Dr. Csányi Vilmos biológus és etológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szenvedélyesen szereti a kertjét. A Nógrád megyei birtok ötszáz növénynek ad otthont, rangos botanikusok is megirigyelhetnék. A magánparadicsomban számos különlegességgel találkozhatunk.
z és jázminbokrok, rózsák, óleanderek. Már a kertkapuhoz érve megcsap a virágok édes illata, amely gyerekkorokat idéző melegséggel tölti el a szívet. Az illatokban ugyanis ott bújkál valami édeskés-fanyar szeretet. Ennek erejével képesek vagyunk olyat alkotni, amely ha fizikailag múlandó is, lelkünkben örök lenyomatot hagy, és elő-előbukkanva a múltból, akarva akaratlanul mosolyt csal az arcunkra. A professzor úr kertje ezen lenyomatok közé tartozik. Érezni, hogy alkotója mélységes szeretettel és jókedvvel formálta meg a művészi kompozíciók tárházát. Itt bárhová néz az ember, kedve lenne ecsetet ragadni, és vásznon megörökíteni az elé táruló látványt, ahogyan azt Monet a vízililiomokkal tette.
A professzornak és családjának a nógrádi kert a második otthona. A tavasz beköszöntével maguk mögött hagyják a fővárost, és az ősz derekáig itt élvezik a vidék nyújtotta csodás tájat és nyugalmat. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor megvásárolták a két parcellát, és összeolvasztották egy saroktelekké, derékig érő fű uralta a kertet. A háziak áldásos munkájának köszönhetően az ezerkétszáz négyzetméteres kis birtok mostanra több mint ötszáz növénynek ad otthont.
A professzor a kertet részletekben, és szigetes elrendezésben alakította ki. A gyönyörűen nyírt gyepen kikövezett lépegető mutatja az utat az egyes szigetek között. A növények vízigényét csepegtetős öntözőrendszer biztosítja, szisztematikus programozás szerint adagolva a nedvességet a gyökérzethez. A meztelencsigák ellen a leghagyományosabb védekezési formát használják, miszerint saját telepítésű ebihalakból cseperedett kicsiny békákat iktattak a táplálékláncba, távol tartva a fáktól és bokroktól a mesterséges permetezőszereket. A kertben különös klíma uralkodik, amely párosulva a dús örökzöldekkel és virágokkal, olyan, mintha egy arborétumban lennénk.
A házigazda vallja, hogy egy kert a színekről és a formákról szól. Megvalósítani a lélek álmodta harmonikus egységet rengeteg munkába és időbe telik, ám a nyíló virágok látványa olyan esztétikai élménnyel ajándékoz meg, amely feledteti a végtelen folyamat fáradtságos perceit. Hisz egy kert soha sincs kész. Még fejben is folyamatosan alakul, most például vendéglátónk egy új rózsakertet álmodott. Ha rajta múlik, tavasszal már teljes pompájában virulhat a „tüskevár”.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások