Az angyalok néha láthatók

Az angyalok néha láthatók

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy építész üzemmérnök, aki elsajátította a kerámiakészítés, kosárfonás, famegmunkálás mesterségét is. Amikor már varázsolni tudott, újabbnál újabb játékokat hozott elő a műhelyéből, ahol azóta is fortyognak a kemencék és az ötletek. 1991-ben tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd a Kosbor Kézműves Műhelynek, a Kiss Áron Játék Társaságnak és a kecskeméti Játék Céhnek. Négy alapanyag - fa, nád, porcelán, textil - kombinációjából hozza létre játékait, melyek alapvetően egyik kézműves vagy iparművész szakmához sem tartoznak.

 

 

Markó Krisztina játékait nemrég egy elegáns üzlet kirakatában láttam meg. Rácsodálkoztam az igényesen megmunkált egyedi darabokra, szinte még érződött rajtuk az alkotó kéz melege. Fekete és fehér bárányai magukra vonták a figyelmemet, szép, fonott kosárkákban üldögélve talán nem is annyira a vevőket, mint inkább az angyalokat várták. (Ki más terelgethetné őket ezekben a napokban?) Az angyalok viszont még csak készülődtek - bár sietve - Krisztina műhelyében. Mert hamarosan magam is oda igyekeztem, és a Csipke utcában megnyílt előttem egy különös műhely, meseország kapuja. Az angyalok közül néhányan már arany szárnyakkal fölszerelve és mezítláb vártak a sorukra a nappaliban, mások körhintában ültek vagy libikókáztak felhőtlen örömmel, nem sejtve, mi munka vár most rájuk, hogy a felhőkből - azaz megteremtőjük kezei közül - előmerészkedtek. A lakás minden zugában porcelánbabák, bölcsők, ringlispíl, kacsalábon forgó vár, mosolygós királylány, tölcsérbábok, légballonok, kék madarak, gyönyörű bababútorok és gondosan bepólyált porcelán Jézuskák. A kanapén pedig, éppen mellettem, egy különös vár, ahonnét a pegazusok, ezek a szárnyas lovak ki - és berepülnek, keringenek az épület tornya fölött. Õk a mitológiai lények, a költői tehetség és ihlet jelképei. Nem egészen a gyerekek játékai, mert ez a darab, sok társával együtt, talán már nem is játék, inkább műalkotás, szokatlanul eredeti ötlet. Elszállásolásukra pedig Krisztina csak ennyit mond: - Végül nekik is kell valahol lakniuk! Nem?

 

- Az építész üzemmérnök vajon miért és főleg hogyan lett gyermekjáték-készítő - - kérdezem, amint beteltem a szemlélődéssel.

 

- Annak örültem, ha nagy ünnepeken valami szerethető játékot kapok - fordul felém Krisztina, és abbahagyja a munkát. - Olyan pici babát például, amellyel aludni lehet. Aztán egyszer, hatéves lehettem, nem kaptam semmi mást, csak édességet. Nagyon csalódott voltam, csináltam hát magamnak egy babát. Arra a boldogságra, hogy ezt én hoztam létre, ma is emlékszem. És ettől kezdve mindig ügyeskedtem valamit. S bár más szakmát választottam, azért amire az ember való, ahhoz visszakanyarodik, akármennyire más irányba is indult.

 

A kosárfonást tanulta meg először, vagy tizenöt évvel ezelőtt, itt, Pesten, egy öreg falusi mestertől, aki még ismerte az anyag lelkét. Mára valahogy erre egyre kevesebben képesek. Ez a szép, fehér, finom szálú lián távol-keleti növény, s a szállítás miatt olyan drága. A kosárkészítés magával hozta a következő lépést, hisz a kosarakba valamit tenni kell. Mondjuk, a kedvenc állatunkat, a szelídség és a harmónia szimbólumát: a bárányt. Megmintázás után ki kellett égetni őket ezerkétszázötven fokon. Az izzó kemencébe a kémlelőnyíláson belesett az izgatott alkotó, mert az első égetés nagy feszültséggel jár, és abban az izzásban egy bárányfej mosolygott rá. Ez volt számára a jel, hogy ezt kell csinálnia.
A madarak későbbi téma, agyagból, félporcelánból megmintázva. Kis rudakon hintáznak, nyitott vagy zárt kalitkákban, s szinte valamennyinek kék a színe.
Nem tudom, ma arról ismert-e a kék madár, hogy a boldogság szimbóluma - Mintha a belga drámaíró, Maeterlinck kiment volna a divatból. Az azonban bizonyos, hogy a boldogságot, amíg ember él, kergetni fogjuk, és az odébb is illan, amint elérnénk. Markó Krisztina kék madarai is ezt az ábrándot idézik, de mintha biztatnának is, hogy ellenére tegyünk ennek a cudar világnak.
S hogy miért fonta a legmunkásabb darabokat, a várakat - Különös, de önmagának, védelemül, életének nehéz időszakában. Amikor éjszakánként azt álmodta, hogy hiába csukja be az ajtókat és ablakokat, hiszen az ellenség már benn van, nappal várakat kezdett - építeni". Ezekhez a kis műremekekhez szükséges volt már az építészi felkészültsége is. A legnehezebb feladatot a kacsalábon forgó mesevár jelentette. Mert amint a mesében, úgy itt is, a várnak forognia kell a saját tengelye körül: stabil, terrakotta kacsalábon, ami közönséges fazekas alapanyagból készült, hogy jól megtartsa a várat. A látvány lenyűgöző. Ám ahogyan forgatjuk, vele együtt kezd forogni az idő, előperdül a legrégibb múlt: a nagymama, a szülőfalu, a havas karácsonyok, az őrangyalok, akik mindig vigyáztak ránk.
- Mit jelentenek számodra az angyalok - - kapcsolok át hirtelen a jelenbe.
- Csak azt és annyit, mint mindenkinek. Én hiszem, hogy az angyalok közöttünk járnak. Engem többször megsegítettek, mert úgy érzem, bárki lehet angyal, aki jót cselekszik. Ha olyan emberrel találkozom, aki ad egy lökést az életemhez, akkor biztosan tudom, ő az angyal. Azt hiszem, mindenki találkozott már ilyen hétköznapi angyalokkal. Valamennyien az utca emberei, a szárnyuk nem látszik, de hogy angyalok, az bizonyos. Mert az angyal igen furcsa realitás: benned van, mert benned is teremtődött. A gyerekkori őrangyal az más. Édesanyám mondta: ne félj, ő ott ül az ágyad szélén a sötétben. Én szerettem volna meglesni, és becsuktam a szemem, de csak félig, hogy azt higgye, már alszom, és így megláthatom. De sose sikerült.
Én magam is így voltam vele. Nem gondoltam, hogy egyszer közel kerülhetek hozzá, és így karácsony táján, a Csipke utcában föl is kereshetem, hogy írjak róla.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.