Cserépkályha-kiállítás

Környezetbarát töltőállomás
Elérhető álomfürdőszoba?
Opera, UHD, Samsung

A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Ipartestülete 2011. február 25-26. között rendezi meg VI. országos találkozóját és kiállítását a CEU Konferenciaközpontban (1106 Budapest, Kerepesi út 87.). A konferencia idején és helyszínén 30 gyártó, importőr és forgalmazó cég állítja ki kályha- és kandallóépítéshez szükséges anyagait (csempe, ajtók és segédeszközök).

 

Az ipartestület hatodik országos találkozóra 120 cserépkályhást, kandallóst és kemenceépítőt várnak, bízva abban, hogy a szakma talpon maradása, fejlesztése a megrendelők érdekeit is szolgálja.

PROGRAM

2011. február 25. (péntek)

9,30 óra:
* Megnyitó
* Az országos szakmai ipartestület helyzete, a kisvállalkozások működését alakító szabályozók hatása, aktuális feladatok
Előadó: Herczku Gyula ipartestület elnöke

9,50 – 10,30 óra:
* Az Iparkamara megváltozott helyzete, a szakképzési rendszer aktualitásai
Előadó: Fekete Balázs elnök, BKIK Kézműipari Tagozat

10,30 – 11,00 óra:
* A teljes ház fűtése a cserépkályha, a kandalló, a gázfűtés és a napenergia összekapcsolásával. Előnyök, hátrányok
Előadó: Baumann Mihály

11,00 – 12,00 óra:
* Az új kéményszabvány
* Égéslevegő ellátás lehetőségei

12,00 – 13,30 óra:
* Ipartestületi közgyűlés
* Ebéd

13,30 – 14,00 óra:
* Szabványokról, szabadalmakról, törvényekről
Előadó: Haszmann Iván tudományos osztályvezető, ÉMI Kht.

14,00 – 16,00 óra:
* Szakmánk jövője
* Cégbemutatók

2011. február 26. (szombat)

9,00 – 9,30 óra:
* Az IPOSZ terve 2011-ben, a szakképzés aktuális helyzete
Előadó: Géresi József alelnök, IPOSZ

9,30 – 13,00 óra:
* Előadások, tanulságos esetek, információk az ipartestülethez tartozó kisvállalkozások működését alakító szabályozókról

14,00 – 16,00 óra:
* Kerekasztal beszélgetés a szakmák hat területéről
* Zárszó

A Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -Gyártók Országos Ipartestülete kialakította véleményét a kályha- és kandallóépítéssel kapcsolatos aktuális problémákról, az alábbiak szerint.

A szakszerűtlenül megépített és működtetett tüzelőberendezés gazdaságtalan, nem hatékony, a fűtés környezetszennyező, energia pazarló, élet- és tűzveszélyes. Ezért kiemelt fontosságúnak kell lenni, hogy ezt a tevékenységet csak megfelelően képzett, gyakorlott szakemberek végezhessék, ellenőrzött módon. Ez ma sajnos nem valósul meg.

 

Javaslataink:
1. A szakképzés megújítása, megfelelő, korszerű tananyag kidolgozása, gyakorlat orientált oktatás (folyamatban a tananyag kidolgozása).
2. A jelenlegi felnőtt képzés átgondolása, mert most dolgozni nem tudó, részben valótlan igazolásokkal vizsgázó emberek kerülnek ki az OKJ-s tanfolyamokról.
A felnőtt képzésben végzettséget kapóknak is el kell érni a szakképzésben végzettek tudásszintjét, nincs kétféle tudás alapján egyenlő bizonyítvány.
3. Iparengedélyt csak megfelelő, igazolt gyakorlatot (min. 3 év) szerzett szakember kaphasson vállalkozói szakvizsgával, illetve mestervizsgával.
4. A fekete-, kontár munka elleni küzdelem: káros a megrendelőnek meg az államnak is. Képzettség és iparengedély nélkül végzett munkára nincs garancia, és az építőmester sem érhető el.
5. Az a megrendelő, aki számla nélkül dolgoztat, minősüljön fekete munkáltatónak, és fizesse a büntetést, + áfát, mert ő dönt, hogy kinek, milyen formában adja ki a munkát.
6. A vagyon- és életbiztonság növelhető lenne, ha a kéményseprők kötelezően kérhetnék a beépített tüzelőberendezés műbizonylatát, amelyet csak regisztrált szakember állíthat ki. Ennek hiányában a tüzelőberendezés lezárandó. A meglévő készülékek felülvizsgálandók.
7. Kötelező szakmai ipartestületi tagság, regisztráció.
8. Szakmai, etikai irányelvek, iránydíjak kidolgozása a szakmákra.
9. IPOSZ, iparkamarák és a szakmai ipartestületek közötti feladatmegosztás.
10. Szakértői tevékenység megoldása.

Jelenleg azokban a szakmákban, amelyekben nincs felsőfokú szakképzés, nincs igazságügyi szakértő sem, így a vitás ügyek eldöntése nagyon problémás (pl. bíróság, fogyasztóvédelem). Kényszerből más, esetleg némileg rokon ágazatból rendelnek ki szakembert.

Megoldás: az ipartestületek jelöljenek ki a legtapasztaltabb embereik köréből eseti szakértőket, amelyek regisztrálva lennének és így elérhetőek a hatóságok, intézmények részéről.

Pozitívumok
A szakképzés anyagának kidolgozására felkérték az ipartestületeket is, így valószínűleg megfelelő aktuális tudást biztosító oktatás lesz bevezetve.

Az ipartestületek szakmai munkájára a szakemberek szerint is szükség van, ezt bizonyítja, hogy ipartestületünk, a MACSOI önszerveződés útján 6 éve működik önerőből. Szakmai napokat szervez, újságot ad ki, és több országos szervezettel működik együtt (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Szabványügyi Testület, IPOSZ, Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete), és tagja a nemzetközi kályhás szövetségnek, a VEUKO-nak is.

fotó: www.moczokkandallo.hu 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop