Tetőtérbeépítés esetén az eldöntendő kérdések egyike, hogy a lakásban már évtizedek óta üzemelő fűtőberendezést kicsérljük-e korszerűbbre. Mindezt indokolhatja, hogy a jobb hőszigetelésű határolószerkezetek kisebb hőigényt jelentenek, továbbá az elavult kazán nem garantálja az üzembiztos működést, ráadásul már két lakószinten. Innen már csak egy lépés, hogy belássuk, gazdaságosabb, ha a régi vascsöveket is eltüntetjük a falakról, azaz újraépítjük a ház egész fűtési rendszerét.
Az első leggyakoribb kérdés, hogy kell-e tervet készíteni a gázfogyasztó készülék cseréjéhez, vagy egyszerűen cseréltessük ki azt egy szerelővel. Vagy vegyük meg a készüléket és szereljük fel magunk – Ez utóbbi megoldás különösen veszélyes és tilos. Forduljunk regisztrált szakemberhez, arcképes igazolvánnyal rendelkező gázszerelőhöz, vagy a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő tervezőhöz.
Mikor nem kell tervet készíteni?
Az elmúlt év végén új műszaki biztonsági szabályzat lépett érvénybe, amely a gázfogyasztó készülékek elhelyezésével, levegőellátásával és égéstermék-elvezetésével kapcsolatban több szigorítást tartalmaz. Emellett a kéménykitorkollás elhelyezésével kapcsolatban a korábbinál szigorúbb követelményeket tartalmazó új nemzeti szabványok is megjelentek. Könnyen előfordulhat, hogy a régi berendezés kialakítása már nem felel meg az új előírásoknak, ezért mást kell választani.
A 111/2003. (VII. 29.) számú kormányrendelet értelmében a legfeljebb azonos teljesítményű és rendeltetésű gázfogyasztó készülékek cseréjéhez nem kell tervet készíteni, a készülék légellátásának és égéstermék-elvezetésének azonban meg kell felelnie az eredeti létesítésekor hatályban volt előírásoknak. Az ellenőrzés a cserét végző szakember feladata és felelőssége. Ezen felül a kéményt illetően rendelkezni kell a kéményseprő közszolgáltató érvényes – egy éven belül kiadott – kéményvizsgálati bizonyítványával, amely szerint az adott kémény megfelelő a gázkészülék égéstermékének elvezetésére.
Régi készülék cseréje esetén az elhelyezés során a gázberendezések létesítését évtizedekig meghatározó Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) előírásait kell betartani. Ha a felszerelés helye nem változik, az ellenőrzés a másik két fontos kérdésre terjed ki: a helyiség levegőellátására és a helyiségben kialakuló nyomásviszonyokra.
Teendők ablakcsere esetén
A hővédelem javítása és a megnövekedett energetikai követelmények miatt ma már csak jól záródó ablakok és ajtók kerülnek forgalomba. Amennyiben tehát a felújításkor a nyílászárókat cserélték, vagy a meglévő ablakokba, ajtókba légzárást fokozó tömítést építenek be, a gázfogyasztó készülék elhelyezése már nem felel meg a GOMBSZ előírásainak. Ez ugyanis előírta, hogy „gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve részt vevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek… Pótlólag semmiféle légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fa, fém, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti, vagy eltömíti, nem alkalmazható…” Ilyenkor tehát a gázkészülék helyiségébe erre a célra szolgáló légbevezető elemmel be kell vezetni a szükséges levegőmennyiséget.
Gyakran előfordul, hogy a kéménybe kötött gázkészülék elhelyezésére szolgáló helyiség, például fürdőszoba vagy konyha jobb szellőzése érdekében pára- vagy szagelszívót szerelnek fel. Ez a GOMBSZ szerint tilos, mert „mesterséges szellőzés létesítésekor … elszívásos (depressziós) szellőzés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható.” Több baleset tapasztalata alapján az előírást nagyon szigorúan kell venni, mert az elszívók ventilátorának működése a kémény huzatát teljesen megszüntetheti.
Terv készítése nélkül tehát ki lehet cserélni a régi, elavult gázkészüléket hasonló jellegű típusra – például kéményes készüléket kéményes készülékre -, amelynek teljesítménye nem nagyobb a réginél, de csak a fenti szabályok betartásával.
És ha tervet kell készíteni?
Ha a felújítás tervezésköteles, komoly nehézségekbe ütközhetünk, mert a 2005. december 12-én közzétett új műszaki biztonsági szabályzat – Gáz Csatlakozó Vezetékek és Fogyasztói Berendezések Műszaki Biztonsági Szabályzata, rövidítve GMBSZ – a kéménybe kötött gázfogyasztó készülékek elhelyezését feltételekhez köti. Eszerint B típusú, azaz a helyiség légterétől nem független levegőellátású, kéménybe kötött készülék huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségében vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben nem helyezhető el. A szigorítás oka, hogy az ilyen típusú gázkészülékekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban is számos baleset fordult elő. (Ezek okáról lásd bővebben A MI OTTHONUNK 2005/12. számának „Kéményveszélyek” című írását.)
E megkötés szerint az eddig konyhában, fürdőszobában, előszobában üzemelő, kéménybe kötött készülékek nem cserélhetők nagyobb teljesítményű, ugyancsak kéményes készülékre, mert a légtér-összeköttetés minden ilyen esetben megvalósul. Ilyenkor az egyetlen lehetőség zárt égésterű, ún. „C” típusú gázkészülék elhelyezése, amely az égési levegőt a külső környezetből szívja be, és az égésterméket is oda bocsátja ki. A készülék égésilevegő-bevezető, illetve égéstermék-kivezető vezetékeit lehetőleg a tető fölé kell kivinni. Szerencsés esetben elhelyezhetők a régi kéményjáratban, vagy új szerkezetként, de ez sokszor megoldhatatlan feladatot jelent. Ilyenkor jön szóba a homlokzaton kialakított kivezetés, amelynek azonban komoly kötöttségei vannak, és a kialakítás építésiengedély-köteles is.
A felújításkor előálló feladat tehát összetett, nem nélkülözhető a szakember közreműködése.
Hozzászólások