Már két hazai háztulajdonos mondhatja el magáról, hogy otthona megfelel a passzívházakkal szemben támasztott követelményeknek. Több ilyen épületünk is lehetne, ha az állam támogatná ezt az energiatakarékos építkezési módot. Ausztriával ellentétben azonban nálunk erre nincs pénz.
Tavaly még egyetlen passzívházunk sem volt, de idén februárban az egyik szadai otthon hazánkban elsőként megkapta a darmstadti Passzívház Intézet hivatalos bizonyítványát. A múlt héten egy győri épület is begyűjtötte ugyanezt a szakmai elismerést. A példa követésre érdemes, hiszen megfizethető a technológia. A passzívházak négyzetméterenkénti ára 230-250 ezer forint körül van, azaz 15-20 százalékkal drágább a hagyományosnál. De megéri, mert a jelenlegi, illetve a várható energiaárak mellett belátható időn belül megtérül a beruházás.
Kruchina Sándor épületszigetelő szakmérnök szerint egy korábban épült családi ház passzívházzá tétele meglehetősen macerás vállalkozás. Azonban utólagos szigeteléssel jelentősen csökkenthető az ilyen épület energiaigénye is. Ha a bevett gyakorlatnak számító 5-6 centis szigetelés helyett 10-12 centi hungarocellt használunk, a pluszköltség 2-3 év alatt megtérül. A megtérülésnél nemcsak a kisebb fűtési számlára kell gondolni, hanem arra is, hogy a jól szigetelt házat a nyári kánikulában kisebb energiafogyasztás árán lehet elviselhető hőmérsékletűre hűteni.
A technológia adott, csak nem élünk vele. Míg Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában a homlokzati hőszigetelés átlagvastagsága 10-12 centiméter, nálunk mindössze hat centiméter. Az eltérés oka, hogy az említett országokban sokkal szigorúbbak az előírások, mint nálunk. A szakmérnök szerint az unió szigorítani akarja a házak energiafogyasztására vonatkozó irányelvet, amit nekünk is át kell majd venni.
A vastagabb szigetelés egyik akadálya a tavaly megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat – eszerint a középmagas épületekre legfeljebb nyolc centi vastag hungarocellszigetelés ragasztható fel. A gyártók szerint azonos költség mellett a hungarocell háromszor olyan hatékony, mint az alternatívaként ajánlott kőzetgyapot. A tiltást feloldó tervezet már elkészült, de még nem jelent meg.
Az első passzívházat 1990-ben építették a németországi Darmstadtban, azóta tizenötezer ilyen energiatakarékos épület készült el – a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is sokat felhúztak. (A tizenötezerből ezerszáz dicsekedhet a darmstadti Passzívház Intézet hivatalos minősítésével.) A passzívház olyan épület, amely kevesebb mint 15 kWh fűtési energiát használ fel négyzetméterenként egy évben. Csak összehasonlításképpen: a mostani magyar házak körülbelül 200-300 kilowattórát falnak fel évente négyzetméterenként. Dániában jelenleg 50 kilowattóra a négyzetméterenkénti éves fűtési norma, két éven belül ezt csökkentik 25 kilowattórára, és 10 éven belül el akarnak jutni oda, hogy csak passzívház kaphasson építési engedélyt.
Ausztriában tartományonként eltérő mértékben, de mindenütt támogatják a passzívházak építését. Az épület energetikai bizonyítványának megszerzése után vissza nem térítendő támogatásként akár 50 ezer eurót is kaphatnak a tulajdonosok. Nálunk ilyen célra nincs külön keret. Amire van, azt sem ítélik oda kellő időben. Kruchina Sándor szerint 110 ezer pályázat érkezett be panelek hőszigetelésére, de ha a tervek szerint ezeket az anyagokat csak a fél év végén bírálják el, úgy ebben az évben csak kevés épületet tudnak leszigetelni.
Ötvös Zoltán
Forrás: Népszabadság Online
Hozzászólások