Pataki Katinak, a Magyar Televízió népszerű műsorvezetőjének bel-budai otthona fiatalos és lendületes személyiségről árulkodik. A lakás színvilága és meleg fényei tükrözik a bentlakók harmonikus lelkivilágát és életszeretetét.
– Vidéki városban nőttem fel, és máig nem sikerült megbarátkoznom a vastag falú, körfolyosós klasszikus pesti házakkal. Hat évvel ezelőtt, amikor belevágtam az otthonkeresésbe, rengeteg lakást megnéztem.
– Az ódon pesti házakban is?
– Természetesen. Volt, hogy egy lakás nagyon tetszett, de a ház kapujától a bejárati ajtóig vezető út borzasztó volt. Ha egy lépcsőház nem jó szagú, lerobbant, kellemetlen érzés oda nap mint nap hazamenni. Több mint egy év nézelődés után aztán egy barátom segítségével találtam rá erre a lakásra, amely viszonylag új, kilenc éve épült házban van.
– Rögtön beleszerettél? – Amikor először megláttam, nem nagyon tetszett. Az igazat megvallva, rémes volt: tele ajtóval, egy lakótelepi panellakásra emlékeztetett. Három dolog azonban megfogott benne. A budai hegyekre néző csodálatos panoráma, a ház alatti teremgarázs, és az, hogy egyetlen derékszög sincsen benne, tele van ficakkal. Ez utóbbi egy kicsit megindította a fantáziámat.
– Szóval a vonzó ficakok miatt vetted meg.
– Valóban nagy szerepet játszottak a döntésemben. Első lépésben jó pár falat kibontattam, megszüntetve az ajtók nagy részét. Az előszobát, nappalit, étkezőt és a konyhát egybenyittattam. Akkoriban még egyedülálló voltam, így a két hálószoba egyikét, amely most Flóra gyerekszobája, gardróbként használtam. Úgy éltem itt a hetven négyzetméteren, mint egy igazi királykisasszony. Onnét tudtam, hogy sikerült kellemes, barátságos hangulatú otthont kialakítanom, hogy elkezdtek hozzám feljárni a barátaim, és szívesen időztek itt.
– Nagyon kellemes a lakás színvilága.
– Egy hangulatos szín felöltözteti a lakást. A fehér falakkal olyan meztelen volt minden, ezért választottam a nappaliba a mályva-, a hálószobába pedig a púderszínt. A gyerekszobát Flóra születése előtt festettük ki erre a zöldeskék színre. Egy héten át szaladgált utánam a festő a televízióba, kezében a festékes vödörrel, különböző színeket mutatva, mire végre rábólintottam erre az árnyalatra. Aztán mikor elkészült, nagyon nehezen barátkoztam meg vele.
A polcokat és szekrényeket egy asztalossal kellett elkészíttetni, mert egyetlen derékszög sincs a lakásban, így a készen kapott bútorok sehová sem passzíthatók. Amikor rátaláltam és leterítettem a nappaliba ezt a szőnyeget, melyben a bútor zöldje és a fal színe egyaránt megtalálható, akkor állt igazán össze a szoba. Addig valahogy minden bútordarab külön életet élt, a szőnyeg olvasztotta össze őket egy egységgé. Én a modern bútorok és a használható lakás híve vagyok, melynek minden egyes szegletében zajlik az élet. Nagyon szeretem a tárgyakat, és lelkesen gyűjtöm is őket, de sajnos lassan kinőjük a lakást. A hely szűke miatt igyekszem meghúzni a határt a gyűjtésben. A tárgyak mellett van néhány nagyon kedves képem, melyeket öcsémtől, Pataki Gábortól, és televíziós kollégámtól, Szerényi Gábor grafikusművésztől kaptam ajándékba. Amióta férjhez mentem és megszületett a kislányunk, ránk férne még harminc-negyven négyzetméter, hogy kényelmesebben elférjünk.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások