Nem könnyű megítélni, mi várható az építőanyagárak piacán a következő időszakban. Az energia- és a nyersanyagárak emelkedése drágulást vetít előre, ugyanakkor a kereslet csökkenése okán joggal számíthatnának a vevők arra, hogy a nagyobb verseny miatt mérséklődnek az árak. A gyártók szerint ez illúzió, a minőséget meg kell fizetni. A keresletcsökkenés meglátásuk szerint leginkább azzal az előnnyel járhat, hogy némiképp tisztul a piac.
Alaposan megcsappant a kereslet az építőanyag iránt az elmúlt hetekben-hónapokban a kereskedők tapasztalata szerint. Nemigen mernek belevágni nagyszabású építkezésekbe a magánerős családi házak építtetői, s érzékelhetően apadt a mennyiségi igény a többlakásos lakóépületek fejlesztői, illetve kivitelezői részéről is. A helyzet a várakozások szerint a következő időszakban tovább fokozódik, különösen az utóbbi szegmensben. Vajon hogyan vélekednek a kialakult helyzetről és a jövőről az építőanyag-gyártók?
Leier: nem az ár a kedvszegő
A Leier Kft. ügyvezetője, Komlós Andor szerint nyilvánvaló, hogy a gazdasági válság visszafogja a költekezési kedvet, s az emberek sokkal nehezebben és lassabban szánják rá magukat a család számára sok kiadással járó építkezésre, lakásvásárlásra. Ugyanakkor a kereslet csökkenése ellenére sem halogatható a végtelenségig a drágítás, hiszen az energia- és az alapanyagok árának emelkedését nem tudják egy az egyben lenyelni a gyártók. Többet kell fizetni a gázért, a betonért és egy sor más dologért, ezt pedig be kell építeniük az árakba a cégeknek. Az ügyvezető igazgató szerint egyébként nem az építőanyagok árának nagysága rettenti vissza a fogyasztókat a vásárlástól, sokkal inkább a finanszírozási nehézségek teszik őket óvatosabbá. Aki nem kap hitelt, vagy túlságosan magas lenne a rárakódó kamat, az elhalasztja a költözést az építőanyagok piacának feltérképezése nélkül. Aki pedig belevág, azt nem riasztja meg, ha valamivel többet hagy ott a pénztárnál.
Tondach: sok a versenytárs
Kató Aladár, a Tondach Magyarország vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már az elmúlt két évben visszaesést kellett elkönyvelni az ágazatban. Idén fokozódott a helyzet, s nemcsak az épülő lakások számának mélyrepülése, hanem az eloszlása sem kecsegtet a cserépgyártók számára sok jóval. Az elmúlt időszakban ugyanis egyre kevesebben szánják rá magukat arra, hogy egy- vagy kétlakásos házakat építsenek, ez pedig visszaveti a kerámiacserép forgalmát. Sokat ront az építőanyag-gyártók helyzetén a reálbér csökkenése, ami nemcsak a lakásvásárlás elhalasztására készteti a családokat, hanem emiatt kitolják a felújítást is.
Egyre több cég lépett piacra a nem kerámia tetőcserepek területén, így már a 2005 és a 2006-os években árverseny kezdődött – ez mostanra begyűrűzött a kerámia cserepek területére. A sok versenytárs miatt a növekvő energia- és a nyersanyagköltségek ellenére sem emelkedtek az árak, vagy ha igen, akkor is csak minimális mértékben. Hasonlóképpen alig-alig érvényesíthető a piaci árakban a 2008-as drasztikus energia-áremelés is. Kató Aladár meglátása szerint a megoldás a termékinnovációban és a termékpozícionálásban rejlik. A magasabb minőségű, korszerű termékek iránt továbbra is nagy a kereslet a piacon, akár magasabb áron.
Baumit: megbillent a piac
Súlyos helyzet alakult ki a piacon – szögezte le Illy Gábor. A Baumit Kft. ügyvezetője szerint túlságosan rugalmatlanná vált a kereslet, a kínálati oldalon pedig fölösleges gyártói kapacitások halmozódtak fel. Nemcsak a vásárlási kedv csappant meg, hanem a felújítási éppúgy megtorpant, aminek nyomán a megrendelések mennyisége drasztikusan visszaesett. Keresletbővülésre pedig a jelenlegi világgazdasági és pénzügyi helyzetben nem lehet számítani, a döntésképtelenség uralkodik el, s az nem kedvez a forgalomnak. Ennek nyomán szinte törvényszerűen léptek piacra egyes gyártók extra árengedményekkel, ami mára olyan méreteket öltött, hogy egyfajta „árlyukként” funkcionál Magyarország. Talán ez alól csak a polisztirol hőszigetelőlap, a tégla és a cement piaca kivétel. A helyzet odáig fajult, hogy ma már hiába adnak engedményeket a cégek, attól még nem növekszik a forgalmuk.
Éppen ezért a szakember meg van győződve arról, hogy értelmetlen lefelé tolni az árakat, hiszen attól nem remélhetnek bevételnövekedést a gyártók. Ugyanakkor szembesülniük kell többletkiadásaikkal, azt kell tehát mérlegelniük, hogy fölfelé srófolhatják-e az árakat. A mostani megbillent piacon ez aligha valószínű. Egyes kisebb gyártóknak emiatt húsbavágó kérdés lehet a kereslet és a kínálat alakulása, s könnyen lehet, hogy a minőségromláshoz vezető utat választják. Ilyen súlyos piaci körülmények között bizonyos termékkörökben elfogadott gyakorlat ez, noha Illy Gábor ellenzi ezt. Mint mondja, cégük sokkal inkább a minőségben hisz. Építőanyag vásárlásakor ezért nem kizárólag az árat kell nézniük a vevőknek, hanem sokkal alaposabban utána kell járniuk a minőségnek is.
Eltűnt a középréteg?
Az egyik nagy építőanyag-gyártó cég illetékese azonban némiképp másként ítéli meg a kialakult helyzetet. Elismeri ugyan, hogy a pénzpiaci helyzet okozta bizonytalanság a kereslet mélyrepüléséhez vezet, ám hangsúlyozza, a vevők és a megrendelések elmaradása nem most kezdődött. Nagyjából három éve markáns visszaesés mutatkozik az ágazatban, s noha ezt könnyű a válságra visszavezetni, hiba lenne csupán ezt az összefüggést látni. A szakember szerint sokkal inkább a középréteg eltűnése, és azzal együtt a minőségi családi házas építkezés visszaszorulása áll a háttérben. Továbbá az a tény, hogy a tömegpiacon, a soklakásos házak építése terén eluralkodott az a gyakorlat, hogy aki nem magának épít, annál nem számít a minőség, kizárólag az ár.
Hozzászólások