A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között vagyunk. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből.
A közel 1000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével januárban készített felmérés arra irányult, hogy megtudja, mennyit költenek fűtésre, és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen, továbbá hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát.
Mit mutatnak a számok?
A felmérésben megkérdezettek 47,9 százaléka téglaépítésű családi házban, 24 százalékuk téglaépítésű társasházban, 13százalék-a panellakásban, 2százalék-a pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik. A kérdőív rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.
A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81százalék-át a családi házak teszik ki.
Sál, sapka, kesztyű, avagy hol szökik otthonunkból a meleg?
Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35százalék-a a falakon, 15-25százaléka tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón realizálódik.
Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21százalékuk esetében csak a homlokzat, 7százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.
„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10százalék-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.
Mediterrán magyarok?
A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6százalékkal csökkenti a fűtés költségét.
A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.
Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.
Hozzászólások