Aki szereti a festői szépségű tájakat, annak mindenképpen ajánlom, hogy látogasson el Bonyhádra. A Völgységben megbúvó 15 000 lélekszámú, hangulatos, sokszínű kisváros különleges fekvésével, természeti adottságaival, látnivalóival hívja fel magára a figyelmet, de barátságos, közvetlen lakói is szívesen fogadják az odautazót.
A bonyhádiak nem véletlenül vallják, hogy városuk nem egy a sok magyar település közül, hanem olyan város, amelyet szeretni lehet, amelyet szeretni kell. Ha mondható egy közösségre, hogy sokszínű, akkor Bonyhádra tökéletesen illik ez a megállapítás, hiszen már az 1300-as évektől jegyzik a lakosság, az ott élők vegyes összetételét. A helyi krónikák szerint a történelem során több népcsoport is úgy érezte, hogy e csendes, nyugodt vidéken találja meg azt a miliőt, amely elengedhetetlen az eredményes, kiegyensúlyozott élethez. Mindig is jól megfértek itt a szerbek, székelyek, németek, zsidók, magyarok, és talán a példátlan összefogásnak is köszönhető, hogy 1782-ben József császártól mezővárosi rangot, vásártartási jogot kaptak. A 18. században kialakult településszerkezet még ma is fellelhető, utcahálózata a Somogyban, Tolnában gyakori, közelítően É–D-i tengelyű völgyfalu formából fejlődött ki. A csodálatos tolnai dombok között kiteljesedő helység 1977-ben érdemelte ki a városi rangot, és azóta dinamikus fejlődéssel igazolta: rászolgált erre a kitüntető címre.
{gallery}images/stories/verysimple/bonyhad{/gallery}
- A bonyhádi Szentháromság szobor a megye egyik legimpozánsabb és legszebb ilyen jellegű alkotása, amelyen a Perczel család védőszentjei láthatók
- A Városháza 2003-ban megújult. A téglával burkolt épület bejárata fölé magasodó torony a városképet is meghatározza
- A Perczelek valamikori „Arany Oroszlán” vendéglőjének ajtaját lakat őrzi, az erre utazó ma már sajnos nem olthatja éhét, szomját a falai között
Perczel „uralom”
A Tolna és Baranya megye határán, Szekszárdtól mindössze 20 kilométerre fekvő város nevezetességei közül mindenképpen ki kell emelni a Perczel-kúriához tartozó parkot, amely 1975 óta természetvédelmi terület, s amelyben több mint 40 értékes növényfaj található. A ma kollégiumként működő, 1780 körül copf stílusban épült, majd klasszicista stílusban átépített kúriában született 1811-ben az egykori honvéd-tábornok, Perczel Mór. A família nemcsak politikai és katonai tevékenységével alkotott maradandót, de nagy szerepet vállalt a város gazdaságának fejlesztésében is.
Modernkori barangolásunk közül nem maradhat ki a város külső részén fekvő Kálvária-domb. A közkedvelt és nagy tiszteletnek örvendő zarándokhely méltó helyszíne Perczel Mór honvédtábornok és a Perczel család több tagjának is végső nyughelyet adó sírkertnek. A dombra vezető út mentén a stációk fülkéit Stekly Zsuzsa Bonyhádon született, itt élő és alkotóművész tűzzománc képei díszítik.
Séta a városban
A 18-19. századi mezőváros építészeti arculatát megőrző Szabadság téren áll a Völgységi Múzeum. Az egykori Hónig-ház copf stílusú épületében működő gyűjtemény aprólékos részletességgel mutatja be a Völgység fővárosának is nevezett település múltját és jelenét, s várja a betérő érdeklődőket gazdag sváb, bukovinai székely, völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi anyaggal.
Sétánk során érdemes figyelmet szentelni a különböző építészeti stílusokat őrző műemlékeknek és helyi védettséget élvező épületeknek: az egykori Perczel kúriákra és lakóházakra, a templomokra, zsinagógákra, és például a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumra. A gimnázium a város első számú iskolája. Elődjének, az 1806-ban alapított sárszentlőrinci algimnáziumnak volt tanulója Petőfi Sándor. 1870-ben költözött az iskola Bonyhádra, 1908-ra készült el a ma is álló szecessziós főépület. A városhoz közel találjuk Tolna megye egyik legszebb és legjobb horgászvizét, a Majosi patakból táplálkozó Szecska tavat.
Vörösmarty, tűzzománc, fegyverkovács
Hírességekben is bővelkedik a Tolna megyei város. A már említett népes Perczel család mellett a fiúk nevelőjeként itt élt és tevékenykedett Vörösmarty Mihály. A magyar romantikus líra egyik legnagyobb alakja reménytelen szerelemre lobbant Perczel Etelka iránt. Az utókor a Vörösmarty szoborcsoporttal méltón emlékezik meg nagy költőnkről. A tűzzománc-művész mellett a jelen másik, Bonyhádon élő mestere Fazekas József fegyverkovács, akinek nemes acélból készített egyedi szablyáit, késeit, japán kardjait országhatáron túl is ismerik.
Gazdaság és jövő
Ma is működik az 1909-ben, Perczel Béla által alapított Zománcgyár, amely a régi, a Perczelek nemesi címeréről ismert oroszlán emblémával állítja elő a ma is keresett termékeit. Az elmúlt években több kulturális és közintézmény, valamint templom újult meg Bonyhádon, megvalósult a Sétálóutca és több szobor is helyet kapott a köztereken. A városvezetés tervei szerint a meglévő, 65 °C-os termálvizes kút felhasználásával nyári fürdő épül. További kút fúrásával a 100 °C körüli víz geotermikus energiáját is hasznosítani szeretnék a város javára.
Hol van már az az idő, amikor Bonyhád még csak mezőváros volt, vagy amikor a település gazdasági fejlődésének a bonyhádi tájfajta szarvasmarha, a zománcgyár, a cipőgyár és egy bőrdíszmű üzem vitte hírét országszerte, s jelentette az ott élők megélhetését! Mára Bonyhád a kistérség gazdasági, kulturális igazgatási központja, iskolaváros. A főtéren magas májusfa hirdeti Bonyhád kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét, rajta sok szakma cégérével, amely jelképe múltnak, jelennek, jövőnek.
Hozzászólások