárító bekapcsolásakor halványodnak a lámpák. Ilyenkor hívjunk villanyszerelőt, mert a többszörösére növekedett terhelést a rendszer nem bírja, zárlat keletkezhet. A villamos eredetű tüzeket a legtöbbször a vezetékkötések rossz érintkezése okozza, a keletkező villamos ív pedig a közelében található gyúlékony anyagokat lángra lobbanthatja, ám időszakos gondos karbantartásukkal mindezt megelőzhetjük. Az ún. Fi-relé zárlat esetén akár milliamperes nagyságrendű érzékenységgel megszüntetni a meghibásodott berendezés áramellátását, könnyen telepíthető, ezért beépítését feltétlenül ajánlott kérni a villanyszerelőtől.
Nagy teljesítményű készülékekhez ne használjunk túl sok elosztót, hosszabbítót, mert ha túlterheltté válnak az áramkörök, növekszik a tűzveszély kockázata. Szintén tűzveszélyesek a hosszabbítók, ha a szőnyeg alá rejtjük őket, sérülés esetén pedig akár súlyos áramütés is érhet bennünket.
Alapelv, hogy lehetőleg kapcsoljunk ki minden olyan fogyasztót, amire éppen nincs szükségünk. A háztartásokban azonban a készenléti állapotban lévő eszközök, átlagosan hat-hét, de akár több is folyamatosan fogyaszt: telefon, kaputelefon, tévé, óra, számítógép, DVD játszó stb., ami a havi villanyszámlában felesleges fogyasztásra megy, háztartásonként évente 140-150 kg szén-dioxidot juttatva a légkörbe. Amennyiben megoldható, figyeljünk a készenléti állapotban lévő készülékek áramtalanítására, ha nem az energiatakarékosság okán, akkor tűzvédelmi és a készülék élettartama szempontjából.
Tudta-e?
Ma már a világ háztartásainak nyolcvan százaléka kapcsolódik valamilyen energiarendszerhez, legelsősorban elektromos hálózathoz. Egy amerikai fogyasztóhoz viszonyítva az Európai Unió nagyobb államainak polgárai ennek a felét használják el, a kevésbé jómódú kelet-közép-európai államok lakói már csak a harmadát, egy kínai vagy egy brazil a negyedét, a szegényebb afrikai államok lakói pedig csak a tizedét, huszadát, századát.
Hozzászólások