Az angyalok néha láthatók

Az angyalok néha láthatók

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy építész üzemmérnök, aki elsajátította a kerámiakészítés, kosárfonás, famegmunkálás mesterségét is. Amikor már varázsolni tudott, újabbnál újabb játékokat hozott elő a műhelyéből, ahol azóta is fortyognak a kemencék és az ötletek. 1991-ben tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd a Kosbor Kézműves Műhelynek, a Kiss Áron Játék Társaságnak és a kecskeméti Játék Céhnek. Négy alapanyag - fa, nád, porcelán, textil - kombinációjából hozza létre játékait, melyek alapvetően egyik kézműves vagy iparművész szakmához sem tartoznak.

 

 

Markó Krisztina játékait nemrég egy elegáns üzlet kirakatában láttam meg. Rácsodálkoztam az igényesen megmunkált egyedi darabokra, szinte még érződött rajtuk az alkotó kéz melege. Fekete és fehér bárányai magukra vonták a figyelmemet, szép, fonott kosárkákban üldögélve talán nem is annyira a vevőket, mint inkább az angyalokat várták. (Ki más terelgethetné őket ezekben a napokban?) Az angyalok viszont még csak készülődtek - bár sietve - Krisztina műhelyében. Mert hamarosan magam is oda igyekeztem, és a Csipke utcában megnyílt előttem egy különös műhely, meseország kapuja. Az angyalok közül néhányan már arany szárnyakkal fölszerelve és mezítláb vártak a sorukra a nappaliban, mások körhintában ültek vagy libikókáztak felhőtlen örömmel, nem sejtve, mi munka vár most rájuk, hogy a felhőkből - azaz megteremtőjük kezei közül - előmerészkedtek. A lakás minden zugában porcelánbabák, bölcsők, ringlispíl, kacsalábon forgó vár, mosolygós királylány, tölcsérbábok, légballonok, kék madarak, gyönyörű bababútorok és gondosan bepólyált porcelán Jézuskák. A kanapén pedig, éppen mellettem, egy különös vár, ahonnét a pegazusok, ezek a szárnyas lovak ki - és berepülnek, keringenek az épület tornya fölött. Õk a mitológiai lények, a költői tehetség és ihlet jelképei. Nem egészen a gyerekek játékai, mert ez a darab, sok társával együtt, talán már nem is játék, inkább műalkotás, szokatlanul eredeti ötlet. Elszállásolásukra pedig Krisztina csak ennyit mond: - Végül nekik is kell valahol lakniuk! Nem?

 

- Az építész üzemmérnök vajon miért és főleg hogyan lett gyermekjáték-készítő - - kérdezem, amint beteltem a szemlélődéssel.

 

- Annak örültem, ha nagy ünnepeken valami szerethető játékot kapok - fordul felém Krisztina, és abbahagyja a munkát. - Olyan pici babát például, amellyel aludni lehet. Aztán egyszer, hatéves lehettem, nem kaptam semmi mást, csak édességet. Nagyon csalódott voltam, csináltam hát magamnak egy babát. Arra a boldogságra, hogy ezt én hoztam létre, ma is emlékszem. És ettől kezdve mindig ügyeskedtem valamit. S bár más szakmát választottam, azért amire az ember való, ahhoz visszakanyarodik, akármennyire más irányba is indult.

 

A kosárfonást tanulta meg először, vagy tizenöt évvel ezelőtt, itt, Pesten, egy öreg falusi mestertől, aki még ismerte az anyag lelkét. Mára valahogy erre egyre kevesebben képesek. Ez a szép, fehér, finom szálú lián távol-keleti növény, s a szállítás miatt olyan drága. A kosárkészítés magával hozta a következő lépést, hisz a kosarakba valamit tenni kell. Mondjuk, a kedvenc állatunkat, a szelídség és a harmónia szimbólumát: a bárányt. Megmintázás után ki kellett égetni őket ezerkétszázötven fokon. Az izzó kemencébe a kémlelőnyíláson belesett az izgatott alkotó, mert az első égetés nagy feszültséggel jár, és abban az izzásban egy bárányfej mosolygott rá. Ez volt számára a jel, hogy ezt kell csinálnia.
A madarak későbbi téma, agyagból, félporcelánból megmintázva. Kis rudakon hintáznak, nyitott vagy zárt kalitkákban, s szinte valamennyinek kék a színe.
Nem tudom, ma arról ismert-e a kék madár, hogy a boldogság szimbóluma - Mintha a belga drámaíró, Maeterlinck kiment volna a divatból. Az azonban bizonyos, hogy a boldogságot, amíg ember él, kergetni fogjuk, és az odébb is illan, amint elérnénk. Markó Krisztina kék madarai is ezt az ábrándot idézik, de mintha biztatnának is, hogy ellenére tegyünk ennek a cudar világnak.
S hogy miért fonta a legmunkásabb darabokat, a várakat - Különös, de önmagának, védelemül, életének nehéz időszakában. Amikor éjszakánként azt álmodta, hogy hiába csukja be az ajtókat és ablakokat, hiszen az ellenség már benn van, nappal várakat kezdett - építeni". Ezekhez a kis műremekekhez szükséges volt már az építészi felkészültsége is. A legnehezebb feladatot a kacsalábon forgó mesevár jelentette. Mert amint a mesében, úgy itt is, a várnak forognia kell a saját tengelye körül: stabil, terrakotta kacsalábon, ami közönséges fazekas alapanyagból készült, hogy jól megtartsa a várat. A látvány lenyűgöző. Ám ahogyan forgatjuk, vele együtt kezd forogni az idő, előperdül a legrégibb múlt: a nagymama, a szülőfalu, a havas karácsonyok, az őrangyalok, akik mindig vigyáztak ránk.
- Mit jelentenek számodra az angyalok - - kapcsolok át hirtelen a jelenbe.
- Csak azt és annyit, mint mindenkinek. Én hiszem, hogy az angyalok közöttünk járnak. Engem többször megsegítettek, mert úgy érzem, bárki lehet angyal, aki jót cselekszik. Ha olyan emberrel találkozom, aki ad egy lökést az életemhez, akkor biztosan tudom, ő az angyal. Azt hiszem, mindenki találkozott már ilyen hétköznapi angyalokkal. Valamennyien az utca emberei, a szárnyuk nem látszik, de hogy angyalok, az bizonyos. Mert az angyal igen furcsa realitás: benned van, mert benned is teremtődött. A gyerekkori őrangyal az más. Édesanyám mondta: ne félj, ő ott ül az ágyad szélén a sötétben. Én szerettem volna meglesni, és becsuktam a szemem, de csak félig, hogy azt higgye, már alszom, és így megláthatom. De sose sikerült.
Én magam is így voltam vele. Nem gondoltam, hogy egyszer közel kerülhetek hozzá, és így karácsony táján, a Csipke utcában föl is kereshetem, hogy írjak róla.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}