Ecsetelő

A tapasztalat szerint az embereknek 5-6 évente igényük van környezetük megváltoztatására. Mivel új lakás vásárlására nem mindenkinek futja, vagy új bútorokat vesznek, vagy átfestik a lakást: más színűre vagy valamilyen dekorációs festéssel – megbolondítják” egy kicsit.

 

 

Egy lakást általában akkor szoktak kifesteni, ha valaki beköltözik, ha esztétikailag nem megfelelő, változtatni szeretne rajta, ha penészedés, beázás vagy egyéb rongálódás történt, ha szeretné eladni. De festeni kell olyan nagyobb átalakításkor is, amikor az egyik falon például ajtót akarunk ütni. Nyilvánvaló, hogy ezt foltban javítani gyakorlatilag lehetetlen: legalább azt az egy falat, de ha már hozzáfogtunk, legjobb a szoba összes falát lefesteni. Ha a lakásban víz- vagy villanyszerelő dolgozik, elengedhetetlen lebontani a fal egy részét, ilyenkor is muszáj utólag javítani rajta. Ha valaki ela-dásra készít egy házat, két megoldás között választhat:: vagy nagyon olcsón készíti el (mert úgyis eladja), vagy nagyon szépen, de akkor megfelelő árat is kér érte.

 

Az idő romboló hatása
A legfőbb probléma, hogy az emberek általában megvárják, amíg teljesen elkoszosodik a lakás, a nagy átlag két évvel azután festi ki lakását, minthogy annak ideje lenne. Így azonban sokkal többet kell ráfordítani. Ha ötévente átfestünk egy lakást, lényegesen több pénzt, energiát takaríthatunk meg, mintha várunk vele húsz évet, amikor az egészet nullára le kell bombázni, és sokkal több energiát, időt belefektetni. Egyszerűen nem éri meg. Sokkal jobban járunk tehát, ha öt-hat évente megejtünk egy tisztító festést. Ezt abban az esetben is el kell végezni, ha a falakat mosható falfestékkel festették le. A mosható festék ugyanis nem azt jelenti, hogy nem kell utólag, öt-hat év múlva újrafesteni a lakást, hanem azt, hogy addig is tiszta környezetben élhetünk. Ha ugyanis nem mosható festéket teszünk föl a falra, a szennyeződést nem lehet eltávolítani róla: problémás helyek ilyen szempontból a villanykapcsoló vagy az ajtó környéke. Ha kisgyerek van a lakásban és összemaszatolja, -tapogatja a falat, nem lehet eltávolítani a koszt, ha a festék nem mosható.
Színesre szeretnénk
Elméletileg kipakolhatjuk az egész lakást, és lemoshatjuk a falakat, ebben az esetben gyakorlatilag majdnem olyanok lesznek, mint új korukban. Ha azonban képek vannak a falon, a nyomuk – színkülönbségben mindenképpen – megmarad, egyrészt a koszolódás, másrészt az UV-sugárzás eredménye-képpen. A beltéri festékeknek ugyanis nem olyan nagy az UV-álló képességük.
Jó tudni, hogy a festékek színe – mind a színesé, mind a fehéré – az évek során változik, módosul az UV sugárzás, illetve egyéb hatásokra, s ilyenkor az egy foltban történő javítás nem megoldható, az egész falat le kell kenni. A koszra rá lehet festeni ugyan, de felhólyagosodik, majd leválik. Vannak szükségállapotok, amikor meg lehet oldani ezt is, de semmiképp nem lesz hosszú életű. A színbeli eltérést ez esetben is tapasztalni fogjuk. A festékek között ugyanis jelentős alapa-nyagkülönbségek vannak. Minél jobb az alapanyag, annál jobb a festék színtartóssága is. Minél olcsóbb anyagot használ a gyártó, annál olcsóbb a festék, de annál rosszabb a tűrőképesség is, és minél drágább a festék, annál jobban tűri az időjárási viszontagságot, az egyéb körülményeket, hiszen a benne található kötőanyag is jobb minőségű.
Egy rosszabb minőségű termék nem jelent állandó minőséget. Létezik egy ún. tűréshatár, ami a rossz minőségű termékeknél nagyon nagy, a jobb típusú festékeknél viszont kicsi, tehát mindig azonos minőséget kapunk. Nem is szólva arról a fontos tulajdonságról, hogy mennyi egy jobb anyagnak és egy rosszabbnak a takaróképessége. Példának okáért: megeshet, hogy egy normál diszperziós festék egy év után már teljesen más színt mutat, mi több, ha ugyanolyan színű normál diszperziós festéket szeretnénk kikevertetni, mint tavaly, az esetek többségében már nem is tudják reprodukálni.
Folt hátán folt
A fal is, mint minden egyéb, természetes koszolódási folyamatnak van kitéve, bármennyire rendesen is takarítjuk a lakást. Ilyen szempontból az sem mellékes, hogy hol fekszik az otthon. Ha nagyon forgalmas úton található, ahol a légszennyeződés jóval magasabb, sokkal hamarabb végbemegy ez a folyamat. A fal koszolódását leghamarabb a sarkokban lehet észrevenni, ahol a levegő kicsapódik, vagy a mennyezet esetében olyan helyeken, ahol a levegő nem tud megfordulni.
Az egyik legkellemetlenebb hatása a nikotinnak van: sárgítja és barnítja a falakat, emellett tapad rajtuk. A dohányzás tehát nemcsak az egészséget károsítja súlyosan, de a falak színét is. Még olyan falfelületről is, ahol stabilan áll a festék és valóban lemosható, a nikotint csak súrolással lehet eltávolítani. A nikotinfoltok elrejthetők vízhígítású festékkel, de kizárólag speciális alapozás után, különben átsárgállnak a felületen. Kapható egyébként olyan festék, amivel le kell alapozni, és akkor valóban nem jön át a nikotinfolt.
beázott mennyezet
Ha a födémen beszivárog a víz, a betonból, az építőanyagokból kiold mindenfélét, és sárga foltot hagy maga után a mennyezeten. Ha lefestjük a beázási foltot, egy hónap múlva újra látható. Megfelelő alapozóval mindez a kellemetlen látvány kikerülhető. Zománcfestékkel (amely elméletileg szintén lefedi, és a festők előszeretettel használják is ezt az eljárást) nem ajánlatos ráfesteni, ugyanis a falfestéknek pontosan az a lényege, hogy valamennyire be kell szívódnia a falba. Ha azonban zománccal lekenjük, tökéletesen lezárja a felületet, és a falfesték megmarad ugyan, de ha akárcsak ráfújunk is, lepereg.
Fényeset vagy mattot?
A nagyon sima, fényes felületű festékek lassabban koszolódnak, ezeket azonban többnyire csak kórházakban szokták használni, mert jobban tisztíthatók. Lakások falfestésére nem ajánlott, mert túl fényes, esztétikailag nem szép látvány.
E festékekkel kapcsolatos sorozatunk későbbi részében részletesen foglalkozunk majd e témával, elöljáróban annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy egy festék attól matt, hogy nem teljesen sima a felülete, vannak benne kis rücskök. Nyilvánvalóan a szennyeződés ezekbe a rücskökbe jobban beleakad. Fényes festék esetében ezek a rücskök nagyon kicsik, vagy nagyon magas fényű festéknél gyakorlatilag nincsenek is, ezért lényegesen jobban tisztíthatók, hiszen nincs olyan rücsök, ahová lerakódhat a piszok. A nagyon fényes falfestékeket meglehetősen ritkán használják, de léteznek speciális magas fényű bevonatok, amelyek lakásban is használhatók éppen azért, hogy jobban tisztíthatók legyenek.
Nyílászárók kezelése
Ne csak a fallal törődjünk! A nyílászáróknak is van egy természetes sárgulási, kopási folyamata, ez az időciklus azonban eltér a falétól, hamarabb bekövetkezik. Egy gyengébb minőségű alkid zománc például egy-két éven belül besárgul, természetesen azonban a besárgulás attól is függ, hogy milyen az alapanyag. Ha a nyílászáró jó minőségű anyagból készült, akkor az akár 5-6 évig is megmarad szépen.
A fa nyílászárók esetében fontos, hogy beépítéskor azonnal lekezeljük, ennek hiányában már egy év múlva a fa szerkezete olyan változásokon megy át, amelyet a legszebb festékkel se lehet helyrehozni. A fémet például nem tanácsos, de lehet kezeletlenül hagyni, hiszen a rozsdát egyszerűen föl lehet csiszolni.
Magyarországon gyakori, hogy néha többször is kifestik a lakást anélkül, hogy a nyílászárókat újramázolnák. Ennek túlnyomórészt pénzügyi oka van, hiszen a nyílászáró előkészítése sokkal nehezebb, mint a falé, és a felület is jóval kisebb, ha pedig négyzetméterre számítják a festés-mázolást, a mázolással már nem alakulnak jól az árak. Nem kedvelt a mázolás továbbá azért sem, mert a mázolóanyagok oldószeresek, tehát kellemetlen a szaguk, s nálunk a legtöbben úgy festenek, hogy behúzódnak az egyik helyiségbe, amíg a többivel elkészülnek és így tovább.
A Tikkurilának vannak mind selyemfényű, mind magasfényű zománcfestékei, Magyarországon azonban egyre inkább a selyemfényű kerül előtérbe. Ahhoz ugyanis, hogy a magasfényű zománc jól mutasson az ajtón, a felületnek tökéletesen simának kell lennie.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop