Cserépkályha, lépésről lépésre

A cserépkályha nemcsak otthonunk dísze, hanem a mai, egyre dráguló energiaárak mellett fontos, hogy kevés tüzelővel tartós meleget adjon, minél jobb hatásfokkal üzemeljen, és a füstgázok minél kevesebb káros anyagot bocsássanak a környezetbe.

Ha valaki úgy dönt, hogy otthonába cserépkályhát építtet, a mesterrel a következő kérdéseket kell megbeszélnie:
–    Egy szobát vagy több helyiséget szeretne vele fűteni?
–    A cserépkályhát kiegészítő vagy fő fűtésként akarja-e használni?
–    Mivel szeretné fűteni? Fával, szénnel, gázzal stb.?
–    Milyen a ház, a nyílászárók szigetelése?
–    Milyen a kémény átmérője, illetve a huzat? (Ebben a kéményseprők segítenek.)

Ezeknek az adatoknak a birtokában kiszámítható, hogy milyen nagyságú cserépkályhát kell építeni a fűtendő helyiségbe.

Forma, csempe

A következő lépés a kályha formájának, a csempe mintájának és színének kiválasztása. A nagy szériákat ontó kályhagyárak bezárásával a kisüzemek egyedi kívánságokat is figyelembe vevő, nagyon szép és igen gazdag választékkal állnak az építtetők rendelkezésére. Biztosítva azt, hogy a cserépkályha az otthon szép „bútordarabja” legyen. Színekben is rendkívül nagy a kínálat, sőt a most divatos feng shui elterjedésével gyakran előfordul, hogy egy kályhánál más árnyalatú a párkány, a csempe, a talpazat illetve a padka, de az összkép mégis harmonikus lesz.

Tűztér, ajtó, kémény

Ha a kályha külső formájának terve elkészült, akkor következik a szakmunka, melyhez természetesen tűzálló anyagokat, samottot, illetve tűzálló habarcsot használunk, a tűztérnél 6 cm-es vastagságban, a kémény felé pedig vékonyodva. Az ajtók a tömör, öntött vastól kezdve a látványos üvegig szintén nagy választékban állnak a megrendelők rendelkezésére. A tűztér és a járatok méretezése döntő fontosságú, hogy minél több meleg maradjon a szobában, azt a kályha minél tovább tartsa (egy jól méretezett kályhánál 24 óra), és minél kisebb legyen a károsanyag-kibocsátás. A különböző fűtésmódoknak és kályhaméreteknek más és más a huzatigényük, de a legjobban használhatóak a 180-as átmérőjű Schiedel-kémények. Természetesen a kémény készülhet más anyagokból is, de fontos az előírások betartása, például átmérő, magasság, a samott béléscső vagy ennek hiányában a sima, tökéletes belső vakolás.

Beüzemelés

Ha mindezek figyelembevételével a cserépkályha mindenki megelégedésére elkészült, a fűtés megkezdése előtt még ki kell azt szárítani. Ez nem jelent mást, mint hogy nyitott kályhaajtónál napról napra fokozatosan több fát adagolva befűtjük. Az első napon aprófát, majd egy-két hasábot, illetve minden nap egy-két hasábbal többet. Szárítófűtés csak fával végezhető, és kb. 2-3 hét alatt szárad ki egy közepes méretű kályha.

Élettartam, karbantartás

A mostani kályhák élettartama – ha megfelelő tüzelőanyaggal és az előírásoknak megfelelően üzemelik – eléri a 40-50 évet. Ez köszönhető a jó minőségű samott és egyéb tűzálló anyagoknak, csempéknek. A kályhák szén-, olajtüzelésnél évenkénti, a gáznál 2-3 évenkénti, a fánál 5-10 évenkénti átvizsgálást, tisztítást igényelnek. Természetesen a kályha minden tüzelőfajtánál más és más járatrendszerrel és más huzatigénnyel épül. Manapság a leggyakoribbak a fatüzelésű kályhák. Ezeknél nagyon fontos, hogy fűtésük száraz keményfával történjen, mert akkor a leggazdaságosabbak.

Steinbach Ernő
Aranykoszorús cserépkályhás mester
Illusztrációk: www.steinbach.hu

{gallery}images/stories/verysimple/kalyha{/gallery}