A galériák létrejötte általában kétféle lehetőségen alapul. Vannak viszonylag nagy belmagasságú, régi lakások, amelyekben mód nyílik utólag egy-egy galériás rész kialakítására, mintegy bővítve az adott lakás használható alapterületét. Gyakran viszont eleve olyan kétszintes, nagyobb belmagasságú teret terveznek, amelyet galériás térkapcsolattal gazdagítanak, tesznek érdekesebbé, változatosabbá.
ria szó kettős értelmű, lehet kiállítóterem, de lehet építészeti fogalom is: nagyobb belmagasságú terek megosztásából adódó, azok légterével összefüggő, azokba belenyúló nyitott, felső lakóterület. A régi, nagy belmagasságú lakásokban a magassági méretek adottsága szab határt a galéria létesítésének. Alul, a galéria alatti szakaszon, ha ott járni, mozogni akarunk, még ha nincsenek is kosárlabdázó méretű, átlagosnál magasabb családtagok (de vendégek azért lehetnek), legalább 2, de inkább 2,20 méter szabad magasságra van szükség. Maga a galéria konstrukciója, faszerkezettel számolva, legalább 20 centiméter körüli vastagságot igényel. Felülre rendszerint fekvőhely kerül, de a gyerekeknek is legalább 1,60-1,80 méter magasság szükséges a zavartalan használathoz. Így összesen 2,00 + 0,20 + 1,60 = 3,80 méter összmagasság a minimum, amelyen belül egy ilyen – szükséggaléria” már jól megoldható, de inkább 4 méter a szükséges helyigény. Az ilyen, nagy belmagasságú régi lakás viszonylag ritka, így gyakran kényszerűségből csak – búvóteres” galériákat barkácsolnak össze. Ha a galéria szinte bútorszerű, olyan, mint egy nagyobb emeletes ágy, amit könnyedebb, konstruktív fém- vagy fa- szerkezete is kifejez, találkozhatunk az ilyen szükséggalériák között is követendő, jó megoldásokkal (4., 5. kép). Szép, formailag végiggondolt is lehet a kisebb összmagasságot igénylő, alul csak bútorként (szekrényként) hasznosított, érdekes, felső alvófülke. Itt a kettős ágy a vége felől közelíthető meg, és hullámos vonalvezetésű oldalkorlátja védi a fekvő embert a legurulástól, ezért kisebb magassággal is biztonságos (6. kép). Az eleve galériás térként tervezett, igényes nappali plusz galéria megoldások esetében fontos végiggondolni a használatot, a funkciót. Ezeknél gyakori, hogy a galéria a lakás felső szintjével összefügg, megközelítése is rendszerint onnan történik. Fontos szem előtt tartani az akusztikai, megvilágítási és fűtési problémákat. A galéria és az alsó tér között nagyfokú az áthallás. Ez lehet kellemes is, például ha a fenti tér és a nappali között igény a folyamatos kapcsolat. Zavaró azonban, ha az egyik szinten alvóhely van. Mindenképpen bútorozással együtt, a használati mód ismeretében terveztessünk ilyen galériás tereket. Másrészről a galéria lehet nagyon dekoratív, térgazdagító. Fontos, hogy a letekintéshez legyen elegendő távolság, és ne csupán a korlát mellett érzékeljük az alsó teret. A galéria megformálása is eleve hangulat- és stílusteremtő. Mennyire más a rusztikus, népies megoldású (1. kép) és az – újmodern” formavilágú galéria (2. kép). Mindkettő lehet igényes, de mindkettő más-más felfogású ház hangulatos eleme. Szintén tanulságos összevetni két igényes, galériás nappalit, ahol alul társalgó, felül könyvtár helyezkedik el: képeinken egy konzervatívabb, hagyományosabb megformálású (3. kép), valamint egy üvegtetős, sőt üveg járófelületű és korlátú, a fényt meghatározó elemként kezelő megoldást is bemutatunk (7. kép). E példák jól érzékeltetik, hogy a többszintesre tervezett terek a téralkotás gazdagabb lehetőségét nyújtják.
(A képek számai a nyomtatot kiadványban mérvadóak, itt nem helytállóak)
Hozzászólások