A legenda szerint azért nincs óra és tükör kaszinókban, mert a kaszinók üzemeltetői így akarják a játékosokat végeláthatatlan játékra és szórakozásra sarkallni. A legenda mögött valójában sokkal praktikusabb magyarázat áll: a kaszinók így akarják minimalizálni a visszatükröződést és a villódzást, amely kifejezetten zavaróan hathat a betérőkre játék közben. Vajon milyen egyéb megfontolások állnak a kaszinók fényáradatban úszó, természetes fényt abszolút mértékben nélkülöző, kacskaringós belső tereinek kialakítása mögött?
Egy olyan épület esetén, amelynek az egyetlen rendeltetési célja, hogy minél több pénzt gomboljon le a betérőkről, logikusan következhet, hogy a pénzszórásra való ösztökélés a belső formavilágban is kifejezésre kerül. A klasszikus kaszinó belső tér legnevesebb tudományos képviselője és szószólója Bill Friedman, aki jelenleg a Nevada Las Vegas -i Egyetemen tanít professzorként, 630 oldalas könyvben foglalta össze, melyek azok a közös belső téri motívumok, amelyek megtalálhatók a Las Vegas -i kaszinók többségénél, és mik azok a követendő elrendezési módok, amelynek egy kaszinónak illik megfelelnie.
A játékra ösztönző belső téri dizájn
Friedman kutatásai alapján az épület belső terének kialakításánál maximalizálni kell azon látogatók számát, akik lényegében játszanak is, valamint szem előtt kell tartani, hogy a belső design kialakítása azt az érzetet keltse a játékosokban, hogy ide érdemes visszatérni. Aki járt már konvencionális, játékra ösztönző belső téri dizájnú kaszinóban, megfigyelhette az egyértelmű belső téri tulajdonságok, amelyeket Friedman a könyvében összefoglalt és elemzett:
– szerencsejáték-gépek és -asztalok előnyben részesítése az üres bejárati tér és lobbival szemben;
– labirintusszerű kialakítás a hosszú, széles folyosók és átjárók helyett;
– alacsony belmagasság;
– szerencsejáték ihletésű dekorációs elemek;
– átjárók dekorációjának és struktúrájának hangsúlyoznia kell a szerencsejáték-asztalok és a -gépek jelenlétét.
Pláza stílusú enteriőr dizájn
Teljesen más nézőpontot képvisel a tervező Roger Thomas és Steve Wynn. Az enteriőrtervezők véleménye szerint az alacsony mennyezet csapda, és szorongás érzetét kelti az emberekben, míg a villódzó fénykavalkád elborítja és összezavarja a betérő játékosok érzékeit. Roger Thomas feltételezése szerint a játékosok inkább mernek kockáztatni és nagyobb tétekkel játszani, ha a belső tér biztonságot és nyugalmat áraszt. Továbbá Thomas szerint a játékosok bizonyos mértékben azonosulnak is a belső téri környezet arculatával, például ha az enteriőr gazdagságot és jólétet sugall, akkor a játékosok énképe is igyekszik a gazdagság és jólét illúziójával azonosulni.
A tervezők által megálmodott kaszinó belső téri elrendezés, a luxust és csillogást dizájnjával nyílegyenest ellentmond a Friedman által megállapított dogmáknak: a bejáratnál elhelyezett szerencsejáték-asztalok és nyerő automaták helyett tágas, világos, virágokkal, szobrokkal és festményekkel díszített öt csillagos szálloda lobbijára hasonlító arculatot találunk. A nyomasztó, alacsony mennyezet helyett előnyben részesíti az expanzív elrendezést, a nagy belmagasságot, antik stílusú óraműveket és a nagyméretű tetőablakokat a Las Vegas-i sivatagi napfény beengedésére. A játéktéren a hagyományos irányzattal szemben, amely szerint nincs helye funkcionális bútorzatnak a játékteremben a játékasztalokat leszámítva: európai stílusú asztalok, székek, szekrények kapnak helyet.
A Wynn és Thomas féle szerencsejáték-palotákban nyugodt körülmények között élvezhetik a vendégek a szerencsejáték izgalmas változatait. A Friedman féle gyors nyerést, látványt és zsúfoltságot előtérbe helyező normális kaszinók hangos, „minden a pénz” mentalitásra kihegyezett belső terei életidegenként hathatnak a játékosokra, amihez egy szempontból nagyban hozzájárult a plázaszerű belső tér térhódítása, valamint az online mobilos kaszinózás növekvő népszerűsége. A kényelmes, felüdülésként ható mobilos kaszinóalkalmazások segítségével könnyedén elsajátíthatók a kaszinós kifejezések, hiszen nem kell többé zsúfoltság miatti szorongástól szenvedni, nem vakít el a mestersége fény és nem tévedünk el a kaszinók labirintusszerű folyosóinak rengetegében.
A tudomány álláspontja
Az University of Guelph témában végzett kísérleteiben arra kereste a választ, hogy a játékosok melyik stílusú belső teret is preferálják. A felmérésükben 48 résztvevőt kértek fel, hogy rangsorolják a különböző belső elrendezéssel rendelkező kaszinókat. A kísérlet eredménye értelmében a résztvevők lényegesen magasabb pontszámmal jutalmazták a pláza stílusú kaszinókat, mivel a tudósok interpretálása szerint a kísérletben részvevőknek a szépen kialakított környezetben volt idejük kikapcsolódni és feltöltődni a mentálisan szórakoztató és kihívásokkal teli póker, nyerő automata és egyéb kaszinós játékok szüneteiben. A kísérlet szintén kimutatta, hogy a játékosok hajlamosak több időt eldönteni a pláza arculatú, tágas kaszinókban, mint a bunkerszerű, Friedman féle kaszinókban.
Egy hasonló kísérlet eredménye értelmében azt is kimutatták, hogy a háttérben szóló nyugtató, kellemes zene szintén növeli a kaszinózók játékkedvét és a kaszinóban eltöltött idő tartamát.
Egy másik érdekes megfigyelés az illat és a nyerőgépek kapcsolatára hívja fel a figyelmet. Egy 2006 évi kísérletben egy kaszinó nyerő automatáinak közelében különböző illatanyagokat engedtek a levegőbe, amelyeket a többség „jól eső, finom” illatként írna le. A kísérlet feltételezése szerint a szaglószervünk a különböző összetételű illatokhoz más és más memóriaképet kapcsol. A levegőbe bocsátott „finom” illatanyag (sajnos az illat nevét, komponenseit, nem árulja el a forrás) a tudósok kimutatása szerint az 1000 nyerőgép közelében elhaladó egyén esetén 86 százalékuknál élénk emlékképeket idézett fel. Az illat által kiváltott nosztalgikus, kellemes tudatállapot egyben pozitívan befolyásolta a játékkedvet is.
A Guelph Egyetem hasonló, a kaszinó belső terét és a pszichológia kapcsolatát vizsgáló 2009-es tanulmányában különböző dizájnelemek hatását tesztelték a kaszinó játéktermeiben játszó vendégeken. A kísérletben mérték a világítás, színvilág, a tér zsúfoltsága, szimmetrikusság és térbeli elrendezés alapján a díszítőelemek játékkedvre gyakorolt hatását mind a pláza típusú és mind a Friedman féle kaszinókban. Az eredmény értelmében a szerencsejátékosok, nem meglepően, a pláza típusú belső tereket részesítették előnyben, mivel jobb hatással volt a játékkedvre, mentalitására, és a tudósok elmondása szerint bizonyítottan csökkentette a kísérletben szereplők zsúfoltság és stressz érzetét.
Egyértelmű hogy a kaszinózás és szerencsejátékok rengeteg érdeklődést vált ki még az egyetemi berkekben is. Az e téren végzett kísérletek, tanulmányok segítenek szilárd tudományos alapokra helyezni a szerencsejáték különböző aspektusait. Jelenleg nem nagy meglepetésre nyilvánvaló, hogy a kaszinók pláza típusú belső téri kialakítása előnyt élvez a Friedman féle tervezéssel szemben.
Hozzászólások