Egyre „hangosabbak” a panaszai a frissen épült iker- és társasházak lakóinak a zaj miatt, ami áthallatszik a szomszédoktól. Ki a felelős – A nem megfelelő előírások, a tervező, a kivitelező, a nem megfelelő anyagok?
A hang egy hangkeltő (pl. rádió, tv stb.) által létrehozott fizikai rezgés a térben és időben. A hang rezgésbe hozza a levegő molekuláit, amelyek hosszanti és haránt irányú hullámok formájában terjednek szét, ezeket nevezzük léghangoknak. A hangrezgések beleütköznek a helyiség falaiba, födémjeibe, ezáltal rezgést keltenek a szilárd anyagokban is, ezek az úgynevezett testhangok. A rezgésbe jött szilárd anyagok a másik oldalukon rezgéseket keltenek a velük érintkező levegőben, ezáltal lesz hallható a szomszédban keltett hang. (Ezt a folyamatot nevezzük hangátvitelnek.)
A hangkeltés másik formája, ha a helyiség falát kalapáccsal ütjük (pl. képeket teszünk fel a falra), vagy tűsarkú cipőben járkálunk a kerámia burkolaton, az így keltett hangokat testhangoknak (kopogó, vagy lépéshangoknak) nevezzük. A szilárd anyagokban keletkezett testhangok rezgéseit az anyagok továbbvezetik, így a falból átjutnak a hangok a födémekbe, vagy a födémekből a falakba, majd ezek átadják a rezgéseket a levegőnek. Ez a folyamat a testhangátvitel. A hangátvitel az egyik helyiségből a másikba nagyrészt közvetlenül történik, de lehet kerülőutas, vagy mellékutas is. Ez a jelenség megnehezíti a rosszul hangszigetelt helyiségek közötti szerkezetek utólagos hangszigetelésének eredményességét, illetve csökkenti annak elvárt mértékét.
HANGGÁTLÁS, HANGSZIGETELÉS
A léghangok ellen elsősorban hanggátlással, illetve hangelnyeléssel lehet védekezni, a testhangok átvezetése ellen pedig hangszigetelést kell alkalmazni.
A hanggátlást leginkább a nagy tömegű (nehéz, vastag) fal- és födémszerkezet biztosítja, mert az ilyen szerkezeteket nem tudja (vagy csak kismértékben) rezgésbe hozni a hangrezgés. Követelmény, hogy a falon ne legyenek tömítetlen rések (pl. habarcshézagok, lyukak, átmenő pórusok stb.). A zajos helyiségben keletkező hanghatásokat nagymértékben csökkenthetjük, ha a helyiség felületeit hangelnyelő anyagokkal (puha vagy porózus burkolatok) látjuk el, mert az ilyen felületekről a keletkezett hangoknak csak kis része verődik vissza, így a helyiség hangnyomásszintje jelentősen csökkenthető, tehát a szomszédos térbe átjutó hangok „mennyisége” is csökken.
A hangszigetelésen a szilárd építőanyagok (vasbeton, beton, tégla stb.) közé beépített puha, főként szálas anyagokat vagy habokat (kőzetgyapot, üveggyapot, polifoam, polisztirolhab) értjük, amelyek az egyik szilárd rétegben keletkezett kopogó hangot nem vezetik át a másik szilárd rétegbe. Az ilyen hangszigetelő szerkezetet akusztikailag többszörös szerkezetnek nevezik, ennek leggyakoribb példája az úsztatott padló. A jól elkészített úsztatott padlóval szemben az a legfontosabb követelmény, hogy a burkolat alatti aljzatbeton és a födém közé, valamint az aljzatbeton szélei és a falak (pillérek, csövek) közé megfelelő rétegvastagságban (2-5 cm) folytonosan legyen a hangszigetelő anyag beépítve, tehát az aljzatbeton sehol nem érintkezhet más szilárd anyaggal közvetlenül.
IKERHÁZAK, SORHÁZAK
Az OTÉK az ikerházakkal, sorházakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a „két szomszédos telek közös oldalhatárán egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja”, tehát a két szomszédos épületnek nem lehet egy darab közös fala, hanem hangszigeteléssel ellátott, vagyis akusztikailag többszörös szerkezetű falakkal kell a csatlakozást kialakítani. A két fal közötti résbe hanglágy anyagot kell beépíteni.
TERVEZŐI, KIVITELEZÔI FELELŐSSÉG
Már a tervezés során ki kell dolgozni a megfelelő hangszigetelési megoldásokat. A tervező kötelessége: a lakás megfelelő tájolása, a hálószobáknak az utca zajától való távolabbi kialakítása, a gépészeti berendezések zajának kiküszöbölése, a szomszédos lakások áthallásának kizárása, a kopogó hangok átvezetésének megakadályozása stb. Amennyiben mindezek nincsenek maradéktalanul megoldva, az ezekből származó károkért a tervező felel.
A kivitelező felelőssége ilyen esetben akkor áll fenn, ha eltért a tervektől, nem a tervezett anyagokból építette meg az épületet, és a minőség (pl. a falak tömör fugákkal történő falazása) sem megfelelő. Megjegyzendő, hogy a hibás tervekkel kapcsolatban fennáll a kivitelező észrevételezési kötelezettsége, vagyis a nyilvánvalóan rossz terveket nem szabad megépítenie. Ha az észrevételezést elmulasztotta, úgy a kivitelező felelőssége is megállapítható a hibás teljesítés során.
MIT TEHETÜNK A LAKÁS MEGVÁSÁRLÁSA ELŐTT?
Az első és legfontosabb dolog: szakemberrel megvizsgáltatni a megvásárolni szándékozott lakás (épület) terveit, nemcsak akusztikai, hanem hő- és páratechnikai, statikai és egyéb (pl. funkcionális) szempontból is. Ha a tervek jók, és a ház már készen van, akkor egyszerű távolságmérésekkel ellenőrizni lehet, hogy pl. az ikerháznak a szomszéddal közös hangszigetelt falai elkészültek-e, vagy csak egy közös fal épült. A kopogó hangok átvezetését egyszerű kopogtatással lehet ellenőrizni. Ha az úsztatott padló rosszul kivitelezett (vagy nem készült úsztatás), úgy a hangok átvezetése kellemetlenül zavaró lesz.
MI A TEENDŐ, HA NAGY AZ ÁTHALLÁS?
Szakértői vizsgálattal kell megállapítani, hogy mi okozza a nagy áthallást. Ha tervezői vagy (és) kivitelezői hibákat találunk, úgy lehetőleg békés úton meg kell állapodni a tervezővel és kivitelezővel a hibák kijavításáról, illetve megszüntetéséről. Ha megegyezéssel ez nem lehetséges, úgy jogi úton kell érvényt szerezni a hibák kijavításának. Utólagos hangszigetelés kialakítására a szomszéddal közös fal mindkét oldalán elkészített hangszigeteléssel van lehetőség, amely pl. 4-6 cm vastag üveggyapot és tartóvázra rögzített gipszkarton beépítésével biztosítható. Tudomásul kell venni azonban azt, hogy ez a hangszigetelés nem ad védelmet a kopogó hangok ellen, valamint a kerülőutas hangátvezetésekkel szemben sem.
A kopogó hangok ellen legegyszerűbben hanglágy padlóburkolattal (pl. szőnyegpadló, habalátétes PVC) lehet védekezni, vagy a már meglévő burkolatra helyezett szőnyegekkel. Költségesebb megoldás a meglévő, nem megfelelő rétegrend helyett egy új – úsztató réteggel ellátott – burkolat gondos kivitelezése. A költségeket természetesen a hibát okozónak kell viselnie. Az utólagos hangszigetelési megoldásokat minden esetben szakemberrel kell megterveztetni, aki számításokkal igazolja a várható eredményt.
Mivel a szomszédos lakásokból átjutó zajok, zörejek érzékelése erősen szubjektív, nagymértékben függ az emberek hallásérzékenységétől, valamint a környezeti vagy külső zajok mértékétől, ezért a tökéletes csendet biztosító utólagos hangszigetelés elkészítése nem várható el lakások esetében. Csendes környezetben már a kisebb zaj is zavaróbb lehet, mint egy forgalmas út melletti lakásban a szomszédtól átjutott erősebb zaj.
DR. SÁRVÁRI GÉZA
okleveles építészmérnök, szakértő
Hozzászólások