Dekortippek

Kerti lugas görbefából

A természetes formákból való alkotás különleges módja az önkifejezésnek. Nemcsak az alkotás szellemi, érzelmi folyamatában veszünk részt, hanem szó szerint érintkezésbe kerülünk, szövetkezünk a természet erőivel. Ahogy kihangsúlyozzuk egy ág formáját,vagy egy kódarab viharvert felületét, egy ősi hagyományt teremtünk újjá. A görbefabútor-készítés lehetőséget ad arra, hogy a nyers, természetes formákkal érintkezzünk. Mindenki alkothat és szépséges formákat hozhat létre a saját egyéni módján. feltalálóvá válunk. Egyre többet tudunk meg a fákról és saját magunkról.

Adventi készülődés

November az elmúlás, a nyugalomba vonulás ideje. Az elmúlt Mindenszentek napját kivéve egyetlen jelentősebb eseménnyel sem bír, aztán jön a december - mikulás, karácsony, szilveszter, és az év végi hajtás a munkahelyeken. Mit is csinálhatnánk otthonunkban az egyre hosszabbodó sötét órákban, amivel előre megkönnyíthetjük saját dolgunkat - Például elkészíthetjük az Adventi díszeket, amelyek, ha jól sikerülnek, karácsonykor is szépek, nem kell új dekorációval bíbelődnünk. Összeállíthatjuk a Mikulás-ajándékokat is, hogy ne az utolsó pillanatban vegyünk egy bolti egyen csomagot csemeténknek, hiszen ugyanazt kapja a szomszéd nénitől és a rokonoktól is. Készíthetünk gyertyákat, gyertyadíszeket a sötét esték hangulatossá tételére, de akár még ajándéknak is megfelelnek. Az ajándékok megvásárlása különben is sok fejfájást okoz, tehát legjobb, ha ezt is ekkorra időzítjük

Virág lepke

Majd mindnyájan gyűjtünk valamit, vízparti nyaralás közben összeszedjük a szép kagylókat, köveket, eltesszük a maradék gyöngyöket, gombokat, a nagymama fiókjából a régi csipkét, fonalat. E tárgyak kedvesek számunkra, sajnáljuk kidobni őket, hátha egyszer jó lesz valamire" alapon egyik helyről a másikra rakosgatjuk őket. Íme, egy jó ötlet, és máris újjászülethetnek apróságaink.

Jeges csodák, terméskoszorúk

Ha felidézzük magunkban a gyermekkort, hogy mit szerettünk a legjobban a télben, mindenkinek eszébe jut egy kép: a hófúvás után lassan elcsendesedik a táj, a nap szikrázó fénnyel világítja meg a kopasz fatörzseket, a gyümölcsbokrok ágai csillognak a hidegben. Az ilyen téli hófúvások után az ember néhány pillanatra rácsodálkozik a világra, arra, hogy a természetnél senki sem tud csodálatosabb mesterművet alkotni. Az ilyen csodák maguktól történnek meg, de mi is imitálhatjuk a természeti folyamatokat.

Õszi színfoltok

A patchwork - magyarul foltvarrás - eredetileg Amerika népművészete. Népszerű formája világszerte elterjedt kézimunka. Egyik legrégibb motívumát, a juharlevelet mutatjuk be, mely olyan egyszerű, hogy egy kezdő is belevághat rongyos zsákja tartalmának, hogy egy párnát varrjon a maga vagy szerettei örömére. Több idővel rendelkezők faliképet vagy takarót tervezhetnek ezzel a blokkal.

Emlékek, toboz keretből

Mai csillogó-villogó világunkban igazi gyöngyszemet kínálunk ügyes kezű olvasóinknak. Ennél kedvesebb, meghittebb ajándékkal nehéz meglepni szüleinket, nagyszüleinket, különösen ha az ünnepekre nem tud egybegyűlni a család, ők távol tőlünk, talán már magányosan élnek. Ezekkel a fenyőfadíszekkel felidézhetjük a családi eseményeket - minden kép egy-egy történet -, akár a nagyszülőkig visszamenően. Használjuk fel a régi családi fotókat, amikor nagymamánk, nagypapánk, édesanyánk, édesapánk még bennünket ringatott, majd az iskolás évek eseményeit, az unokák születését. Ezek az emlékek minden szülő, nagyszülő számára a legszebbek, megunhatatlanok, s biztosan egyediek.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.